Lukács
7 °C
22 °C

Magyarország új EP-képviselői

2009.06.07. 22:18 Módosítva: 2009-06-08 11:18:06
Az eddigi huszonnéggyel szemben huszonketten képviselik Magyarországot 2009-től az Európai Parlamentben. A Fidesz 14 képviselőt küld Brüsszelbe, az MSZP égyet. SZDSZ-es képviselő nem lesz Brüsszelben, lesz viszont három jobbikos, és az MDF mandátuma megmarad.

Fideszes képviselők

Schmitt Pál

D  FO20090524002

Schmitt 2004 óta az EP tagja, már öt éve is ő vezette a legnagyobb ellenzéki párt listáját. Az Európai Parlamentben az EU-Horvátország Parlamenti Vegyesbizottság elnöke, és a Kulturális és Oktatási Bizottság alelnöke volt.

Fidesz-közeli politizálása 2002-ben kezdődött. Hivatalosan függetlenként, ám a Fidesz támogatásával indult a főpolgármesteri székért az akkori önkormányzati választáson, ahol 2. helyezést ért el. A függetlenségét 2002-ben még gyakran hangoztató Schmitt 2003-ban belépett a Fideszbe, ahol karrierje gyorsan ívelt felfelé: ugyanebben az évben a párt alelnökének választották. 2004-ben ismét fontos kampányarca lett a Fidesznek, az első EP-választáson ő vezette a párt listáját.

Párbajtőrözőként 1968-ban és 1972-ben olimpiai aranyérmet nyert. 1978-as visszavonulása után szállodaigazgató volt, 1983-tól pedig a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) főtitkára, '89 óta pedig az elnöke. Már a rendszerváltás előtt komoly államigazgatási karriert futott be: 1981-87 között az OTSH (a sportért felelős kormányszerv) alelnöke volt. Családjával évekig szerepelt a Tévétorna című produkcióban. A rendszerváltás után előbb Spanyolországban, majd Svájcban képviselte nagykövetként Magyarországot.

Schmitt Pál

Született: 1942. Budapest

Eddigi legmagasabb politikai tisztségek:
2003-tól a Fidesz alelnöke
2004-ben és 2009-ben az Fidesz EP-listájának vezetője

Végzettség:
közgazdász, Közgazdaságtudományi Egyetem (1965)

2. Szájer József

DBELO20090410004

Szájer a Fidesz egyik alapítója, párt az elmúlt ciklusban EP-képviselőinek delegációvezetője. Tekintélyét jelzi, hogy ő volt az Európai Néppárt egyik frakcióvezető-helyettese. Már 2004-ben is a Fidesz-lista második helyén állt. Az EP alkotmányügyi bizottságának tagja volt.

1989 és '90 között az Ellenzéki Kerekasztal egyik tárgyalója volt. 1990-2004 között a Fidesz országgyűlési képviselőjeként dolgozott. 1994-től 2003-ig a Fidesz alelnöke, 1994-től 2002-ig (egy év kihagyással) a párt frakcióvezetője volt. Az 1998-ban máig ismeretlen tettesek kisebb robbantást követtek el otthonánál. 2004-es brüsszeli távozása óta a belpolitikában alig vállalt szerepet, de ő volt a Fidesz 2007-es kordonbontó-akciójának egyik ötletgazdája.

A rendszerváltás előtt az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Római Jogi tanszékén dolgozott.

Szájer József

Született: 1961. Sopron

Eddigi legmagasabb politikai tisztségek:
2002-2004: Az Országgyűlés alelnöke
1994-2003: a Fidesz alelnöke

Végzettség:
Jogász, Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar (1986)

Gál Kinga

gal kinga

A 2004-ben még az utolsó, 12. helyéről bejutó Gál Kinga idén már a Fidesz-lista harmadik helyén áll. Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság alelnöke, az Emberi jogi albizottság tagjaként elsősorban emberjogi, kisebbségi kérdésekkel foglalkozott. Ő vitte az EP elé a 2006-os budapesti tüntetések szétverésének ügyét. Ha Gál Kingán múlna, egy- és kéteurós bankjegyek is lennének, ezek jelenleg csak érmeformában léteznek.

A kolozsvári születésű politikus nem tagja a Fidesznek. Az Orbán-kormány idején a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese volt. Politikai pályafutását az RMDSZ-ben kezdte: 1993 és '94 között a romániai magyar párt Elnöki Kabinetjének emberi- és kisebbségjogi tanácsadójaként dolgozott.

Gál Kinga

Született: 1970. Kolozsvár

Eddigi legmagasabb közéleti tisztségek:
2003-2004: Az MTA elnökének főtanácsadója
1997-2001: A European Centre for Minority Issues (Európai Kisebbségkutató Központ) tudományos munkatársa

Végzettség:
ELTE Állam és Jogtudományi Tanszék, Budapest, egyetemi diploma (1995)

Áder János

inx 02

Új szereplő a Fidesz EP-listáján Áder János, aki 2007 júniusában jelentette be, hogy távozik a belpolitikából. Bár a hivatalos verzió szerint az EP nyújtotta lehetőségek csábítják Ádert a strasbourgi-brüsszeli parlamentbe, a 2002 és 2003 között a Fidesz elnökeként is dolgozó politikus döntését sokan Orbán Viktorral megromlott kapcsolatában keresik. A 2006-os választási fiaskó után Áder visszautasította a frakcióvezetői megbízásának meghosszabbítását, és ezzel kivonta magát a Fidesz vezetésének első vonalából.

Áder és a pártvezetés kapcsolatának romlásaként értelmezték a Magyar Nemzetben 2007 januárjában megjelent "Schmidt Mária ante portas" című elemzést, amelynek szerzője Ádert egy új jobbközép párt szervezőjeként láttatja. 2007 februárban Pokorni Zoltánnal és Kósa Lajossal együtt távol maradt a kordonbontástól, júniusában pedig bejelentette, hogy búcsút int a magyar belpolitikának.

2006-ig Áder a Fidesz egyik legmeghatározóbb politikusa volt. Alapítása óta tagja a pártnak, '89-ben részt vett az Ellenzéki Kerekasztal-tárgyalásokon. '90-ben és '94-ben a Fidesz kampányfőnöke, '95 és '97 között a Fidesz ügyvezető alelnöke, 2002 és 2006 között frakcióvezetője, 2002 és 2003 között a párt elnöke volt.

2005-ben az ellenzéki jelöltként induló Sólyom győzelmét lehetővé tevő taktika kidolgozását és véghezvitelét is neki tulajdonítják.

