A francia visszaszorul
Az EU-tisztviselők száma alapfokú nyelvtanfolyamokat indítottak a kilenc új nyelv alapfokú elsajátítására. A nyelvtudás azonban nem minden, hiszen kultúránként eltérő szokásokat kell majd figyelembe venni a napi munka során. Csak arra a célra 300 embert vesz fel az EU adminisztrációja, hogy a döntéselőkészítéshez legyenek olyanok, akik tudják és értik, hogy miként "működnek" az új tagországok.
A francia nyelvet beszélők nagy bosszúságára - akik dominanciájuk elvesztését voltak kénytelenek elszenvedni 1995-ben, az angolt jól beszélő osztrákok, svédek és finnek csatlakozásával - a mostani bővítési hullámhoz tartozó államokban is angolul beszélnek a legtöbben. Az Eurobarométer tavalyi felmérése szerint ezekben az országokban az angol nyelv ismerete a legáltalánosabb, majd az orosz és a német következik.
Lobbicsoportok nyelveredet szerint?
Noha a francia - a német és az angol mellett - az Európai Bizottság hivatalos nyelve, a szokásjog szerint a különböző megbeszéléseket azon a nyelven bonyolítják le, amelyet az ülést levezető legjobban beszél.
A germán (német, angol, dán, holland és svéd), a latin (francia, olasz, spanyol és portugál) és a görög nyelv mellett a csatlakozás következtében megjelenik a szláv (lengyel, szlovák, szlovén, cseh) és a balti (lett, litván) nyelvek családja is. A finnek végre uráli nyelvtársra lelnek a magyar és az észt nyelvben. A máltai - amelynek hivatalos elismeréséért foggal és körömmel harcoltak - marad az egyedüli nyelv, amely egyik nagy "történelmi áramlathoz" sem kötődik.