Ilona
16 °C
33 °C

A magyarok egyék meg, amit főztek

2009.03.04. 15:42 Módosítva: 2009-03-04 15:42:36
Sértett és kioktató nyilatkozattal reagált több európai politikus Gyurcsány Ferenc javaslatára, amikor 190 milliárd eurót kért Kelet-Európának. A válság elleni nagy közös fellépés most sem látszik, a nyugatiak saját gazdaságaikra koncentrálnak. Nem sikerült a keletiek nagy közös fellépése sem, mert maguk sem tudták, hogy igazából mit akarnak.

Nem lesz rendkívüli euró

A magyar diplomácia komoly erőfeszítéseket tett februárban, hogy a válság miatt az eddiginél is több segítséget szerezzen az EU-tól. (Mint arról e sorozatban is beszámoltunk, októberben az IMF az EU-val közösen 25 milliárd hitelt hagyott jóvá Magyarországnak). Az újabb magyar segítségkérésnek három fő pontja volt, és mindhármat nemzetközi koalícióban igyekezett a kormány megszerezni. A háromból kettőt élből elutasítottak, egyet elvben támogattak.

A múlt héten Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kétszer is Brüsszelbe repült: kedden a bizottság elnökét győzködte, hogy támogassa a magyar igényeket, vasárnap pedig a tanács rendkívüli ülésén vett részt, ami előtt az egykor vasfüggönyön inneni országok vezetői külön is tárgyaltak. Egyik találkozó sem lett sikeres magyar szempontból.

000T TRPar2428354

Az első igény arra vonatkozott, hogy az euróra váró tagállamok könnyebben vezethessék be a közös pénzt, mint azt a mostani szabályok előírják. A mostani szabályozást – az úgynevezett maastrichti kritériumakat – több, eurót használó tagállam is kritizálja, nem egy rendszeresen meg is sérti (ilyenkor eljárás indul ellenük, aminek a vége pénzbüntetés lehet). Ugyanakkor eddig komolyan nem merült fel a könnyítés, a bizottság eddig semmilyen hajlandóságot nem mutatott ez irányba, és Németország is mindig ellenezte a lazítást. A bizottság és az eurót használó országok nevében a luxemburgi miniszterelnök most is elutasította az ötletet. Jean-Claude Juncker kifejezetten romboló hatásúnak nevezte az elképzelést.

Pedig ezt a lengyel kormány is akarta, és a balti államoknak is tetszett volna a lehetőség, a csehek viszont nem álltak mellé. A keletiek aggódása érthető. A régió tőzsdéi mélyrepülésbe kezdtek februárban, és több pénznem is nagyot romlott: a lengyel zlotyi öt éve nem állt ilyen rosszul az euróhoz képest, a cseh korona hároméves mélypontra jutott, a magyar forint pedig még sohasem volt ilyen gyenge. Sokat segítene ezen országoknak, ha már azeuróövezethez tartoznának. Ugyanakkor az EU-ban az a többségi álláspont, hogy aki akart, már csatlakozhatott az euróhoz (a 2004-ben csatlakozott országok közül már négy vezette be a közös pénzt), és nem lenne jó üzenet a rossz gazdaságpolitikát folytató országokkal most kivételezni.

Fityiszt kapott Gyurcsány

A második, kifejezetten Gyurcsányhoz köthető igény egy 160-190 milliárd eurós nagy segélyről szólt, amit a kelet-közép-európai országok kaptak volna az EU-tól. Az ötletet már a kedvezményezettek is elvetették, szinte megsértődtek azon, hogy a magyar kormányfő a nevükben is pénzt kért. A szlovák miniszterelnök azt mondta, hogy „Magyarországnak például ezerszer nagyobb problémái vannak, mint Szlovákiának". A lengyel EU-ügyi miniszter a Bruxinfonak azt mondta, hogy „nem kell túldramatizálni a helyzetet, és ugyanabba a kategóriába helyezni minden országot. És egyébként is, nekünk egyáltalán nincs szükségünk erre a pénzre." A cseh miniszterelnök is elvetette a magyar javaslatot.

000T TRPar2428379

Ha még a keletieknek tetszett is volna Gyurcsány ötlete, akkor sem lett volna sok haszna, mert Angela Merkel német kancellár határozottan megmondta, hogy keletnek szánt mentőcsomagról szó sem lehet. Merkel is kioktatta a magyar kormányfőt, amikor arról beszélt, hogy egyáltalán nem áll egyformán rosszul az összes régióbeli ország, Szlovákia vagy Szlovénia például nem vehető egy kalap alá Magyarországgal. Ráadásul emlékeztetett arra is, hogy amikor egyszer már nagy baj volt Magyarországon, akkor az EU gyorsan adott segítséget, és jelezte, ha megint nagy lesz a baj, akkor egy-egy állam megint kaphat valamit.

