Vilma
-7 °C
4 °C

Kudarcba fulladhat az alkotmányozó konferencia

2003.12.08. 11:21
Öt nappal az Európai Unió állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozója előtt megmerevedtek a frontvonalak a földrész majdani alkotmányáról zajló vitában. A pénteken összeülő fórum sikere szempontjából döntő jelentőséggel bír az, vajon Lengyel- és Spanyolország a végén hajlandó lesz-e tárgyalásokba bocsátkozni a szavazati súlyok reformjáról - vélekedtek a hét végén diplomáciai körökben. Amennyiben elzárkóznak ettől, úgy a brüsszeli értekezlet kudarcba fog fulladni.
A nagy izgalommal várt tanácskozásra ugyanakkor árnyékot vet a németek makacssága is: Berlin nem hajlandó feladni az alkotmány tervezetében megfogalmazott döntési elvet, amely egy javaslat elfogadását a tagállamok és az általuk képviselt EU-népesség többségéhez kapcsolná.

"A legjobb esetben is fifty-fifty az esély a sikerre - idézte egy brüsszeli diplomata szavait az APA hírügynökség. - Alternatív terv nem létezik. Ha kudarcba fullad az értekezlet, az válságba taszítja az uniót."

Nincs több idő az alkotmányra

Ebben az esetben az állam- és kormányfők feltehetően úgy határoznának, hogy márciusban alkotmányozó csúcsértekezletet hívnak egybe. Nehezen képzelhető azonban el, hogy másodszori nekifutásra sikerülni fog az áttörés. Három hónap múlva ugyanis az EU-nak - az alkotmányon túlmenően - már a csúcspozíciók betöltésével, a 2006 utáni évek költségvetésének sarokszámaival és a bővítés további menetével kell foglalkoznia. Amennyiben nem sikerülne elfogadni az európai alkotmányt, az óhatatlanul egy kétsebességű Európai Unió létrejöttéhez vezetne, amelyben egyes államok - az uniós szerződések keretein kívül - maguk döntenének az integrációt tovább mélyítő lépésekről.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy a soros EU-elnök Olaszország a jelek szerint nem kíván újabb kompromisszumos tervet terjeszteni a mostani csúcstalálkozó résztvevői elé. Silvio Berlusconi, az Európai Tanács soros elnöke a hét végén a német kancellárral folytatott megbeszélésén úgy nyilatkozott, hogy "55 százalékban" bízik a sikeres megegyezésben, és nem akarja sietve lezárni a kormányközi konferenciát "bármi áron", inkább arra törekszik, hogy "jó szerződés" szülessen az alkotmányozás végeredményeként. Németország elszigetelődhet a keménykedés miatt

Wlodzimierz Cimoszewicz lengyel külügyminiszter a nápolyi konklávé után kijelentette: nyolc állam ragaszkodik a nizzai szerződéshez, kilencen támogatják a kettős többség elvét, míg hat állam számára mind a két megoldás elfogadható. Két ország még nem határozta el magát. Ausztria számára megfelelne a nizzai megoldás - adta értésre Benita Ferrero-Waldner külügyminiszter. Diplomáciai körökben ellentmondásos kijelentések hangzottak el. Egyrészt azt lehetett hallani, hogy Németország egyre jobban elszigetelődik, mivel egyre több állam lenne hajlandó elfogadni a nizzai szerződés módosított formáját - például olyan formában, hogy Berlinnek több szavazatot juttatnának a tanácsban.

Ellentmond ennek egy diplomata kijelentése, aki szerint "23 állam kész volna elfogadni a konvent által javasolt kompromisszumot". Egyedül a brit külügyminiszter, Jack Straw állt elő Nápolyban olyan javaslattal, hogy a szavazati súlyok elosztásának kényes problémáját halasszák későbbre.

Lengyel- és Spanyolország a nizzai szerződés értelmében 27-27 szavazattal rendelkezne az Európai Tanácsban - mindössze kettővel kevesebbel, mint Németország, amelynek lakossága azonban kétszerese (82 millió) az előbbi két országénak. A konvent által javasolt szavazati modell értelmében egy határozat elfogadásához a 25 majdani EU-tagállam egyszerű többsége és az EU-népesség legalább 60 százalékos többsége szükségeltetik.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Értékeljen, nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Írja meg véleményét itt!