Natália
-3 °C
8 °C

A kormányra mondanak nemet az EU alkotmányát elutasítók

2005.05.27. 13:38
A közvéleménykutatások szerint Chirac elnök és pártjának lobbitevékenysége sem tudott fordítani a trenden, így könnyen elképzelhető, hogy a franciaországi EU-alkotmányról szóló népszavazáson az elutasítók tábora győzedelmeskedik majd. A franciák legnagyobb baja, hogy a kormányukat buktatnák meg, de vasárnap csak az EU-alkotmányt lehet.

Különös népszavazást tartanak vasárnap Franciaországban: a feltett kérdés az EU-alkotmány ratifikálására vonatkozik, ám a szavazók döntésében ez a dokumentum meglehetősen csekély szerepet játszik.

Ennek két oka van: az EU több száz oldalas alkotmányát alig ismerik a szavazók. Amikor Spanyolországban tartottak népszavazást a kérdésről, felmérések szerint csak minden tizedik választó tudta, miről szavaz.

A francia népszavazás, hasonlóan a tavaly júniusi EP-választások szerte Európában, inkább a kormánypártokról szóló szimpátiaszavazásnak tekinthető. Vagyis egy belpolitikai kérdésnek lesznek kihatásai az unióra.

Nem ez a kérdés

Franciaországban a nemmel szavazók a szociális szempontok előtérbe helyezését, az "ultraliberális" gazdasági modell megváltoztatását, a delokalizáció leállítását, vagy éppen Törökország EU-csatlakozásának megakadályozását követelik, olyan dolgokat tehát, amelyeknek nem sok közük van az alkotmányhoz - s emellett a rendkívül népszerűtlen, konzervatív Raffarin-kormány bukását.

Bővebben az EU-alkotmány elutasításának következményeiről >>

Ez utóbbit a vasárnapi népszavazás kimenetelétől függetlenül valószínűleg el fogják érni, de ha a "nem" győz, akkor az Jacques Chirac elnök tekintélyét is alaposan megtépázza: ő volt az, aki a parlamenti jóváhagyás helyett népszavazásra bocsátotta a kérdést, s többször is egyértelműen az alkotmány elfogadására szólított fel.

Többen vannak az elutasítók

Mindenestre a legutóbbi felmérések azt jelzik, az alkotmányt elutasítók többségben vannak. A pénteki Figaróban közölt Ipsos, illetve a TNS Sofres-Unilog felmérése szerint a szavazók 54-55 százalék elutasító, 46 százalékuk pedig támogatja az EU-alkotmányt. A társadalmi vita nagyságára jellemző, hogy az előrejelzések szerint akár 80 százalékos lehet a részvétel.

A 2004-es EP-választás eredménye Franciaországban (%)
UMP: 16,6
PS: 29,9
UDF: 11,9
PCF: 5,2
Zöldek: 7,4
FN: 10 Bővebben >>
A bizonytalanok aránya is jelentős, 17 százalék. Az ellenzéki baloldali szavazók 66 százaléka akarja elutasítani az alkotmányt, ezen belül a legnagyobb ellenzéki párti, a szocialista szavazók aránya 59 százalék. Ezzel szemben a konzervatív oldal választóinak 67 százaléka, a kormányzó UMP-párt szavazótáborának 76 százaléka támogatja a szerződés szövegét.

Bár az ellenzéki Szocialista Párt (PS) hivatalosan az alkotmány megszavazására buzdít, a párt második embere, Laurent Fabius egykori miniszterelnök mögött sorakoznak fel az alkotmányt túl liberálisnak és ezért elvetendőnek tartó baloldali politikusok, akik szerint a szerződés csak akadályozná egy szociális Európa létrehozását.

A zöldek támogatják az alkotmányt, míg a kommunisták (PCF) és a szélsőbaloldal elveti. A jobboldalon a parlamenti kormányzó pártok az igenre, míg Philippe de Villiers szuverenista és Jean-Marie Le Pen szélsőjobboldali pártja (FN) a nemre buzdít.

Németország ratifikálta az EU-alkotmányt
A német parlament felsőháza, a Bundesrat is elfogadta pénteken az európai alkotmányt. Németország a kilencedik ország, amely ratifikálta az európai alkotmányos szerződést. Két héttel korábban az alsóház, a Bundestag nagy többséggel hagyta jóvá az alkotmányt, a jóváhagyáshoz mindkét házban kétharmados többségre volt szükség. A ratifikációs okmányt még Horst Köhler államfőnek is alá kell írnia. Németország a ratifikálási folyamat lezárásával jelzést akar küldeni Franciaországnak, ahol vasárnap tartanak döntő fontosságú népszavazást az uniós alkotmányról. Jelenleg az ellenzők száma nagyobb, mint az igenlőké, de tetemes a bizonytalanok száma. Az alkotmány jövő évi hatályba lépéséhez mind a 25 EU-országnak ratifikálnia kell a dokumentumot.
Erős a nyomás

Pedig a támogatás mellett lobbizókból nincs hiány: Jose Luis Rodriguez Zapatero spanyol miniszterelnök Lille-be, Gerhard Schröder német kancellár Toulouse-ba látogat, hogy az "igen" mellett kampányoljon.

Franciaország közeljövőjét illetően egyetlen dologban mindkét oldal szavazótábora egyetért: a szavazás eredményétől függetlenül május 29. után Jean-Pierre Raffarinnek búcsúznia kell a kormányfői széktől.

Chirac elnök csütörtöki beszédében kiemelte, hogy sok tekintetben megértette a franciák aggodalmait a kampány során, és a referendum után új impulzust kíván adni tevékenységének. A pénteki sajtó a francia elnök ezen szavait egyértelmű kormányváltásnak értelmezi. A miniszterelnöki székre a jelenlegi belügyminiszter Dominique de Villepin és Nicolas Sarkozy, a kormányzó UMP párt elnöke tűnik a legesélyesebbnek.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Budapest Te Csodás!

Karácsonyi pompába öltözött utcák, színes adventi vásárok, gazdag kulturális élmények, ez mind Budapest.