Áder János

Született: 1959. Csorna

Eddigi legmagasabb közéleti tisztségek:

2002-2003: A Fidesz elnöke (hivatalos pozíciója ügyvezető alelnök)

1998-2002: Az Országgyűlés elnöke

Végzettség:

Jogász, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar (1983)

Surján László

DSZZS20090425105

Megőrizte 2004-es ötödik helyét Surján László, akit a Fidesz-listára a KDNP delegált. Az EP-ben még megfigyelőként kezdett 2003-ban. Az Antall-kormány népjóléti minisztere volt, majd a KDNP szétszakadásakor a Fidesz frakciójához csatlakozó MKDSZ-es képviselők egyik vezetője lett. 1990-2004 között országgyűlési képviselő volt.

A magyarországi sajtóban Surján elsősorban a konzervatív értékrendet védő megnyilatkozásai révén szokott megjelenni. Az abortusztörvény 2000-es megszavazásakor szembe ment a Fidesz hivatalos álláspontjával, és a terhességmegszakítást legálisnak elismerő rendelkezés ellen szavazott, 2001-ben pedig ő hangsúlyozta a "nemi önazonosságra nevelés" fontosságát a Terry Black ügyként elhíresült vita kapcsán, tiltakozva az ellen, hogy a homoszexuális férfi gyermeket fogadhasson örökbe.

2002-ben azzal hívta fel magára a sajtó figyelmét, hogy a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség társelnökeként a Fidesz választási vereségét a "budapesti proliknak" tulajdonította, akik szerinte "egy fröccsel megvehetők". 2003-ban a jobboldali párt részéről Surján fejezte ki aggodalmát az új szociális törvény egyházakra vonatkozó része miatt. Úgy érezte, hogy a törvényt a baloldali kormány szakértői szándékosan fogalmazták meg pontatlanul, lehetővé téve, hogy az egyházi intézmények az államiaknál kevesebb támogatásban részesüljenek.

2007-ben ő figyelmeztette az átalakuló egészségügyi rendszerbe beszállni szándékozó magánbiztosítókat: tervezzenek úgy, hogy politikai változás esetén "strukturális változás is várható".

Bár később EP-képviselő lett, nem támogatta egyértelműen Magyarország EU-csatlakozását. A csatlakozásról tartott népszavazáskor azt mondta, hogy egyformán helyesen szavaztak a nemmel és az igennel szavazók, sőt azok is, akik távolmaradásukkal nyilvánították ki véleményüket. Hangsúlyozta: "Minden tisztességes kormány számára hallatlan erkölcsi tőkét jelent az, hogy tudják: van a magyar társadalomnak egy része, amely kétkedik és lelkiismeretére hallgatva nemmel szavazott".

A kolozsvári születésű politikus gyakran szólal meg a határon túli magyarok védelmében is. 2001-ben az Európa Tanácsban ő védte a készülő státusztörvényt, a 2003-as módosításkor pedig csalódottságának adott hangot, szerinte ugyanis a szocialisták "tartalmatlan, legfeljebb jelzésértékű vázzá" alacsonyították a kedvezménytörvényt.

Surján László

Született: 1941. Kolozsvár
Eddigi legmagasabb közéleti tisztségek: 1990-94: népjóléti miniszter
1990-1995: A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, majd 1995-1996 között és 2002-től alelnöke
Végzettség:
Kalazantinum Hittudományi Főiskola, teológia, 1959-1962
Budapesti Orvostudományi Egyetem, általános orvos, 1963-1969

Deutsch Tamás

07

Áder János 2007-es bejelentése után egy évvel Deutsch is úgy döntött, hogy 2009-ben Brüsszelbe menne, kettőre emelve ezzel a belpolitikából kivonuló korábbi Fidesz-prominensek számát. Bár Deutsch jelenleg is közeli munkatársa Orbán Viktornak (az elnöki kabinet vezetője), az Index pártbeli forrásai szerint kizárt, hogy az egykori ifjúsági- és sportminiszter egy itthoni Fidesz-győzelem esetén újra komolyabb kormányzati pozíciót kapjon.

Deutsch belpolitikai kilátásait egyszerre csökkentették magánéleti botrányai és az elmúlt években nyújtott politikai teljesítménye. Az egykori Fidesz-alelnök az 2008-ban újabb zajos válási botránnyal örvendeztette meg a bulvársajtót, amelynek kapcsán összeveszett a Magyar Gárdát támogató volt apósával, Für Lajossal. Később Deutsch egy Playboyban megjelent interjúban a magyar jobboldal politikusai között eddig nem tapasztalt nyíltsággal számolt be nőügyeiről.

Közben a 2006-ban 10 fővel induló erzsébetvárosi Fidesz-frakció Deutsch irányítása alatt először a kilépő KDNP-s képviselőkkel négy, majd egy további képviselő távozásával három fősre zsugorodott. Deutsch önkormányzati pályafutása 2008 novemberében ért véget, mikor a frakcióvezető mandátuma megszűnt: Deutsch több mint egy évig egyetlen képviselőtestületi ülésen sem vett részt.

Deutsch a Fidesz alapító tagja, 1993 és 2003 között alelnöke, 2002 és 2004 között budapesti elnöke volt. 1989-ben részt vett Prágában a kommunista hatalom elleni tüntetésen, ezért a csehszlovák rendőrség rövid időre letartóztatta. A politikus a parlament munkájában 1990 óta vesz részt, 1999 és 2002 között ifjúsági- és sportminiszter, 2004 és 2006 között az Országgyűlés alelnöke volt.

Deutsch Tamás

Született: 1966. Budapest

Eddigi legmagasabb közéleti tisztségek:
2004-2006: Az Országgyűlés alelnöke
1999-2002: Ifjúsági és Sportminiszter
1993-2003: A Fidesz alelnöke

Végzettség:
Jogász, ELTE, Állam és Jogtudományi Kar (1999)

Született: 1966. Budapest

Járóka Lívia

D  TT20040622025

A 2004-ben a Fidesz-lista nyolcadik helyéről bejutó politikus az Európai Parlament első roma származású kelet-európai képviselője volt, és a frakción belül ő a romaügyek elsőszámú felelőse. EP-s munkája során a roma gyerekek szegregált tanítása, a haza cigányok körében kimagaslóan magas munkanélküliség, és a roma nőket érő diszkrimináció ellen szólalt fel. Bár saját bevallása szerint őt magát származása miatt soha nem érte komolyabb hátrány, a Velvetnek adott interjúban megjegyezte: maga is megdöbbent, mikor régi gimnáziumi papírjait rendezgetve észrevette, hogy egészségügyi könyvére ceruzával egy "c" betűt írtak.

