Mária
-6 °C
-2 °C

Kultúr, éhség

2004.05.02. 00:46
Kapcsolódó cikkek (1)
Az A38 állóhajón gasztronómiai munkásságukról is híres írók etették a népet, többek közt turbolyalevessel. Bächer Iván komplett szlovák menüsorral készült, Aczél Géza furfangosan pikáns, kelkáposztába csavart sertéscsülköt rittyentett, Váncsa István pedig rozmaringos-olajbogyós csirkével képviseltette magát.
Fél 11-kor az A38 állóhajón életnek még semmi jele, valószínűleg hajnalba nyúl a tegnap éjjeli csatlakozás az Európa Kiadóhoz. A Tudósító ezért maga is heverészik kicsit a közeli Infopark zöld gyepén, majd fél 12 körül újult erővel indul rohamra. A cél: a litera.hu irodalmi portál Eurovízió névre hallgató egész napos rendezvénysorozata.

A hajón ekkorra már az élet jelei mutatkoznak: Sebő Ferenc és zenekara zenél, miközben egy nagyobb baráti társaságnak megfelelő közönség hallgatja őket. A gyerekeknek külön játszósarkuk van, de a rendezvény matinéjellege okán a megzenésített versek közt sok a gyerekekhez közel álló, ritmusos, szójátékos darab, így sokan hallgatják a koncertet is.

A helyzet fokozódik

Tekintse meg képeinket!
Déltől a próza veszi át a terepet, ekkor Szilágyi Ákos, Tóth Krisztina, Varró Dániel, Békés Pál és Vörös István olvassák fel verseiket. Ekkorra már a közönség száma is duplája, ráadásul a háttérben a szorgos pincérfiúk elkezdik felállítani a büféasztalt. A költőverseny a folyamatos határidőszűkével küzdő Tudósító számára inkább frusztráló, mint játékos feladatnak tűnik, ám a poéták bohém lendülettel veszik az akadályt, még ha nem is valószínű, hogy a most született szösszenetek később bekerülnek majd az életmű-kötetekbe.

Röpke tíz perces átszerelés, miközben a pincérek a hosszas fárasztás után most egy pillanat alatt vadító illatú tálcákkal és kondérokkal pakolják meg a hosszú asztalt: a mai napon ugyanis gasztronómiai munkásságukról is ismert írók, Váncsa István, Bächer Iván és Aczél Géza viszik a konyhát, és az EU-csatlakozás jegyében nemzetközi ízekkel ismertetik meg az érdeklődőket. A közönség ugrásra kész, de jól nevelten még megvárja, hogy a receptjeiket adó írók röviden összefoglalva elmeséljék, mit főztek, és miért éppen azt, amit.

Különösen aljas jelzőhasználat

Aczél Géza nem kímél: meg nem engedett szépírói eszközök (leginkább jelzők) bevetésével a végsőkig hergeli remegő orrcimpájú közönségét, míg élvezettel taglalja, hogyan kell elkészíteni a nemsokára megízlelhető remekművet, a kelkáposztába göngyölt sertéscsülköt. Az író bevallja, hogy a "csontközeli, bőrös dolgokra esküszöm, így jutottam a csülökig", a közönség nyeldekel és türtőztet. Bächer Iván jól érzékeli a felfokozott hangulatot, így kíméletesen rövid: pár humoros mondatban meséli el, miért készült épp szlovák ételekkel a mai napra. "Anyai ágon szlovák vagyok, a családom révén tehát már Szvatopluk idején is az EU tagjai voltunk, amikor ti, magyarok még az Etelközben kapkodtátok a fejeteket, hová is kellene mennetek" humorizál, majd jó étvágyat kívánva szabadjára engedi az istenadta népet. Váncsa István egyéb elfoglaltságaira hivatkozva sajnos nem tudott jelen lenni, így már soha nem tudjuk meg, hogy az általa beígért portugál, spanyol és olasz receptek közül a rozmaringos-olajbogyós csirke végül is melyik?

Nem árulnak petrezselymet

Bár az árak tekintélyesek, a Tudósító elsöprő hivatástudattal maga is végigállja az irgalmatlan lassúsággal araszolgató sort, hogy megízlelhesse Bächer Iván menüjének egyik különleges nevű fogását, a turbolyalevest. Mint az írótól megtudtuk, a turbolya egy, a petrezselyemhez hasonló növény, mely közlés csak fokozza a Tudósító önfeláldozó elszántságát: a petrezselymet ugyanis nem nagyon szereti. A nap pozitív meglepetése: a turbolya csak megjelenésében hasonlít a petrezselyemre, ízében nem. A leves tejfölös, üdén savanykás és... turbolyaízű.