A parlament által már elfogadott törvényjavaslat szerint ha egy cseh állampolgár ellen európai elfogatóparancsot adnának ki, akkor az illetőt Prága kiadhatná az Európai Unió más tagállamának.
Klaus vétója után azonban a törvényjavaslatot a parlamentnek újra kell tárgyalnia. A jelenleg érvényben lévő cseh törvények szerint cseh állampolgár kiadása külföldre tilos.
"A javaslat elfogadása azt jelentené, hogy lemondunk a Cseh Köztársaság szuverenitásáról és azon képességéről, hogy ezen a téren önállóan járjon el" - magyarázta Klaus döntését az interneten található személyes honlapján.
A büntető törvénykönyvet módosították
Az európai elfogatóparancsról majdnem egy éven át éles vita folyt a cseh kormánykoalíció és az ellenzék között. A kormányzat ugyanis az európai elfogatóparancs miatt az alkotmányos törvényeket is módosítani szerette volna, amit az ellenzék, és tavasszal a képviselőház sem szavazott meg.
A koalíció végül a büntető törvénykönyv módosításával próbálta meg elfogadtatni az európai elfogatóparancsot, amit a képviselőház, majd a szenátus a nyáron meg is szavazott.
Az államfő vétója után a törvényjavaslat visszakerül a parlamentbe, ahol újra vitát kell nyitni róla, illetve újra meg kell szavazni. Ha a parlament ismételten elfogadja a visszaadott törvényjavaslatot, az államfőnek kötelessége azt aláírni.
A törvényjavaslat sorsa azonban még így sem biztos, mert az ellenzék már korábban jelezte, ha az államfő aláírja, akkor az alkotmánybírósághoz fordul, mert meggyőződése, hogy a cseh állampolgárok kiadása külföldre ellentétes az ország alkotmányával.
Magyarországon az európai elfogatóparancsot az EU-s jogharmonizáció keretében 2003. végén fogadta el az Országgyűlés.