A tény, hogy az EP első roma származású képviselője pont a baloldal által gyakran cigányellenességgel vádolt Fidesz listájáról jutott ki Brüsszelbe, kisebb politikai vihart kavart Magyarországon. 2004-ben Gurmai Zita, aki akkor az MSZP nőszervezetét vezette, most pedig a párt EP-listájának harmadik helyén áll, "súlyos hibának" nevezte, hogy nem ők juttattak először roma származású képviselőt az EP-be, az SZDSZ pedig novemberben korrigált: a képviselői helyet szerző, de főpolgármesterként mégis itthon maradó Demszky Gábor helyére a szintén roma származású Mohácsi Viktóriát küldték. A szocialisták részéről Lévai Katalin próbált kompenzálni, aki szintén 2004 novemberében romaügyi frakcióközi munkacsoportot alapított. Ehhez azonban Járóka nem csatlakozott, szerinte ugyanis az MSZP-s kezdeményezés csak megosztja a romaügyekkel foglalkozó szervezeteket. Hozzátette: szakmai szempontból sem találja szerencsésnek, hogy külön bizottság foglalkozzon a romákkal, mert szerinte ez "politikai gettósítás", és inkább az esélyegyenlőséggel foglalkozó szervezeteken belül kell harcolni a romák ügyéért.

Bár nem klasszikus pártpolitikus, a Fidesszel Járóka már régóta kapcsolatban van: 1990-ben Szájer József hatására pártoló tag lett. Civilben antropológiával foglalkozik, tanulmányait Varsóban és Londonban folytatta, jelenleg a londoni University College PhD hallgatója. Nagymúltú zenészcsaládból származik.

Járóka Lívia

Született: 1974. Tata

Eddigi legmagasabb közéleti tisztségek:
2004-: EP-képviselő, az EP Anti-rasszizmus és Sokszínűség Munkacsoport alelnöke

Végzettség:
MPhil fokozat, szociálantropológia, University College London, UK (2000)

Schöpflin György

D NOE20090220011

A Fidesz 2004-es listájának negyedik helyéről bejutó Schöpflin György az elmúlt öt évben az EP Külügyi Bizottságának volt tagja -- a bizottsági munka során az Egyesült Államok közel-keleti akcióit elítélő nyilatkozatok előkészítésekor a néppárti frakció az atlantistább, vagyis az elnézőbb hangnem híve volt.

A határon túli magyarokat ért sérelmek szóvátételén kívül felszólalásaiban is az EU külkapcsolataival foglalkozott, az a fajta politikus, akit a szocialisták könnyen oroszfóbnak neveznének: már 2005-ben az emberi jogok oroszországi megsértésének elítélését szorgalmazta. 2007-ben pedig ő írt levelet Gyurcsány Ferencnek, kérve a miniszterelnököt, hogy vállaljon szolidaritást az Oroszországgal diplomáciai konfliktusba keveredett Észtországgal, és ne menjen el az Oroszországban tartott finnugor fórumra (Gyurcsány elment a találkozóra, és Vlagyimir Putyinnal is találkozott).

Szintén nem segítené kapcsolatát a magyar baloldallal, hogy az EP totalitarianizmus elleni állásfoglalásáról tartott vitában Schöpflin azt hangsúlyozta, nagy probléma, hogy egyes volt kommunista országok baloldali pártjai hamis múlttal élnek, és ezt a hamis múltat kénytelenek védelmezni, mert ez erodálja hitelességüket. Kritizálta a nyugati baloldalt is, amiért legitim partnerként fogadják el az "újjáépítés nélküli, posztkommunista baloldal pártjait" -- Schöpflin szerint így az ő demokratikus elkötelezettségük is meggyengül.

Budapesten született, de 1950 óta az Egyesült Királyságban élt, iskoláit ott végezte. 1962-ben a glasgow-i egyetem jogi karán szerzett diplomát, majd 1967-től '76-ig a BBC kelet-európai tudósítója, '76-től 2004-ig a Londoni Egyetem Kelet-Európa Intézetének tanára volt. 2004 óta EP-képviselő, 2005-ben az Orbán Viktor által indított Nemzeti Konzultácios Testület tagja. Nagyapja Schöpflin Aladár, a Nyugatban rendszeresen publikáló irodalomkritikus, műfordító, a Baumgarten-díj kurátora, akinek jelentős része volt Ady Endre és Móricz Zsigmond elismertetésében. Édesapja Schöpflin Gyula iró, műfordító volt, 1945 és 1949 között a Magyar Rádió elnöke, majd stockholmi követ.

Schöpflin György

Született: 1939. Budapest

Korábbi közéleti tisztségek:
1963-1967: Királyi Nemzetközi Kapcsolatok Kutatóintézete, UK
1967-1976: A BBC kelet-európai tudósítója
1976-2004: A Londoni Egyetem Keleti-Európai Intézet tanára

Végzettség:
Jogász, Glasgow-i Egyetem, 1962
Európa Kollégium, Bruges, 1963

Gyürk András

gyurk andras

Gyürk András 2004 óta EP-képviselő, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságának tagja, az EP-ben utoljára a Mol-részvények Szurgutnyeftgaznak történő eladását kritizálva szólalt fel. A kilencedik hely ugyan visszalépés a 2004-es hatodikhoz képest, ám a nem lehet szó nála bizalmi válságról, hiszen ő volt a párt mostani kampányfőnöke.

Bár 1988 óta tagja a pártnak, a Fidesz 2002-es választási veresége előtt Gyürk András nevét a nyilvánosság keveset hallhatta. A Fidelitast 1996 óta vezető politikus a 2002-ben kezdődő ciklusban a Fidesz frakcióvezető-helyetteseként, az Ifjúsági és Sport Bizottság alelnökként vált ismertebbé.

2002 és 2004 között Gyürk elsősorban Fidelitas-elnökként volt aktív. Vezetése alatt az ifjúsági szervezet olyan tiltakozóakciókkal került a hírekbe, mint a magyar politikusok (elsősorban a szocialisták) tekintélyuralmi rendszerekbe történő utazásai ellen alapított Diktatúraellenes Akciócsoport, és a polgárokat a szocialista szórólapok MÉH-be szállítására buzdító 2003-as kampány.

2004-ben is már Gyürk vezette az ellenzéki párt EP-kampányát. 2005-ben tiltakozott a szoftverek készítőinek szabadalmi jogot ígérő szoftverszabadalmi irányelv bevezetése ellen, hangsúlyozva, hogy a szellemi tulajdon védelme mellett figyelni kell a kisebb piaci szereplők érdekeire is. 2007-ben pedig módosító indítványaival részt vett a roaming-tarifákat csökkentő javaslat kidolgozásában. Csakúgy, mint 2004-ben, 2009-ben is Gyürk a Fidesz EP-választási kampányfőnöke.

A 2008-as Strabag-botrányban az MSZP és az SZDSZ-mellett a Fidesz részéről Lezsák Sándor mellett Gyürk András neve is felmerült. Az osztrák Profil magazin állítása szerint a két fideszes politikus rendezvényeire a bécsi székhelyű Magyarországi Demokrácia Támogatásának Egyesületén keresztül 48, illetve 60 ezer euró érkezett.

