A spanyolok átvették a vezetést
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További EU cikkek
Januártól Spanyolország vette át az EU soros elnökséget Svédországtól. Ez a mostani váltás különleges, mert most először van az EU tanácsának elnöke, márpedig a soros elnökséget viselő országok éppen a tanácsban szoktak elnökölni. Az új helyzet okozta kihívást legtöményebben a következő kérdéssel intézték el eddig: „Ha a spanyol miniszterelnök álma megvalósul, és tényleg lesz fél éven belül USA-EU-csúcstalálkozó, akkor ki fog majd kezet előbb Obamával, Zapatero vagy Rompuy?” (Zapatero Spanyolország miniszterelnöke, Rompuy pedig az EU új elnöke.)
Az európai elnök létezése arra utal, hogy a svéd elnökségnek sikerült még novemberben átvernie lisszaboni szerződést, és megválasztották az EU új tisztségviselőit. Részben erre alapozva az európai lapok és a nekik nyilatkozó EU-s politikusok sorra méltatták az elmúlt féléves svéd elnökséget: „északi hatékonyság”, „IKEA-diplomácia” stb. A spanyol elnökségnek ehhez képest nem lesznek ilyen látványos feladatai, viszont most kell kipróbálni, hogy az évek óta tákolt lisszaboni rendszer szerint hogyan működhet az EU.
Spanyol tervek
A spanyol elnökség egyik nagy elvi feladata lesz a következő 10 év gazdasági céljait meghatározni. A 2000-ben meghirdetett, és az év végén lejáró lisszaboni stratégia (csak nevében hasonlít a szerződésre, amúgy semmi közük egymáshoz) például azt tűzte ki célul, hogy 2010-ig 70 százalékra növekedjen a foglalkoztatottak aránya az EU-ban, és a tagállamok GDP-jük legalább 3 százalékát költsék kutatásra és fejlesztésre. Egyik cél sem teljesült.
Az új nagy stratégiai célnak szembe kell néznie a 10 évvel ezelőtti problémákkal, vagyis az elöregedéssel, az inaktívak nagy arányával, ráadásul a mostani válság ezek mellé még növekvő munkanélküliséget, és vészesen súlyosbodó államadósságokat rendelt. Az új stratégia egyik fontos kérdése, hogy a most lejáró lisszabonihoz hasonlóan csak elvi szósz marad, vagy számon kérhető, kötelező terv.
Utóbbi érdekében a spanyolok azt javasolják, hogy legyen valami következménye, ha egy-egy állam nem követi a célokat. Ilyen következmény nyilvánvalóan csak pénzbüntetés lehet, azonban éppen a maastrichti kritériumok be nem tartóinak járó büntetések körüli örök alkudozás jelzi, hogy ez egyáltalán nem könnyen járható út az EU-ban.
Mindenesetre a lisszaboni stratégia esetében ha lett volna számonkérés, akkor Magyarországra jó nagy büntetést lehetett volna kiosztani, hiszen az aktívak aránya 54 százalék (az egyik legrosszabb mutató az EU-ban) és a kutatásra szánt pénz meg sem közelíti a GDP 3 százalékát.
A spanyoloknak az új stratégia elfogadtatásának megszervezése kötelező feladat. Azért nekik kell szervezniük – immár Rompuy segítségével – mert éppen ők az elnökök, amikor eljött az új stratégia megírásának ideje.
A maguk választotta fontos ügyek közé tartozik viszont a terrorizmus elleni közös fellépés erősítése. A közös rendvédelem megszervezése már a svéd elnökség idején is téma volt, és a lisszaboni szerződés is előírja az Europol megerősítését.
Decemberben azt is eldöntötték a tagállamok, hogy 2012-ig elkészítik a közös bevándorlási szabályokat is, ennek az egyeztetésnek is haladnia kell most. Ennek kapcsán máris nagy vitát okozott, hogy Olaszország kétoldalú megállapodást kötött Líbiával az onnan érkező menekültek visszatoloncolásáról, illetve hogy Ausztria olyan törvény meghozatalára készül, ami szigorú német nyelvvizsgához kötné a letelepedési engedélyek kiadását.
A spanyolok merész külpolitikai célokat is kitűztek. Obama meghívásán kívül egy Latin-Amerika - EU csúcsot is szeretnének. Sőt átvennék a kezdeményezést az izraeli-palesztin béketárgyalásoknál, ahol a fő szempontjuk a teljesen független palesztin állam kikiáltása lenne (a spanyol miniszterelnök még 2008 decemberében részt vett egy gázai háború elleni tüntetésen is). Ezzel összhangban tartotta első beszédét a novemberben megválasztott külügyi főmegbízott, Catherine Ashton is, aki Izraelt dorgálta óvatosan egy új Kelet-jeruzsálemi építkezés kapcsán.
Az utolsó helyezkedés
A júniusi EP-választással kezdődött nagy európai ciklusváltás a végéhez közeleg, de hátra van még az új bizottság megszavazása. Január végéig tart a biztosok meghallgatása az EP-ben, köztük Andor Lászlóé, aki a foglalkoztatáspolitikát és szociális ügyeket kapta.
