Economist: Ideje idegeskedni
"Ideje elkezdeni idegeskedni" címmel közölt elemzést pénteken a The Economist az európai parlamenti választások kelet-európai eredményeiről. A vezető londoni gazdasági-politikai folyóirat cikke szerint idegengyűlölők és populisták az EU régebbi tagállamaiból, például Hollandiából is bekerültek az uniós törvényhozásba, ők azonban szelídnek tűnnek kelet-európai társaikkal összehasonlítva.
A nemzetközi együttműködés bajos olyan politikusok között, akik gyűlölik az idegeneket, állapítja meg a lap. A szélsőjobboldali Jobbik, amely három EP-képviselői helyhez jutott, csatlakozhat a balkáni partnerpártokhoz a romák ostorozásában. Sok közös vonás azonban nem lesz bennük, amikor a szomszédos országokban - például a Szlovákiában és Romániában - élő magyarok kisebbségi jogai kerülnek napirendre. Ezekben az országokban ugyanis éppen a "magyar irredentizmus a helyi soviniszták kínálkozó mumusa" - áll a The Economist cikkében.
A The Economist szerint az EP-választások igazi jelentősége nem annyira az új Európai Parlament összetételében rejlik, hanem inkább abban, hogy utalásokat tartalmaz a jövőbeni nemzeti politikai irányvonalakra.
A lap szerint az EP-választások fő sztorija keleten és nyugaton egyaránt a jobbközép pártok elsöprő győzelme. Magyarországon a szocialisták nagyon rosszul szerepeltek, mindössze négy helyet szereztek a konzervatív Fidesz 14 mandátumával szemben, ami kedvező előjel a jobboldal számára a következő évi parlamenti választásokra, áll az elemzésben.
A The Economist megemlíti, hogy a gyalázkodó nacionalista Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke - Nicolae Ceausescu egykori kommunista diktátor "udvari költője" - is mandátumot szerzett. Lettországban ugyanakkor nem a szélsőjobboldal, hanem a szélsőbaloldal tört előre: Alfreds Rubiks korábbi kommunista megválasztását a brit lap a szovjet nosztalgiának tulajdonítja.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
