Eufrozina, Kende
8 °C
19 °C

A parlamenttel fogadnák el az EU-alkotmányt a pártok

2004.09.02. 16:24
Nehéz megfelelő tájékoztatást nyújtani a lakosságnak, ezért nem támogatják a szocialisták, hogy népszavazáson döntsenek az EU új alkotmányáról. Hasonló álláspontot képvisel a többi párt is, az SZDSZ részéről csak Demszky Gábor híve a referendumnak. Az újonan csatlakozók közül csak Csehországban tartanak népszavazást.
Az európai alkotmány a megerősítés szakaszába érkezett. Az volna célszerű, ha ezt Magyarországon az Országgyűlés hajtaná végre, jelentette ki Vastagh Pál szocialista országgyűlési képviselő szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

"Bármennyire úgy tűnik is, hogy demokratikusabb a referendum, számomra mégis inkább kézenfekvő az, hogy a szakszerű és a korrekt eljárás" az Országgyűlés megerősítése - mondta a politikus.

Vastagh elmondta, azért nem tartja jó megoldásnak a népszavazást, mert "nehéz lenne azért nem jó megoldás, mert nehéz lenne megfelelő információkat nyújtani a lakosságnak", mivel a tíz új tagország esetében nincs meg az összehasonlítás lehetősége az EU korábbi intézményrendszerével.

Demszky a népszavazás híve

Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere, az SZDSZ európai parlamenti képviselője elmondta, annak a híve, hogy Magyarország népszavazáson erősítsék meg az EU új alkotmányát.

"Nem kell félni a népszavazástól, Magyarországon EU-melletti hangulat van" - fogalmazott, hozzátéve, ez a megerősítés erősebb legitimációt jelentene. Demszky szerint az esetleges népszavazást egy, a költségvetésből finanszírozott, széles körű felvilágosító kampánynak kellene megelőznie.

Az Index úgy tudja, hogy a szabad demokraták közt azonban vannak olyanok, akik a főpolgármesterrel ellentétben azt szeretnék, hogy ne népszavazáson, hanem parlamenti szavazással erősítsék meg az európai alaptörvényt.

A Fidesz-MPSZ részéről Szájer József már többször hangoztatta, hogy pártja is a parlamenti ratifikációt támogatja. Ugyanígy vélekedik a kisebbik ellenzéki párt is, tudta meg az Index Dávid Ibolyától, az MDF elnökétől.

A magyarokat nem hozza lázba az EU

A magyar választókat nem hozta lázba az utóbbi két uniós szavazás. Amikor tavaly áprilisban népszavazással döntött Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozás mellett, a szavazóknak csak alig több mint 45 százaléka járult az urnákhoz, ez az egyik legrosszabb eredmény volt a tíz új tagország részvételi hajlandóságát tekintve.

Hasonlóan alacsony részvétel mellett zajlott idén júniusban az Európai Parlament képviselőkről tartott választás is, amikor a szavazóknak csak 38 százaléka adta le voksát valamelyik pártra.

Akkor az ellenzék a kormány drága, de hatástalan kampányával magyarázta az érdektelenséget, a kommunikációért felelős közalapítvány viszont azzal védekezett, az igen elsöprő többséggel győzött, az emberek azért nem mentek el, mert tudták, hogy mindenki úgyis igennel szavaz. Ez utóbbit támasztotta alá a Századvég és a Tárki által közölt felmérés, amely megállapította a szavazóknak csak egynegyede találta úgy, hogy elégtelen volt a szavazás fontosságát hangsúlyozó kampány.

Az újak közül csak a csehek tartanak népszavazást

A népszavazás mellett szól az, hogy nagyobb legitimást kap az egyes országokban az alkotmány, így döntött végül Németország is amellett, hogy referendumot tart. A régi tagországokban azonban hagyományosan nagyobb az érdeklődés az uniós ügyek iránt, ezért erősebb a politikai nyomás is a népszavazás mellett, de nagyobb a rizikó is, hiszen a voksolás kimenetelére nagy hatással van a belpolitikai helyzet.

Az újonnan csatlakozó országok közül csak Csehroszágban tartanak népszavazást a kérdésben. Rajta kívül még Spanyolország, Franciaország, Nagy-Britannia, Portugália, Dánia, Írország és Luxemburg, Belgium és Hollandia kívánja népszavazás keretében ratifikálni az EU alkotmányos alapszerződését, míg Magyarország, Görögország, Svédország, Finnország, Ciprus, Málta, Észtország és Litvánia parlamentje révén iktatja be.