Salamon
6 °C
14 °C

Allianz: Nincs esély a magyar euróra 2009-ig

2003.11.24. 16:56
Az Európai Unióhoz csatlakozó országok közül Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia csak 2009-ben lesz érett az euró bevezetésére. A Balti-államok, Málta és Szlovénia valószínűleg megelőznek minket, és már 2007-ben bevezethetik a közös pénzt - hangzott el az Allianz Csoport Gazdasági Kutatóintézetének hétfői budapesti rendezvényén.
A négy közép-kelet-európai ország korábbi csatlakozását az euró övezethez elsősorban a bruttó nemzeti termékhez (GDP) viszonyított magas államháztartási hiány hátráltathatja - jelentette ki Michael Heise.

Messze vagyunk a 3 százaléktól

Az Allianz Csoport Gazdasági Kutatóintézetének vezető közgazdásza az intézet tanulmányból idézve elmondta: a maastrichti 3 százalékos kritérium teljesítésétől mind a 4 ország igen távolra került 2002-ben. A magyar deficit több mint 9 százalék volt, a cseh és szlovák hiány 7 százalékra duzzadt, a lengyel 6 százalék fölé került. Heise szerint az államháztartási hiány leszorítása még akkor is elsődleges fontosságú, ha egy időre visszafogja a gazdasági növekedést, és elutasítja a növekedési és stabilitási paktum fellazítását célzó német-francia javaslatot.

Tőkebeáramlás az unióból

Nemcsak Magyarország, de valamennyi csatlakozó ország számára többletnövekedési és működő tőke importtal is járhat az EU-tagság. Az EU-tól származó támogatások és a működő tőkeimport együtt ezekben az országokban 2005-ben a GDP 5-10 százalékát is kiteheti - állította Heise professzor. Az Allianz a magyar GDP összegét 2005-re csaknem 70 milliárd euróra becsüli, így az idézett 5-10 százalék évi 3,5-7 milliárd eurós nagyságrendet jelent.

A német kutatócsoport előrejelzése szerint 2004-ben 3,1 százalékkal, 2005-2013 között átlagban 3,5 százalékkal bővülhet a magyar GDP, összehasonlítva a jelenlegi EU tagok 2,1, illetve 2,2 százalékos növekedési ütemével. Ezek némileg szerényebb számok a Pénzügyminisztérium becslésénél, amely jövőre már 3,5 százalékos, 2005-2006-ra 4-4,5 százalékos növekedési ütemmel számol.

Jobban állunk a jóléti reformokkal

A 90-es években lezajlott rendszerváltás a csatlakozó országokban a szociális-jóléti rendszer reformját is magával hozta, amely mintául szolgálhat az EU jelenlegi tagjainak, ahol ez a reform csak mostanában indul - rögzíti a tanulmány. A magán-nyugdíjpénztári rendszer jelentősége tovább nő, és ahhoz, hogy a nyugdíjak a korábbi kereset 70 százalékát érjék el, a tanulmány szerint 6 százalékos hozam mellett 30 éven keresztül az éves jövedelem 8,5 százalékát kell megtakarítani.