Vízum nélkül a Balkánról
Több helyen tűzijátékkal köszöntötték, hogy decembertől vízum nélkül utazhatnak az EU területére Szerbia, Montenegró és Macedónia állampolgárai. A szerb vízummentesség Magyarországnak különösen fontos ügye volt, az ott élő magyarok miatt. Szerbia, amelyet 1999-ben a NATO bombázott, most felvételi kérelmét is beadta. A szerb csatlakozás fő támogatói Görögország és Olaszország, leghangosabb ellenzője pedig Hollandia.
Lassú kilábalás
A nagy gazdasági válságot ugyan még korántsem heverte ki az EU, de a tavalyi harmadik negyedévben a tagállamok minimálisan, 0,3 százalékkal javítottak gazdasági teljesítményükön az előző negyedévhez képest (Magyarországon még tovább tartott a hanyatlás). Ezzel úgy tűnik, hogy rövid távon bejöttek a nagy nyugati állami mentőakciók, viszont most az eladósodás réme fenyegeti őket. Ez különösen annak tekintetében izgalmas, hogy ahol eurót használnak, ott elvben nem lehet magasabb az államháztartási hiány 3 százaléknál.
Ehhez képest például az eurót használó Görögországban 12 százalékos volt a tavalyi hiány. Ezért a frissen megválasztott görög baloldali kormányt üdvözlés helyett éles noszogatással köszöntötték, különösen a 3 százalékos kritiériumra nagyon kényes németek. A görög miniszterelnök kifelé kemény megszorításokat ígért.
Korábban 4 milliárd eurós támogatást hagyott jóvá az EU, hogy a gazdasági válságot zöld beruházásokkal enyhítsék. Ebből decemberben 1,5 milliárdot osztottak szét szélerőművekre és szén-dioxid – kibocsájtás csökkentésre. Magyarországi beruházás nincs a támogatott tételek között.
Kína bekavart
Kellemetlen hír érte a Nabucco gázvezetékkel kapcsolatos európai álmokat. Az orosz gázfüggőség kiváltásának esélyét csökkenti, hogy a fontos forrásnak tartott Türkmenisztánból új vezeték építését kezdték meg Kína felé, Üzbegisztán és Kazahsztán érintésével. Az új cső állítólag már 2012 végére készen lesz, és 40 milliárd köbméter gáz áramolhat benne évente (ez Németország éves igényének a fele). Mivel a gázban gazdag Türkmenisztán hosszú távra adott el előre gázt Oroszországnak is, kérdés, hogy egyáltalán lesz-e az országnak kapacitása még Európának is annyit szállítania, hogy megérje az új nyugati vezeték megépítése.
Balti aggodalmak
Litvániában egy csatlakozáskor vállalt ígéret teljesítésével zárult az óév. Szilveszterkor lekapcsolták az ország egyik fontos atomerőművét, ami hasonló technológián alapult, mint a rossz emlékű csernobili. EU-s segítséggel ugyan a litvánok 2018-ra új atomerőművet építenek, de addig kénytelenek elsősorban Oroszországból pótolni a hiányzó áramot, és ez erősen aggasztja az ottani közvéleményt.
Az orosszal rossz viszonyban lévő litván kormány nyilatkozataiban ugyan bízik a zavartalan szállításokban, de volt már rá példa a közelmúltban, hogy egy privatizációs vita alkalmával az oroszok elzárták a Litvániába tartó olajvezetéket.
Az észt elnök pedig azért akadt ki, mert a 2004-ben csatlakozott keleti tagállamokból alig válogattak diplomatákat EU-s képviseletekre. Toomas Ilves szerint nagyon igazságtalan, hogy az EU 158 követségéből csak egyetlen egyet vezet kelet-európai (ő egyébként éppen magyar, Herman János tavasszal veszi át a norvég követség vezetését).
Gyanús főhivatalnok
Kisebb botrányt okozott, hogy lemondani kényszerült az EU igazságügyi intézményének, az Eurojustnak a vezetője. A szervezet portugál elnöke ellen hazájában indult eljárás korrupció gyanúja miatt.
Banán és hal
Két fontos kereskedelmi vitája is lezárult az EU-nak. A több mint egy évtizede tartó banánvita azzal végződött, hogy az EU egységes vámot vet ki a közép-amerikai banánra, és ezzel megszűnik néhány egykori francia és brit gyarmat EU-s kedvezménye. Norvégiával a halászati vita eredmény nélkül azzal zárult, hogy az EU-s és a norvég halászok kölcsönösen ki lettek tiltva egymás tengereiről.
Két székhely
Két új EU-s ügynökség székhelyéről is döntöttek decemberben: az európai gáz- és áramkereskedő cégeket ellenőrző ACER nevű szervezet Ljubljanába, a menekültekkel foglalkozó ASO pedig Máltára kerül.
Magyar igények
A magyar kormány bejelentette, hogy szeretné meghosszabbítani a külföldiek földvásárlását tiltó, a csatlakozáskor ideiglenesen kötött különalkut az EU-val. A tilalom 2011-ben járna le, de Magyarország 2013-ig még haladékot akar. Februárban várhatóan a magyar parlament határozatban erősíti meg a kormány szándékát.
A magyar kormány másik fontos EU-s húzása az volt, hogy az unió bíróságán beperelte Szlovákiát, Sólyom László nyári kitiltása miatt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