Gyürk András

Született: 1972. Budapest

Eddigi legmagasabb politikai tisztségek:
1996-2005: Fidelitas elnöke
2002-2004: frakcióvezető-helyettes, Fidesz
2004-től EP-képviselő, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság tagja

Végzettség:
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar
Történelem – Politológia szak 1998

Őry Csaba

D NOE20010831002

Megőrizte 2004-es tizedik helyét Őry Csaba, az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális bizottságának tagja. A politikus igazi technokrata: az ötéves parlamenti EP-ciklus folyamán a legtöbb indulatot felkavaró parlamenti jelentése az optikai sugárzásnak kitett munkavállalók védelméről szólt.

1989-90-ben részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában. Őry későbbi elsődleges területe itthon is a foglalkoztatáspolitika volt: 1988-93-ig a Liga szakszervezetek alelnöke, 1994-ben ügyvivője. 1998-től a Fidesz Budapesti Választmányának tagja, az Orbán-kormányban először a Szociális- és Családügyi Minisztérium, majd a Miniszterelnöki Hivatal munkajogi ügyekért felelős államtitkára.

Ismertség szempontjából Őry politikusi karrierjének csúcsa 2001-volt, ebben az évben kétszer is a lapok címlapjára került: először a vasárnapi nyitvatartás tiltásának ötletével hívta fel magára a figyelmet ("a vasárnapi bevásárlás, mint brutális erővel terjedő fogyasztói kultúra, beleavatkozik a családok életébe"), majd a szocialistákkal keveredett vitába, amikor az MSZP népszavazásra készült a nyugdíjemelésről. 2006-ban az EP Parliament Magazine című kiadványa nagy szakmai tudására és komprumisszumkészségére hivatkozva a foglalkoztatásért kategóriában az Év EP-képviselője díjjal tüntette ki.

Őry Csaba

Születési dátum: Budapest 1952.

Eddigi legmagasabb politikai tisztségek:
1989-1990: Az Ellenzéki Kerekasztal tagja
2000-2002: A MeH politikai államtitkára
2005-: A Fidesz Országos Választmányának tagja

Végzettség:
Jogász, ELTE AJTK, 1978

Glattfelder Béla

glattfelder bela

A magyar Országgyűlés egykori legfiatalabb politikusa 2004-ben a Fidesz-lista kilencedik helyéről jutott az EP-be. Az Orbán-kormány alatt a gazdasági tárca államtitkáraként munkaügyi kérdésekkel és a Széchenyi-tervvel is foglalkozott. EU-csatlakozásunk előtt néhány nappal parlamenti felszólalásban bankárkormányozta a Medgyessy-kormányt, amiért az szerinte nem védte meg a magyar gazdákat a csatlakozás hatásaitól. Az Európai Parlamentben a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság tagja, a Halászati, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság póttagja.

Az elmúlt öt évben három témában, az uniós borreform, a cukorreform, és a vodka alapanyagait meghatározó viták során szólalt fel az EP-ben, mindhárom törvény vitájában úgy vélte, a magyar érdekekkel ellentétes szabályozást fogadott el az Unió. A borreform kérdésében véleményét a szocialisták is osztották, a cukorreform esetén pedig a valóság igazolta azt (a csatlakozás előtti öt cukorgyárból négyet bezártak). Ugyanakkor a vodka-alapanyagokat előíró törvényt a magyarországi termelők szakmai szervezetei nem kifogásolták. A 2008-as Mumbaiban elkövetett terrortámadások idején Glattfelder egy EU-s küldöttség tagjaként az indiai városban tárgyalt, a magyar képviselőnek azonban nem esett baja.

1988 óta tagja a Fidesznek, 1990 és 2004 között országgyűlési képviselő. Az Orbán-kormányban a gazdasági tárca politikai államtitkára volt, többek között az ő nevéhez is fűződik a dohánytermékek reklámozását tiltó törvényjavaslat. A 2002-es kormányváltás után a Hajrá Magyarország mozgalom nevében Boros Imrével és Turi-Kovács Bélával Glattfelder kezdeményezett ügydöntő népszavazást a külföldiek magyarországi földterület-szerzése ellen.

Glattfelder Béla

Született: 1967. Budapest

Eddigi legmagasabb politikai tisztségek:
2000-2002: A Gazdasági Minisztérium államtitkára
2002-2004: Az Országgyűlés Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának alelnöke

Végzettség:
Agrármérnök, Gödöllői Agrártudományi Egyetem (1992)

Kósa Ádám

kosa adam

Új név a Fidesz listáján Kósa Ádám, aki nemcsak Magyarország, de az egész kontinens első siket képviselője lesz. A jogász végzettségű politikus a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége és a Fogyatékos Emberek Szövetségeinek Tanácsa elnöke, a Siketek Nemzetközi Sportbizottsága és a Siketek Világszövetsége jogi bizottságának tagja. Nem tartja magát pártpolitikusnak, és hangsúlyozza: eddigi munkája során az összes politikai párttal jó volt a kapcsolata, és azt reméli, ez ezután sem változik. 2005 óta ügyvédként dolgozik.

Jelnyelven adott bemutatkozó interjújában a politikus azt ígéri, a fogyatékkal élők esélyegyenlőségéért dolgozna az Unióban, változást pedig elsősorban a foglalkoztatás terén szeretne: Magyarországon jelenleg ugyanis 10 fogyatékkal élőből 9-nek nincs munkája. A politikus szerint ez az arány elsősorban az akadálymentesítéssel lenne közelíthető az Unió ennél háromszor jobb átlagához. Az Euractivnak azt is elmondta, hogy ha megválasztják, az EP-nek is akadálymentesítenie kell, hiszen a 23 hivatalos nyelven szinkrontolmácsolt üléseken 24. nyelvként be kell vezetni a jelnyelvi szinkrontolmácsolást is. Úgy érzi, képviselőségével paradigmaváltás indulhat a fogyatékkal élőkről való gondolkodásban, hiszen jelöltsége a hátrányos helyzetűeknek reményt adhat, és a tény, hogy egy fogyatékkal élő képes képviselőként dolgozni, a többségi társadalom tagjait is rádöbbentheti, hogy indokolatlanul sajnálják le a hátrányos helyzetűeket.

Kósa Ádám

Születési dátum: Budapest 1975. július 1.

Eddigi legmagasabb közéleti tisztségek:
2005- : A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége elnöke
2006- : Az Európai Siketek Szövetsége Jogi Bizottságának tagja
2008- : A Fogyatékos Emberek Szövetségeinek Tanácsa elnöke
2008- : A Siketek Világszövetsége Jogi Bizottságának tagja


Végzettség:
Jogász, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara (2000)
Sportszervező-menedzser, Semmelweis Egyetem Testnevelési- és Sporttudományi Kar, Továbbképző Intézet (2005)

Hankiss Ágnes

hankiss agnes

Új név a Fidesz 2009-es listáján az író-pszichológus Hankiss Ágnes. Bár a pártnak nem tagja, Hankiss ezer szállal kötődik a Fideszhez: a rendszerváltás utáni első ciklusban a párt budapesti frakciójában dolgozott, '94 és '98 között pedig a Fidesz frakcióvezetőjének tanácsadója volt, az Orbán-kormányban pedig az európai ügyekért felelős államtitkár.

