Ambrus
-7 °C
3 °C

Nyelvek kavalkádja a kibővített Európai Unióban

2003.09.25. 10:32
Az EU jövő évi bővítése nem kis gondot jelent az uniós hivatalok számára. A tagországok száma 15-ről 25-re nő, az EU lakossága 450 millióra duzzad, a hivatalos nyelvek száma pedig 21-re változik. A már meglévő hello, bonjour, huomenta, yasu vagy buon giorno mellé olyan kifejezések társulnak, mint a zdravo, a dobrý den és Czesc, vagy a magyar jó napot kívánok.
A szláv vagy balti nyelvekhez nem értők számára ezeket a szavakat elég nehéz megkülönböztetni. Azok a tisztviselők, akik elsőként veszik majd kézbe a tagországok dokumentumait, most gyorstalpaló nyelvtanfolyamokon próbálják legalább a különbséget felfedezni a lengyel, a cseh, a szlovák és a szlovén nyelv között. (A cél az, hogy ha érteni nem is értik, legalább azt tudják megállapítani, hogy egy dokumentum milyen nyelven íródott.)

A francia visszaszorul

Az EU-tisztviselők száma alapfokú nyelvtanfolyamokat indítottak a kilenc új nyelv alapfokú elsajátítására. A nyelvtudás azonban nem minden, hiszen kultúránként eltérő szokásokat kell majd figyelembe venni a napi munka során. Csak arra a célra 300 embert vesz fel az EU adminisztrációja, hogy a döntéselőkészítéshez legyenek olyanok, akik tudják és értik, hogy miként "működnek" az új tagországok.

A francia nyelvet beszélők nagy bosszúságára - akik dominanciájuk elvesztését voltak kénytelenek elszenvedni 1995-ben, az angolt jól beszélő osztrákok, svédek és finnek csatlakozásával - a mostani bővítési hullámhoz tartozó államokban is angolul beszélnek a legtöbben. Az Eurobarométer tavalyi felmérése szerint ezekben az országokban az angol nyelv ismerete a legáltalánosabb, majd az orosz és a német következik.

Lobbicsoportok nyelveredet szerint?

Noha a francia - a német és az angol mellett - az Európai Bizottság hivatalos nyelve, a szokásjog szerint a különböző megbeszéléseket azon a nyelven bonyolítják le, amelyet az ülést levezető legjobban beszél.

A germán (német, angol, dán, holland és svéd), a latin (francia, olasz, spanyol és portugál) és a görög nyelv mellett a csatlakozás következtében megjelenik a szláv (lengyel, szlovák, szlovén, cseh) és a balti (lett, litván) nyelvek családja is. A finnek végre uráli nyelvtársra lelnek a magyar és az észt nyelvben. A máltai - amelynek hivatalos elismeréséért foggal és körömmel harcoltak - marad az egyedüli nyelv, amely egyik nagy "történelmi áramlathoz" sem kötődik.