„A nem mindenütt egyforma a baj" érvelés egyébként már a csúcs előtt megindult, a cseh pénzügyminiszter például alig egy héttel a brüsszeli találkozó előtt arról beszélt, hogy Csehországot nem kell annyira félteni, nincs olyan rossz helyzetben, mint Magyarország.

Az osztrákok féltik keleti hiteleiket

A harmadik magyar igény mellé lehetett a legkönnyebben szövetségeseket találni. Ez arról szólt, hogy az állami támogatást kapó nyugati bankok segítsék kelet-európai leányvállalataikat is. Ebbe elvben beleegyeztek a nyugati államok. Egészen pontosan arról döntöttek, hogy figyelik, nem szúrnak-e ki az anyabankok keleti leányaikkal, és ha kell, akkor javaslatot tesznek a folyamat ellen. Ausztria volt a nagy nyugati lobbista ebben az ügyben, hiszen az osztrák bankok annyi pénzt hiteleztek a keleti térségben, mint a teljes osztrák GDP háromnegyede. Az osztrákok azzal is érveltek, hogy ha a nyugat nem segít a kelet-európai pénzügyi intézményeknek, akkor az oroszok majd beszivárognak, és elfoglalják a piacot. A svéd kormány is erősen támogatta ezt a javaslatot.

Hiába volt így bizonyos szempontból történelmi esemény, hogy a csatlakozás óta először nagy egyeztetésbe és látványos elő-csúcsba fogtak a néhai szovjet blokk országai, az erős fellépés a közös álláspont hiányában elmaradt.

Vasfüggöny meg protekcionizmus

A legtöbb keleti ország már beérte volna annyival, hogy az EU akadályozza meg, hogy a nagy nyugati országok rengeteg pénzt pumpáljanak kifejezetten csak a saját gazdaságukba, hiszen ezzel az olcsóbb keleti munkaerőt rövidítik meg áttételesen. A csúcsot eredetileg ezzel az igénnyel, a nyugati protekcionizmus ellen hívta össze a cseh elnökség, és az ezzel kapcsolatos közös fellépést sürgette a délelőtti mini-csúcsot a keletieknek összehívő lengyel miniszterelnök. Mivel a keletieknek nincs, vagy sokkal kevesebb pénzük van saját csomagokra, ezért több keleti politikus új vasfüggönyről beszélt a válság nyugati menedzselése kapcsán.

Fontos érv volt számukra, hogy az EU elvben a szabad versenyt propagálja, nem engedi, hogy egy-egy kormány nemzeti vállalkozásait nyakló nélkül támogassa. Ám a bizottság éppen a válság miatt sorra adja a felmentéseket és kivételeket. A legnagyobb visszatetszést a francia autógyáraknak ígért 6,5 milliárdos kormányzati hitel keltette, de a vasárnapi csúcson erre is rábólintottak a tagállamok. Ahogy várhatóan mehet a négymilliárdos spanyol autómentő csomag is. Közben a tagállamok vezetői hitet tettek a protekcionizmus ellen is.

G20-ra készülnek

Miközben vasárnap délelőtt a keletiek tartottak külön ülést, addig néhány nappal korábban a legerősebb nyugatiak is külön tanácskoztak. A német kezdeményezésű francia–német–brit–olasz–spanyol–holland csúcson elnöki jogán a cseh miniszterelnök is részt vehetett. A cél az volt, hogy az EU egységes javaslattal utazzon az áprilisi G20-csúcsra, ahol a világ legerősebb ipari államai próbálják majd kitalálni, mit lehetne tenni a válság legyőzéséért. A németek az eddigieknél sokkal szigorúbb piaci szabályozást és sokkal keményebb fellépést akarnak az adóparadicsomokkal szemben. Előzetesen úgy tűnt, hogy ezeket leginkább a britek ellenzik.

000T TRDV475678

Míg Angela Merkel német kancellár azt mondta a találkozó után, hogy sokat közeledtek az álláspontok, addig Topolanek cseh miniszterelnök éppen ennek az ellenkezőjéről beszélt.

Nagy a válság

A februárban megjelent tavalyi statisztikák alapján Európát nagyon megviseli a válság. A tavalyi utolsó negyedévben az európai GDP 1,5 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest. A legnagyobbat Litvánia bukta (2,4 százalékkal), de a második legnagyobb vesztes az EU legnagyobb gazdasága, a német lett (2,1 százalék). A legjobban Szlovákia teljesített, ott 2,1 százalékos növekedést mértek.