Schmitt Mária mellett a Fidesz kultúrpolitikájának meghatározó figurája: '96 és 2008 között ő képviselte a pártot a Magyar Rádió kuratóriumában, 2008-től pedig a Duna TV kuratóriumának elnökségében. 2002-ben ő vezette a Schmitt Pált főpolgármester-jelöltnek felkérő, magukat független budapesti értelmiségiekként aposztrofáló csoportot, 2000-től 2003-ig pedig a Károlyi Palota Kulturális Központ igazgatójaként az ő irányítása alá tartozott a Petőfi Irodalmi Múzeum is.

A 2002-es kormányváltás után egyre erősebb támadások érték a szocialistákkal kifejezetten rossz viszonyt ápoló Hankisst és a Károlyi Palota Kulturális Központot: egy névtelen levél szerint az igazgatóasszony "elfideszesítette" a PIM-et (a múzeum munkáját ellehetetlenítő "fideszes fogadásokat" rendezett) és olyan meghatározó szabadelvű írókat helyezett tiltólistára, mint Göncz Árpád, Konrád György, Váncsa István. Bár a minisztérium hivatalosan nem reagált az aláírás nélküli levélre, 2003-ban kiszervezték vezetése alól a múzeumot; azóta az egykori kulturális központ maradékát, a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézetet vezeti.

A Fidesz-rendezvények rendszeres felszólalója és a Fideszhez köthető jobboldali média ismert figurája: a csatorna indulásakor ő volt Bayer Zsolt állandó műsorvezetőtársa a HírTV Péntek 8 című műsorában, később pedig az Echo TV-nél dolgozott.

Kapcsolati hálója is figyelemreméltó: első férje az MDF-kormány által tévéelnöknek kinevezett, majd hatalmas belpolitikai botrány közepette megbuktatott Hankiss Elemér szociológus professzor volt. Második férje Vitézy László filmrendező volt (a Helyi Téma című lapcsalád és adriai kikötők tulajdonosának, Vitézy Tamásnak a testvére). Hankiss Ágnes fia a VEKE-ből ismert Vitézy Dávid, a BKV felügyelőbizottságának tagja.

A Fidesz 2006-os választási veresége után Hankiss is jelen volt azokon a zártkörű találkozókon, amelyek nyomán a Magyar Nemzetben Orbán Viktor elleni összeesküvéssel vádolták meg Áder Jánost és Pokorni Zoltánt.

Irodalmi munkájáért 1992-ben József Attila díjat kapott, ismertebb írásai a Széphistória és az Érzékeny búcsú a fejedelemtől című regények, valamint a Kötéltánc című esszékötete.

Hankiss Ágnes

Születési dátum: 1950. Bp. március 7.
Eddigi legmagasabb közéleti tisztségek:
2000-2003 Károlyi Palota Kulturális Központ, főigazgató
1999-2002: az európai ügyekért felelős államtitkár

Végzettség:

Klinikai pszichológia, Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

Győri Enikő

gyori eniko

Győri Enikő új jelölt, abba a kisebbségbe tartozik, aki eddig nem volt EP-képviselő a bejutásra esélyes fideszes jelöltek közül. A politikus jelenleg az országgyűlési képviselők munkáját segítő hivatalban a Fidesz frakció stábfőnöke, és a 2003-ban Martonyi János vezetésével alapított Szabad Európa Központ ügyvezetője. A nemzetközi kapcsolatok szakon végzett és '91 és '92 között a HVG-nek tudósított Latin-Amerikáról és az USA-ról és rendszeresen publikált a Politikai Szemle című lapban is.

1999 és 2003 között Magyarország római nagykövete volt, 2002-ben részt vett Silvio Berlusconi olasz kormányfő magyarországi látogatásának előkészítésében is. (Az olasz kormányfő akkor Orbán Viktor mellett kampányolt a választások előtt, ekkor vette át Orbán a Hajrá Magyarország köszöntést a Berlusconi-féle Forza Italia! mintájára.) A tavasszal hivatalba lépő Medgyessy-kormánnyal már a kezdetektől feszült volt a viszonya: a külügyi vezetés a miniszterelnök római látogatásakor külön kérte, hogy ne vegyen részt az esemény lebonyolításában, 2003 januárjában pedig hivatalosan is visszahívták. 2005 óta az Európai Néppárt "Európa munkacsoport" magyar tagjaként EU-ügyekben a Fidesz szakértője.

Bemutatkozó videójában az Európai Unió pozitív szerepét hangsúlyozza, hozzátéve: más kérdés, hogy Magyarország az elmúlt években többnyire nem tudott élni az Unió által kínált lehetőségekkel. A felvételen arról is beszél, hogy EP-képviselőként azért harcolna, hogy az Unió a gazdasági válság közepette se csökkentse a felzárkóztatásra szánt pénzeket, hiszen a felzárkóztatás nemcsak Közép-Európa, hanem az egész kontinens érdeke.

Győri Enikő

Született: 1968. Budapest

Eddigi legmagasabb közéleti tisztségek:

1999-2003: A Magyar Köztársaság római nagykövete

Végzettség:

Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok Szak, okleveles közgazda (1992)

MSZP-s képviselők:

Göncz Kinga

gonczkinga

Az MSZP európai parlamenti listáját a korábbi köztársasági elnök, Göncz Árpád lánya, Göncz Kinga vezette. Az élete első választására készülő volt külügyminiszter pszichiáterként kezdte pályafutását, majd a '80-as években adjunktus volt az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben illetve részt vett az első szociális képzések kialakításában. 1989-től az ELTE Szociológiai Intézetében tanított. 1994 és 2002 között a Partners Hungary igazgatójaként segítette Albániában, Bulgáriában, Romániában és a volt Jugoszláviában a társadalmi konfliktusok kezelését végző központok felállítását.

Politikai karrierje 2002-ben kezdődött, amikor a Medgyessy-kormány Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumának államtitkára lett. 2004. júniusától esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszter lett, 2004 októberében pedig a Gyurcsány-kormány ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterének nevezték ki. 2006-ban már a külügyminiszteri posztot kapta meg.

Göncz Kinga a tervek szerint május 1-én mondott volna le megbízatásáról az EP listavezetői poszt kedvéért, de Bajnai Gordon kormánya már áprilisban megalakult, ebben pedig Göncz már nem vállalt posztot. Külügyminiszteri munkáját inkább erélytelenség jellemezte: több szomszédos országgal is megromlott Magyarország viszonya, az Európai Tanácsban is kapott néhány pofont a magyar diplomácia és az orosz gazdasági nyomás is erősödött. Ő volt viszont a Gyurcsány-kormány egyik legnépszerűbb minisztere.

