Az MSZP-szavazók intézték el az MSZP-t?

Az MSZP, de főként az SZDSZ az elmúlt választásokon az átlagosnál rendre jobb fővárosi eredményeinek köszönhette viszonylagos sikereit. A liberálisok például a 2004-es EP-választáson az országos 7,7 százalékot csaknem kétszeresen meghaladó, 13 százalék közeli eredményt ért el. A tavalyi, formálisan a tandíj és a vizitdíj eltörléséről, de lényegében az akkori két kormánypárt támogatottságáról is szóló népszavazáson is a fővárosban volt messze legkisebb – az országos 82-84 százalékkal szemben 73-75 százalékos – az ellenük szóló igenek aránya.

Választási részvétel 17 óráig

Buda szavazott, Pest otthon maradt

A mostani választáson viszont valószínűleg már a főváros is a két párt ellen fordult, legalábbis erre lehet következtetni a délután öt órakor publikált részvételi adatokból. A fővárosban az országos átlagot most is meghaladta – de a négy évvel ezelőttitől ott is elmaradt – a részvétel: ötig a budapestiek 37,04 százaléka adta szavazott (négy éve 41,37 százalékuk). Csakhogy amíg a hagyományosan jobboldali, főleg budai kerületekben – I., II., XI., XII. és XVI. – 40 és 48 százalék között volt a részvételi arány, a baloldalinak tartott, főként pestiekben 30–36 százalék között volt, Józsefvárosban és Csepelen a 30 százalékot is alig érte el.

Nemcsak a fővárosi, hanem a vidéki részvételi arányok is a baloldal talán a vártnál is súlyosabb vereségét valószínűsítik. Olyan hagyományosan MSZP-s városokban, mint Nagykanizsa, Dorog, Kazincbarcika, Dunaújváros, Ózd, Komló, Salgótarján, a választóknak csak a 24-28 százaléka szavazott délután ötig. Az országos átlagot meghaladta viszont több, emblematikusan jobboldalinak tartott városban a részvétel: Csornán csaknem 40, Esztergomban több mint 37, Hódmezővásárhelyen 33, Sopronban 32 százalékos volt.

A nagyvárosokban 30–32 százalék között volt a szavazók aránya. Egy kivétel volt ez alól, Pécs, ahol láthatóan egy hónapja már kiszavazták magukat az emberek: Európa jövő évi kulturális fővárosában csak 28,5 százalékos a részvételi arány.

Magyarországon jellemző, hogy az emberek nem szívesen váltanak pártot amikor szavaznak, viszont a baloldaliak hajlamosabbak otthon maradni, ha elégedetlenek pártjaikkal. 1998-ban, a jobboldal legutóbbi parlamenti győzelmének idején és a Fidesz-győzelmet hozó 2004-es EP-választáskor is az átlagosnál kisebb volt a részvétel. Vagyis jellemző, hogy a gyenge részvétel a Fidesznek kedvez.

Hallgathatunk a közvélemény-kutatókra

A részvételi százalékokat láthatóan nagyon jól eltalálták a közvélemény-kutatók. Ebből bátran lehet arra következtetni, hogy a választási eredmények is hasonlóak lesznek, mint a kutatásokban szerepeltek, reagált az eddigi adatokra Lakner Zoltán politológus (a Vision Consulting politikai elemzője szerint egyébként csak relatíve alacsony a választási részvétel, hiszen Szlovákiában például csak az emberek húsz százaléka szavazott).

Lakner szerint minden mutató azt jelzi, hogy a fideszes szavazók nagyon aktívak, míg az MSZP-s szavazók nagyon nem azok, de ez nem meglepetés, „azt tudtuk eddig is, hogy a Fidesz nyerni fog, és nagyon nyerni fog”. A Jobbiknak van a legnagyobb esélye a harmadik helyre, és akár két mandátumot is szerezhet, bár Lakner az egyet valószínűbbnek tartja.

MSZP, SZDSZ, MDF: cél a túlélés

A nap nagy kérdése az, hogy mi lesz a két kis parlamenti párttal, a mostani választáson az ötszázalékos küszöb határán billegő MDF-fel és SZDSZ-szel. Kérdés, az SZDSZ kibírja-e azt a nyomást, amit az jelent, hogy két párt, a Bokrost a listája és kampánya élére helyező MDF és az LMP is a liberálisok szavazóira hajtott. Mivel a mostani részvételi arány alapján várhatóan 150–160 ezer szavazat kell egy EP-mandátumhoz, mindkét pártnál néhány ezer szavazatért, és az ezt jelentő túlélésért megy a küzdelem, mondta Lakner.

Akár az MDF, akár az SZDSZ bukik el az ötszázalékos küszöb alatt, mindkét pártban komoly átrendeződések lehetnek, szélesre tárulhat a párton belüli alternatív kezdeményezések kapuja. Az MSZP-nél sok tekintetben megpróbáltak lélekben felkészülni, hogy komoly vereség vár rájuk. Ennek ellenére, ha mondjuk, csak négy mandátumot szereznek, akkor a pártvezetésnek kemény munkát jelenthet, hogy a július 4-ig pártértekezletig eljussanak úgy, hogy nem esik szét a párt. „Meg kell győzniük a lázadozókat, például az önkormányzati politikusokat, hogy lehet egyéni stratégiákat érvényesíteni, de az még nagyobb bajhoz vezet. Előrehozott választásra menni a támogatottsági mélyponton, az nem a legjobb gyógyszer a bajokra” – mondta Lakner.

Ki örülhet?

Egy másodszor megtartott, a parlamenti választáshoz képest másodlagos jellegű szavazásnak megfelelő közepesen alacsony választási részvétel született. Valószínűleg alacsonyabb, mint az uniós átlag, de magasabb, mint néhány kelet-európai országé,Szlovákiáé, Csehországé vagy Lengyelországé – szögezte le az Indexnek adott gyorselemzésben Török Gábor politológus, a Vision Consulting vezetője.

Mint a legtöbb uniós országban (bár vannak kivételek), így most nálunk is csökkent az első EP-választás után, a 2004-es 38,5 százalékhoz képest a szavazási hajlandóság. Mindez egyenes következménye lehetett egyrészt a szavazás másodlagos jelentőségének és ezzel kapcsolatban a választói tanulásnak, másrészt pedig a pártok csökkentett üzemmódú kampánytevékenységének.

A gyenge részvétel azt jelenti, hogy a választás egy nagy mintás, de torz közvélemény-kutatásnak feleltethető meg, hiszen jelentős eltérések is lehetnek az egyes pártok szavazóinak részvételi hajlandóságában. Ebből leginkább a Jobbik profitálhatott, de talán a Fidesznekssem volt kedvezőtlen. Az alacsony részvétel azonban az MSZP-nek is ad egy mentőövet: erre való hivatkozással feltehetően megpróbálhatják majd a Fidesz illegitimitási érveit gyengíteni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!