Judit
-2 °C
8 °C

Masszív alkudozás az EU-alkotmányról

Kétoldalú egyeztetésekkel, brüsszeli zsargonban "gyónásokkal" folytatódott szombaton Brüsszelben az európai uniós csúcstalálkozó, ahol a Huszonötök vezetői az EU első alkotmányának végső kérdéseire próbálnak választ találni. Értesülések szerint a vita kezd leszűkülni egyetlen problémára, a szavazati rendszer reformjára, ami elsősorban a lengyelek, kisebb részben a spanyolok ellenállásán akadt fenn eddig.
Pénteken viszonylag jól indult a csúcstalálkozó, mert még délelőtt, alig több mint két óra alatt lezavarták a program nem alkotmányozással foglalkozó részét. A vezetők jóváhagytak egy többmilliárd eurós beruházás-élénkítő programot, az európai biztonságpolitikai stratégiát, valamint egy sor bővítési, külpolitikai és bel- és igazságügyi kérdést. Elfogadtak egy előző esti brit-francia-német védelempolitikai megállapodást is, ami lehetővé teszi, hogy az EU a NATO-tól teljesen független katonai műveletekbe fogjon.

Délután kezdtek bele a legmasszívabb feladatba, az uniós alkotmányozás utolsó fordulójába. Az előjelek nem voltak túl jók, a múlt héten az államok egy része olyan mélyre beásta magát állásai mögé, hogy diplomaták és elemzők borúsak voltak a kompromisszum lehetőségét illetően. Rossz ómen volt, hogy a múlt héten helikopter-balesetben csigolyáját törő Leszek Miller lengyel kormányfőt fájdalmai ellenére tolókocsiban és gyógyszerekkel telenyomva tolták be a tanácsterembe, jól demonstrálva Varsó elszántságát.

Lövések a konferenciaközpont körül
Kicsit feldobta a hangulatot egy vicces incidens szombaton. Az európai negyedben rablók elcsenték valakinek a ridiküljét, majd kocsival próbáltak lelépni. A tolvajok - akik valószínűleg nem olvasnak újságot - tévedésből a miniszterek tanácsának épülete felé menekültek, egyenesen a rendőrök közé. Áttörték a kordont, de egy rendőr utánuk lőtt, majd autós üldözés vette kezdetét. Noha sikerült egérutat nyerniük, a kocsit utóbb megtalálták egy mellékutcában, benne vérnyomokkal. Az esetről a tanács sajtótermében pár rendőr tájékoztatta az újságírókat, komolyabb izgalmat idézve elő a hírekre kiéhezett kollégák körében. Az elkövetőket röviddel később elfogták egy kórházban.

A központi probléma, amin az egész alkotmányozás áll vagy bukik, az uniós szavazati rendszer reformja. Ez a nyers hatalmi kérdés az egyik oldalon a lengyeleket és a spanyolokat, a másik oldalon a németeket és a franciákat állítja szemben egymással. Utóbbiak ragaszkodnak hozzá, hogy az új alkotmányba egy olyan szavazati rendszer kerüljön bele, ami amellett, hogy egyszerűbb, demokratikusabb is - vagyis a nagyobb népességű államoknak kedvez. Előbbiek nem akarnak engedni a mostani szisztémából, ami erősen torzít a kisebbek - és főleg kettejük - javára.

Az első munkaülés diplomaták szerint nem ment valami jól. "Mondjuk úgy, hogy nem valami vidám" - mondta egy insider a tanácsterembeli hangulatról. Az olasz elnökség kétoldalú találkozókkal, itteni zsargonban "gyóntatásokkal" próbál valamilyen kompromisszumot összekalapálni. De a megegyezés még olyan távolinak tűnt szombat délelőtt, hogy a delegációk egy része elkezdte mondogatni, hogy lehet, hogy az egészet, vagy legalábbis a legbonyolultabb kérdéseket, hagyni kéne, hadd oldja meg a következő, ír EU-elnökség. A gyóntatások miatt a szombati délelőtti munkaülés, majd az ebéd is elmaradt.

Kiszivárgott információk szerint a viták részben akörül folynak, hogy hogyan lehetne a legmakacsabbnak tekintett lengyeleket lefizetni: fogadják el az új, számukra kedvezőtlen szavazati reformot, cserébe kapnak valami mást - a kereszténység megemlítését az alkotmányban, egypár uniós ügynökséget Varsóba, több európai parlamenti helyet, vagy valami mást.

A magyar diplomácia viszont nagyjából-egészében elégedettnek tűnt. Kovács László külügyminiszter pénteken azt mondta, hogy a három fő célban Magyarország, úgy tűnik, elérte amit akart. A kisebbség jogai most már szinte biztosan benne maradnak az alkotmányban; valószínűleg minden államnak lesz egy tagja az Európai Bizottságban; az európai védelempolitika pedig nem a magyarok által fontosabbnak tartott NATO rovására fog továbbfejlődni.

Szombaton kora délután még nem lehetett tudni, hogy meddig tart a csúcstalálkozó. Silvio Berlusconi olasz kormányfő, levezető elnök pénteken azt mondta, hogy vasárnap hajnalnál tovább nem hajlandó tárgyalni, és akkor inkább halasszák el az egészet. De ez lehet, hogy csak taktikai húzás.

Az alkotmány, ha elfogadják, a közösség első ilyen alaptörvénye lesz. Részletesen szabályozza az EU és a tagállamok viszonyát, feladatmegosztását és intézményrendszerét. Egyebek közt alaposan kiterjeszti az Európai Parlament hatáskörét; korlátozza a nemzeti vétót; elnöki és külügyminiszteri posztot hoz létre; és jogköröket biztosít az Uniónak egy sor új területen. Életbe lépéséhez mind a 25 állam parlamentjének ratifikálnia kell.