Viszonylag gyorsan született a döntés, hogy a külügyminiszter álljon az MSZP lista élén, részben Göncz népszerűsége, részben családi kapcsolatai miatt. Göncz Árpád korábbi köztársasági elnök az SZDSZ egyik alapítója volt, így lánya talán SZDSZ szavazókat is az MSZP-hez csábíthat, viszont kérdéses, hogy képes-e mozgósítani a szocialista szavazóbázist. Nem tagja a pártnak, de rendszeresen részt vesz annak rendezvényein.

Göncz Kinga

Született: 1947. Budapest

Eddigi legmagasabb politikai tisztségek:

2006-2009: Külügyminiszter

2004-2006: Ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter

Végzettség:

2004: Európai Pszichoterápiás Szövetség Európai pszichoterapeuta diploma

1972: SOTE Általános Orvosi Kar (később pszichiátriai és pszichoterápiai szakvizsgák)

Herczog Edit

herczog edit

Tavaly utolsóként, a 9. helyről került ki a szocialisták listájáról, idén viszont már a második helyen állt Herczog Edit. A politikus az elmúlt négy évben a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságnak valamint a Kanadával fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttségnek volt tagja. Elsősorban a kis és középvállalkozások versenyképességének javítására koncentrált: 2008-ban az EP-ben aláírásgyűjtésbe kezdett a kkv-k adminisztratív terheinek csökkentése érdekében, saját kezdeményezésű jelentése után pedig törvénycsomag készült az ügyben. 2009 áprilisában az előadói jogok védelmét meghosszabbító törvény hangos támogatói között volt, a javaslat elfogadása után az pedig az MTI-nek azon örvendezett, hogy előadói jogi védettség alatt maradnak Korda György és Koncz Zsuzsa korai hangfelvételei. Ezek ugyanis a jogok 50-ről 70 évre való meghosszabbítása nélkül a közeljövőben szabadon felhasználhatóvá váltak volna.

A belpolitikai ügyekben elsősorban mint a szocialisták brüsszeli frakciójának tagja szólalt meg: miután 2004-ben energiaügyi biztosként nem engedték pozícióhoz jutni, Herczog védte meg az adóügyre irányított Kovács Lászlót. Herczog szerint ugyanis a volt pártelnöknek szánt második pozíció is "nagyon fontos, hiszen az adó- és vámbevételek teszik azt lehetővé, hogy az európai szociális modell működjön és fennmaradjon". A szocialisták részéről 2008-ban ő üdvözölte a strasbourgi emberi jogi bíróságnak a vörös csillag viselését a véleménynyilvánítás szabadságába számító döntését is: szerinte az ítélet "világossá teszi, hogy a nácizmus és a baloldali eszmék összemosása ellentétes az európai jogállamiság értékeivel".

1985-től a párt megszűnéséig tagja volt az MSZMP-nek, 1989 óta az MSZP-nek. 1999-ben az Európa Tanács magyar delegációjának tagja, 2002 novembere óta országgyűlési képviselő, 2007 óta az MSZP Országos Elnökségének is tagja. Belpolitikai karrierje előtt a Kertészeti- és Élelmiszeripari Egyetemen tanársegédként, valamint egy magáncég vezetőjeként dolgozott. A Kertészeti Egyetem Tartósítóipari Karának borász szakán végzett, de orosz szakfordítói és portugál szakos diplomája is van.

Herczog Edit

Születési dátum: 1961. május 5.

Eddigi legmagasabb politikai tisztségek:

2007: MSZP országos elnökségi tagja

2004-2009: EP képviselő

1999-2001: Az Európa Tanács magyar delegációjának tagja

Végzettség:

1994: ELTE Portugál nyelv és irodalom szak levelező, abszolutórium a European Business Schoolon

1985: tartósítóipari mérnök, orosz nyelvi szakfordító

1979: Kertészeti Egyetem Tartósítóipari Kar borász szak

Gurmai Zita

gurmai zita

Gurmai nőjogi tótumfaktummá vált az európai és a magyar szocialista pártban is. 2003-ban a Szocialista Internacionálé Nőszervezetének rendezvényén azon álmélkodott, hogy mennyire igaza volt Weöres Sándornak, amikor a következő sorokat írta: "A nő: tetőtől talpig élet. / A férfi: nagyképű kísérlet". Ugyanitt Gurmai nem sokkal később öklét az égnek emelve kiáltotta: "Mást nem szeretnénk, mint felét a földnek, felét az égnek, felét a hatalomnak."

Gurmainak a gazdasági válságról is határozott véleménye van: miközben hozzáértők és hozzá nem értők folytatnak hosszas vitákat az állam piaci szerepvállalásának szükségességéről, Gurmai a Nap-Keltében egészen új szemszögből közelítette meg a válságot - szerinte azt egész egyszerűen a férfiak ösztönös felelőtlensége okozta.

Az MSZP nőtagozata 2004-ben lépett a nyilvánosság elé: Gurmai már ekkor javasolta, hogy a párt EP-listájának első hat helyéből hármat nők töltsenek be. A siker azonban 2004-ben még elmaradt: Kovács László és Horn Gyula vezették az EP-listát, és az első hat helyre csak két nő jutott, Lévai Katalin és Kósáné Kovács Magda. Az Európai Parlamentbe szintén kijutó Gurmait azonban tovább folytatta az egyenlőségért vívott küzdelmet: 2004-ben az EP Nőügyi Bizottságának alelnökévé, majd az ESZP nőszervezetének elnökévé választották.

Miközben Gurmai külföldi pozíciói erősödtek, az MSZP tömegbázisa az őszödi beszéd kiszivárgása után olvadni kezdett, és ez megrendítette az itthoni pártvezetés pozícióit. Gurmait ezzel párhuzamosan felértékelte jó mozgósító képessége: rendszerint az MSZP nőtagozata gondoskodik róla, hogy az egyre népszerűtlenebb párt rendezvényei ne fulladjanak érdektelenségbe. 2007-től kezdve Gurmai és a Nőtagozat befolyása folyamatosan növekedett: a The Parliament című uniós szaklap az esélyegyenlőségért folytatott tevékenységéért kategóriában a legjobb kampányért járó díjat neki ítélte oda, a szocialisták 2007-es kongresszusán pedig közvetlenül Gyurcsány előtt mondott beszédet. A párt jelenlegi EP-listáját már három nő vezeti. Ráadásul a nőmozgalom nem csak a személyek szintjén jelent meg az MSZP-ben: a nők esélyegyenlősége a párt kampányplakátjain is nagy szerepet kap. A pécsi polgármester-választás előtt a várost ellepő 1500 szocialista nyugdíjas-önkéntest szintén Gurmai szervezte össze (Puch Lászlóval karöltve).