Különösen ijesztőek a decemberi ipari termelésre vonatkozó adatok. Észtországban 20,7 százalékos, Spanyolországban 19,6 százalékos volt a csökkenés az előző év utolsó hónapjában, és az egész EU-ban átlagosan a 10 százalékot is meghaladta a hanyatlás mértéke.

A lett kormány belebukott

A lett kormány az első az EU-ban, amelyik belebukott a válságba. Intő jel lehet, Magyarország mellett éppen Lettország kapott IMF-EU hitelt. Ugyan alig harmadát kapták csak a magyar összegnek, de a lett gazdaság is legalább ennyivel kisebb, és ott is kemény megszorításokhoz kötötték a részletek folyósítását. A megszorítások ellen tüntetésekkel és útblokádokkal léptek fel az emberek, a négypárti koalíció felbomlott, a miniszterelnök pedig bejelentette lemondását.

Írországban is feszült a helyzet, Dublinban 120 ezren tüntettek az ellen, hogy a kormány közpénzből menti meg a bankokat, miközben az állami alkalmazottak megszorításokat kénytelenek elviselni.

Szegényebbek lettünk

Idén februárban is elkészült az EU-s régiók egy főre eső GDP-jét tartalmazó lista. Ez azért fontos, mert azok a régiók számíthatnak jelentős támogatási pénzekre, amelyek egy főre jutó GDP-je nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. Mivel az adatok feldolgozása lassan megy, ezért az idei lista a 2006-os állapotot tükrözi.

Az előző évihez képest Magyarország rosszabbul áll. A magyar GDP/fő az uniós átlag 64,3 százaléka volt, de ez 63,6 százalékra zsugorodott. A szlovákok gyakorlatilag behoztak minket (63,5 százalék), a csehek növelték előnyüket (77,4 százalék), és a lengyelek is javítottak valamit (52,3 százalék). A visegrádi csoportból csak a magyar eredmény romlott.

A hét magyar régióból csak egy haladja meg az uniós átlagot (Közép-Magyarország: 105,5 százalék), a többi hat viszont bőven a 75 százalékos átlag alatt van. A 20 legszegényebb régió közé három magyar is bekerült (17. helyen Észak-Alföld, 18. Észak-Magyarország, 20. Dél-Alföld). A két legszegényebb EU-s régió egy bolgár és egy román terület.

000T TRDV475603

A leggazdagabb változatlanul London belvárosa (az EU-s átlag 336 százalékával), a második Luxemburg, a harmadik pedig Brüsszel, épp úgy mint az előző listán. Az élbolyban az ötödik helyen van először változás, Bécs helyett a hollandiai Groningené a helyezés. (Bécs most csak nyolcadik).

Keveset se tudtak elosztani

Nem csoda, hogy a magyar igény a térség megsegítésére irreális tervnek bizonyult. A tagállamok még egy 3,75 milliárdos segélyt sem tudtak februárban elosztani. A bizottság azt javasolta, hogy az előző évről megmaradt pénzt kivételesen ne kapják vissza a nettó befizető országok, hanem energetikai beruházásokra költsék. A nagy befizetők azonban – Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Hollandia – megakadályozták ezt, és elkérték a részüket.

Klaus kiakasztotta az EP-t

Döbbenten hallgatták az Európai Parlament képviselői, hogy Vaclav Klaus cseh elnök tanácstermükben szidta a lisszaboni szerződést, és arról beszélt, hogy az EP nem demokratikus intézmény. Klaus szerint a közös intézmények helyett a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak kellene több jogosítványt adni, mert az egyre erősödő EU-s szervezetek a Szovjetuniót idézik, és orwelli világot hoznak.

Egy másik eset is megdöbbentette a képviselőket: az EP brüsszeli épületében egy fegyvernek látszó tárggyal kiraboltak egy bankfiókot, és a rabló sikeresen meglógott a zsákmánnyal.

A képviselők a két ijedtség között jóváhagyták azt a tervet, hogy az illegális bevándorlókat foglalkoztató cégeket egységesen büntessék, és ne a feketemunkásoknak kelljen viselniük a következményeket. A parlament szerint a fővállalkozóknak alvállalkozóik munkásaiért is felelősséget kell vállalniuk.

Megint elment egy biztos

Ahogy közeledik a bizottság tagjainak mandátumának vége, úgy kezdtek el hazai hivatalokért távozni Brüsszelből a biztosok. Az utóbbi egy évben az olasz, a ciprusi és a brit biztos mondott le, és most távozott Dalia Grybauskaite, Litvánia költségvetési biztosa is. A politikus hazája elnökválasztásán készül indulni.