Ambrus
-7 °C
3 °C

Mi lesz a magyar uniós biztossal?

Május 1-től az egyik legészrevehetőbb különbség az lesz unióügyben, hogy az Európai Bizottságnak, az EU végrehajtó szervének - kis csúsztatással "kormányának" - lesz magyar tagja is. Balázs Péter, korábbi brüsszeli nagykövet a regionális fejlesztésért felelős, rendkívül fontos tárcánál fog dolgozni, mint "biztosgyakornok".
Annak ellenére, hogy minden tagállamból egy-egy ember van a brüsszeli testületben (a következő, féléves átmeneti időszakban a négy nagy tagállamnak kettő-kettő), a biztosok feladata nem a nemzeti érdekek védelme. Az Európai Bizottság az EU nemzetek feletti szerve, amelynek feladata a közösségi érdek formálása és képviselete, a közösségi jog betartatása. ("Nem leszek magyar érdekek lobbistája" - nyomta meg jó keményen a mondatot egy újságíró kérdésére válaszolva keddi sajtótájékoztatóján Balázs Péter.)

Nemzetek feletti

A specifikus tagállami érdekek védelmének és kifejezésének fóruma az Európai Unió Tanácsa, ahol az egyes tagállamok nagykövetei, szakminiszterei, valamint (negyedévente egyszer) kormányfői foglalnak helyet. Az Európai Bizottság feladata ezzel szemben, hogy európai jogszabályokat javasoljon, azokat - ha a tagállamok és az Európai Parlament elfogadta őket - betartassa, valamint az EU-t képviselje a világ felé, például kereskedelempolitikai ügyekben. A Bizottság közösségi szerv.

A Bizottság szerepével kapcsolatban még azt is érdemes tisztázni, hogy hatalma és befolyása iszonyúan túlértékelt. Általában "Brüsszelnek" szokás nevezni az újságokban, rendkívül jól látható és mobil valami, ami folyton szervezkedik és javasol, állandóan utazó és nagyon sokat beszélő elnöke van (Romano Prodi). Ezért gyakran úgy tűnik, mintha az Európai Bizottság volna az EU-ban a legfontosabb szerv, a főnök, a döntő valami.

Ez azonban egyáltalán nincs így: a Bizottságot az különbözteti meg legjobban egy rendes kormánytól, hogy elég kevés önálló politikai hatalma van, szinte semmit nem tehet anélkül, hogy a tagállamok ahhoz ne adnák hozzájárulásukat. A Bizottság egyetlen igazi, fontos politikai eszköze, hogy egyes-egyedül jogosult arra, hogy jogszabályokat javasoljon. A tagállamok és az Európai Parlament nem javasolhat, csak a Bizottság által előterjesztett javaslatokat módosíthatja. De ha a Bizottságnak nem tetszenek a módosítások, visszavonhatja az egész javaslatot és akkor nem lesz belőle semmi.

Ami Balázs Pétert illeti, a magyar érdekes pillanatban érkezett. Ugyan a jelenlegi Bizottság mandátumából már csak fél év van hátra (novemberben újat neveznek ki a tagállamok vezetői), legalább kettő érdekes és fontos dolog fog még történni. Az egyik a következő, hét évre szóló uniós költségvetés vitája, ami jelentős részben a Balázs Péter tárcájához tartozó felzárkóztatási alapok körül forog - mennyi pénzt költsön az EU az elmaradott térségekre.

A másik Törökország: a Bizottság az év végén fog javaslatot tenni, hogy az EU megkezdje-e a csatlakozási tárgyalásokat Ankarával (a tagállamok vezetői döntenek). (Balázs csak "gyakornok" lesz, nem visel teljes politikai felelősséget posztjáért a következő, féléves átmeneti időszakban, viszont a Bizottság egészében egyenlő, szavazati joggal rendelkező tag.)

Újak a frontvonalon

Az első téma azért érdekes, mert a regionális tárca fajsúlyos vezetője, az elkövetkező időszak célkitűzéseit megfogalmazó régiós fejlesztési biztos, Michel Barnier nemrég leköszönt. Utódja, Jacques Barrot, egy olyan politikus lett, akinek nincsen tapasztalata ezen a területen, de még az EU-ban sem túl sok. Balázs Péternek sincs tapasztalata a regionális fejlesztésben. Mindketten újak tehát a frontvonalon.

Emiatt egyelőre nem lehetett túl sok aggodalmaskodó hangot hallani - eleve, kinevezték mindkettejüket, és az Európai Parlament sem emelt kifogást. "A következő időszakban valószínűleg elég nagy nyomás fog nehezedni a tárcára. Nem ártana, ha Barnier, aki elég konzervatív volt, még mindig ott lenne, hogy megvédje az eddigi vonalat. De a bürokratikus ellenállás valószínűleg így is elég nagy lesz, hogy a tárca tartani tudja magát [azokkal] a tagállamokkal szemben [akik visszafogni vagy teljesen leépíteni akarják az uniós felzárkóztatási politikát]. Ott áll [a két új biztos mögött] az egész Európai Bizottság. Keményen fedezik őket" - mondja Ben Crum, egy szakértő az Európai Politikai Tanulmányok Központjánál Brüsszelben. "A lényeg nem feltétlenül a szakmai hozzáértés, inkább az, hogy mennyire tudnak küzdeni, mennyire tudják megvédeni a bizottsági álláspontot. Más szóval, hogy mennyire jó politikusok. "

Balázs keddi sajtótájékoztatóján, ahol bemutatta kabinetjét, szokás szerint óvatos, diplomatikus, kicsit megfoghatatlan volt, de mutatkoztak jelek, hogy át fog tudni vedleni a biztos tulajdonképpen politikai szerepébe. Az enyhén provokatív újságírói kérdésekre is mert néha egész határozottan válaszolni, például "túlzó, populista túlegyszerűsítésnek" nevezte a német és svéd kormány azon véleményét, hogy az új tagállamok nem fairek, amikor alacsony adóikkal magukhoz csalogatják a tőkét, a kieső bevételeket meg EU-pénzekből, a felzárkóztatási alapokon keresztül pótolják. A török csatlakozásra határozott igent mondott - ezt eddig egyetlen biztostól sem lehetett hallani. Igaz, ezt a választ utána tompította azzal, hogy hozzátette: meg kell vizsgálni azt is, hogy az EU készen áll-e Törökország felvételére, nem csak azt, hogy Ankara készen áll-e.

Ez még mindenesetre csak a legeleje. Az új biztosokat a jövő héten esketik fel Strasbourgban, az Európai Parlamentbe, aztán majd kialakul. Egyelőre még csak ott tartanak, hogy bepakolnak az irodáikba: Balázs kabinetjében konkrétan vannak emberek, akik még azzal foglalkoznak, hogy az előző állásuktól megszabaduljanak.