Az MSZP EP-delegációjában a nők esélyegyenlőségén kívül még a közlekedés területe is hozzá tartozik: a Közlekedési és Idegenforgalmi bizottság póttagja, 2004-ben ő nyújtotta be a bizottsághoz a magyar pártok az uniós közlekedési fejlesztési tervhez készült közös módosító indítványát, melynek révén az M6-os autópálya megépítése bekerült az Unió által támogatott projektek közé. 2008-ban az intelligens autóról készített jelentést a bizottságnak (az autó baleset esetén automatikusan mentőt hívna, és elektronikus stabilitásvezérléssel rendelkezne). A belpolitikában ritkán emel szót - ez alól talán az egyetlen kivétel az volt, amikor 2004-ben támogatta az ötágú vörös csillagot önkényuralmi jelképnek nyilvánító törvény eltörlését szorgalmazó nyilatkozatot.

Gurmai közgazdász, az üzleti életből 1993-ban érkezett MSZP-be. 2002 óta országgyűlési képviselő, a Medgyessy-kormány a NATO és a Közép-Európai Kezdeményezés Parlamenti Közgyűlésébe, valamint az Európai Parlamentbe delegálta, ahol 2003-tól megfigyelő, majd 2004 júliusától európai parlamenti képviselő.

Gurmai Zita

Született: 1965. Budapest

Eddigi legmagasabb politikai tisztségek:

2004-2009: EP képviselő, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság alelnöke

2004-: Európai Szocialista Nőszervezet elnöke

2001-: Az MSZP nőtagozatának elnöke

1999-2008: A Szocialista Internacionálé Nőszervezetének alelnöke

Végzettség:

1991: Marx Károly Közgazdasági Egyetem doktori képzés

1988: Marx Károly Közgazdasági Egyetem

Tabajdi Csaba

D  FO20081011017

Az előző MSZP-s EP lista 6. helyezettje idén a 4. helyen térne vissza az EP-be. Tabajdi Csaba Sándor 2003-tól megfigyelő, 2004-től képviselő az Európai Parlamentben, az MSZP EP delegációjának vezetője, az Emberi jogi albizottság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, valamint az EU-Orosz Parlamenti Együttműködési Bizottságba delegált küldöttség tagjaTabajdi a ciklus folyamán a régi és új tagállamok hátrányos helyzetéről és kettős mércéjéről is beszélt, 2006-ban összeszólalkozott Szájer Józseffel, és kezdeményezte Oláh Ibolya brüsszeli fellépését az Európai Parlamentnek ajándékozott szobor átadásán. Tabajdi a nemzetiségek ügyeivel legaktívabban foglalkozó szocialista képviselő: kezdeményezésére jött létre az EP nemzeti kisebbségügyi frakciója, melynek elnökeként Tabajdi nem csak a határokon túl élő magyar, de alettországi oroszok, a franciaországi bretonok és az ausztriai szlovének jogaiért is kiállt.

Tabajdi kisebbségek iránt mutatott érdeklődése nem újkeletű: 1994 és '98 között a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekkel foglalkozó politikai államtitkára volt, és az Orbán-kormány ideje alatt is rendre ő képviselte a szocialistákat a készülő státusztörvény vitájában. 2001-ben még kisebbségi, határon túli és egyházügyi minisztérium létrehozását is kezdeményezte.

A belpolitika terén 2003-as Brüsszelbe távozása óta kevéssé aktív. Kivétel volt ez alól 2004, amikor az elbukott az európai parlamenti választások után, Tabajdi a Népszabadságban közzétett írásban kritizálta a szocialista párt vezetését, így az elnök Kovács Lászlót is. Szerinte Kovács túlságosan gyengekezű vezető volt, és azt jósolta, "óriási árat" kell majd fizetnie a pártnak a miniszterelnöki poszt Medgyessy Péternek történő "lízingbe adásáért". Különösen viharos kirohanást intézett a "segítő adórendszer nyomán éppen eléggé meggazdagodott" magyar oligarchiák ellen, akiket felszólított, hogy tartsák magukat távol a politikától, különösen az MSZP-től. 2006-ban is a pártot belülről kritizáló szocialista politikusok között merült fel a neve, mikor az MSZP társadalompolitikai tagozata az őszi zavargások után lemondásra kérte Gyurcsány Ferencet. Az addig oszlopos tagnak tartott Tabajdi azonban a nyilatkozat megszületése után kilépett a tagozatból, a 2009-es EP-lista negyedik helyét pedig úgy tudjuk, pont Gyurcsány Ferencnek köszönheti.

Első diplomáját nemzetközi kapcsolatok szakon szerezte, majd '84-ben a filozófiai tudományok kandidátusa is lett. 1974-75 és 1981-1983 között a Külügyminisztérium előadója, közben hét éven át a moszkvai Magyar Nagykövetség kultúrattaséja volt. 1978-89 között az MSZMP tagja, 1990 májusában lépett be a Magyar Szocialista Pártba. 1992 és 1994 között a párt elnökségi tagja, a Horn-kormányban a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára.

Tabajdi Csaba

Született 1952. Kiskunfélegyháza

Eddigi legmagasabb politikai tisztségek:

2004-2009: EP képviselő

2004: Az MSZP EP delegáció vezetője

1994-98: Miniszterelnöki Hivatal államtitkára

1974-75 és 1981-1983: A Külügyminisztérium előadója, a moszkvai Magyar Nagykövetség kultúrattaséja

Végzettség:

1984: filozófiai tudományok kandidátusa

1974: Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szak

Jobbikos képviselők:

Morvai Krisztina

mti morvai

Morvai Krisztina 1986-ban szerzett jogi diplomát, később bírói szakvizsgát tett. A Londoni Egyetem King's College-ban egy éven át tanult, oktatott az Egyesült Államokban és az Európai Emberi Jogi Bizottság jogásza volt, később független ENSZ-szakértőként is dolgozott. Jelenleg is az ELTE Büntetőjogi Tanszékének docense.

Morvai Krisztina élete egyik legfontosabb küldetéseként tekint a 2006 őszi zavargások és a rendőri fellépés vizsgálatára megalapított Civil Jogász Bizottság működésére, amely a hét alapító szerint a tömeges rendőri brutalitások és egyéb súlyos emberi jogi jogsértések kivizsgálására hívatott. Jelentésükben Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnököt tették felelőssé a jogsértések miatt. Később Morvai és a bizottság útjai kettéváltak. Morvai férjének, a televíziós műsorvezető Baló Györgynek is felgyújtották az autóját a zavargások idején. 2008 elején kilépett a bizottságból.

A 2006-os zavargások előtt a családon belüli erőszak visszaszorítását, a távolságtartás lehetővé tételét, női menedékházak létrehozását követelte. Kiállt Simek Kitty mellett is, aki megölte erőszakos apját miközben aludt. Emellett támogatja a Prostitúció Nélküli Magyarországért Mozgalmat is. A 2009-es EP-választáson a Jobbik Magyarországért Mozgalom listavezetője, de nem lépett be a pártba.

Morvai Krisztina

Születési dátum: 1963. Budapest

Eddigi legmagasabb politikai tisztségek:

2009: A Jobbik Magyarországért Mozgalom EP-listavezetője

Végzettség:

1986: Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar

Balczó Zoltán

SZT3527

Balczó Zoltán az olimpiai- és világbajnok öttusázó, Balczó András testvére. 1971-ben szerzett diplomát a BME Villamosmérnöki Karán, majd 1975-ig az Erőmű- és Hálózattervező Vállalatnál volt tervezőmérnök. 1975-től a Budapesti Műszaki Főiskolán dolgozik, jelenleg főiskolai docens. 1992 óta foglalkozik politikával, ekkor belépett az MDF-be, a pártszakadás után pedig a MIÉP-be távozott.

1994 októberétől a párt országos elnökségének tagja volt egészen 2003-ig, amikor lemondott, majd ki is lépett a MIÉP-ből. Ezután a párttá alakult Jobbik Magyarországért Mozgalomhoz csatlakozott, amelynek azóta is alelnöke. 1994 és 1998 között, valamint az előző önkormányzati ciklusban a Fővárosi Közgyűlés képviselője, 1998 és 2002 között országgyűlési képviselő, frakcióvezető-helyettes volt. Szűkebb szakmai területe az oktatásügy és az energiapolitika. 1999-től 2002-ig a kormányzat felkérése alapján az Illyés Közalapítvány kurátoraként a határon túli magyarok ügyével foglalkozott.

Balczó Zoltán

Születési év: 1948

Eddigi legmagasabb politikai tisztségek:

2003: A Jobbik Magyarországért Mozgalom alelnöke

Végzettség:

1971: Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Kar

Szegedi Csanád

szegedi csanad

A Jobbiknak a 2003-as alakulásától tagja, a párt országos alelnöke. A magyar gárda alapító tagja, a gárda tatárszentgyörgyi vonulásának főszónoka volt. A budapesti IX. kerületben idén januárban tartott időközi országgyűlési választáson az első fordulóban a harmadik helyen végzett 8,5 százalékos eredménnyel. Feleségével és Roga nevű gyerekével a főváros XVI. kerületében él.

Politikai programja a "magyarság kérlelhetetlen és konok védelme", honlapja szerint "harcot hirdet a cigánybűnözés ellen, amely a fővárosi lakosok életét is nap mint nap megkeseríti". Politikai pályafutását a kilencvenes évek közepén a MIÉP közelében kezdte, 2001-ben belépett a Fidelitasba, amit 2002 őszén elhagyott, majd 2003 októberében csatlakozott a Jobbikhoz.

A miskolci születésű, a helyi református gimnáziumban érettségiző, jelenleg a Miskolci Egyetem jogi karára járó Szegedi Csanád 2005-től a Jobbik Borsod megyei alapszervezetét vezette. A párt határon túli magyarok kabinetét vezeti 2005-től, országos alelnökké 2006 novemberében választották. 2006-ban alapította meg a Turul ruhamárkát, hogy "kizárólag magyar termékeket felhasználva hozzon létre egy önálló magyar termékcsaládot".

Szegedi Csanád

Született: 1982., Miskolc

Eddigi legmagasabb politikai tisztségek:
2006-tól a Jobbik országos alelnöke.
Végzettség:
gimnáziumi érettségi, jelenleg a Miskolci Egyetemen joghallgató.

MDF-es képviselő:

Bokros Lajos

DKOKO20060316003

A volt pénzügyminisztert 1995 októberében a közvélemény mindössze 9 százaléka látta volna szívesen fontos politikai szerepben, ezzel felállította a Medián népszerűtlenségi rekordját. Az akkori elutasítást a rendszerváltás utáni legkeményebb költségvetési kiigazító intézkedések, ismertebb nevén a Bokros-csomag okozta, amit a Horn-kormányban töltött egy éve alatt vert végig.

Bokros 1978-ban szerzett diplomát a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd 1980-ban megvédte doktori értekezését is. Harmadévesként, 1976-ban panamai ösztöndíjat nyert, ahol egy évig tanult. 1980-tól 1986-ig a Pénzügyminisztérium Pénzügykutató Intézetében dolgozott, majd a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági főosztályvezető-helyettese volt 1987 és 1989 között. 1990-től a Budapesti Értéktőzsde elnöke és az Állami Vagyonügynökség vezetője volt, később a Budapest Bank elnök-vezérigazgatói tisztségét is betöltötte. Bokros 1990-ben rövid ideig parlamenti képviselő volt az MSZP színeiben.

Politikai pályafutását alapvetően meghatározta a Bokros-csomag. A mai napig nem egyértelmű a csomag megítélése, több intézkedést az Alkotmánybíróság semmisített meg, de a következő évek gazdasági növekedése a kiigazításnak volt köszönhető. 1995. március 1. és 1996. február 29. között töltötte be a Horn-kormány pénzügyminiszteri tisztségét.

Megbízatása alatt gyakran fenyegetett lemondásával, távozása után pedig hosszabb időre eltűnt a hazai közéletből. A Világbank Európáért és Közép-Ázsiáért felelős igazgatója lett, a horvát és a lengyel kormány tanácsadója volt, és idén februárban az IMF tanácsadójaként ellátogatott a gazdasági válság sújtotta Ukrajnába is. A Közép-európai Egyetem (CEU) professzora, 2000 és 2005 között az intézmény gazdasági irányításáért felelős vezérigazgatója is. 2006 januárjában kinevezték az ELTE Gazdasági Tanácsának vezetőjévé.

Bokros idén tért vissza a hazai politikába, amikor pártonkívüliként elfogadta az MDF EP-listavezetői felkérését. A volt pénzügyminiszter jelölése megbotránkozást keltett a pártban és a frakció felbomlásához vezetett. Bokros felbukkanását egy ideig sokan csupán a népszerűség növelése érdekében bevetett trükknek vélték, de az országos választmány kis többséggel megszavazta jelölését. Két nappal később Dávid Ibolya már miniszterelnöknek javasolta, és a 2009-es kormányválság kezdetén maga is bejelentette, hogy elvállalná a feladatot. A pártok kezdetben elutasították ennek lehetőségét, később viszont már az SZDSZ is őt akarta kormányfőnek.

Bokros Lajos

Született: 1954. Budapest

Eddigi legmagasabb politikai tisztségek:

1995-1996: Pénzügyminiszter

Végzettség:

1978: Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem