További EU cikkek
A 63 éves EU-diplomata, aki alig néhány hónapja vezeti a brüsszeli magyar állandó képviseletet, és így Magyarország állandó arca az Unióban, hosszas és aktív nyomulás után jutott el oda, hogy egy sor politikust - köztük Juhász Endre volt brüsszeli nagykövetet és integrációs minisztert, Fazakas Szabolcs szocialista európai parlamenti megfigyelőt, sőt talán magát Kovács László külügyminisztert - kiütve Magyarország első tagja legyen az Európai Bizottságban, az EU végrehajtó szervében.
Lendületes netvörkölés
A volt koppenhágai, bonni-berlini nagykövet, akinek 35 év EU-zás van a háta mögött, a brüsszeli állandó képviselet kiépítése mellett feltűnően sok energiát fordított kapcsolatépítésre és helyezkedésre, amit talán csak részben magyarázott meg, hogy magyar uniós nagykövetként ez is a feladatai közé tartozott. Balázs nagyon különbözik elődjétől, a csatlakozási tárgyalásokat levezető, professzoros és picit dohos Juhász Endrétől, aki ismerői szerint betűre tudta a tárgyalási anyagokat és az európai jog egyik legalaposabb magyar ismerője, viszont nem volt kimondottan társasági lény, báli kedvenc Brüsszelben.
Balázs, noha szakértelme bizonyára komoly - rendes egyetemi tanárként is az európai integráció a területe -, némileg más munkastílusban irányítja a tavaly diplomáciai misszióból állandó képviseletté emelt követség munkáját. Kevesebbet jár ülésekre, kevésbé vesz részt az uniós munka molyolós, vastagdosszié-olvasós részében, viszont szabályszerűen megkerülhetetlen a szociális, kapcsolatépítős oldalon. Legyen szó a fiatal diplomaták báljáról, az Unióban dolgozó magyarok összejöveteléről vagy nagyköveti fogadásokról, Balázs Pétert nem lehet egykönnyen elveszíteni szem elől. A jól helyezkedő, lendületes, remekül kommunikáló diplomata számára a brüsszeli pörgés, a fogadások és a netvörkölés világa, ahogy nemrég fogalmazott, "egyszerre passzió és munka".
Az valószínű, hogy ezek a képességek csak egy bizonyos pontig segíthették Balázs erőfeszítéseit a befolyásos uniós poszt megszerzésében: a mérleget jelentős részben nyilvánvalóan belpolitikai, szocialista pártpolitikai megfontolások billentették az ő javára. De amikor Balázs hétfőn délután helyett foglalt a magyar nagykövetség egy földszinti szobáján a brüsszeli magyar tudósítók között, hogy elmagyarázza, most mi lesz, akkor látni lehetett az arcán, hogy a fejlemények a legkevésbé őt lepik meg.
Balázs pozíciója egyébként nem fix: jelölése - vagy inkább kinevezése - csak a következő fél évre biztos, amíg a jelenlegi Európai Bizottság mandátuma novemberben le nem jár. "Senki nem kapott garanciát arra, hogy [november után, az új Bizottságban is] marad" - mondja, rámutatva, hogy akkor új elnöke lesz a testületnek, akinek jogában áll majd új biztosokat, bizottsági tagokat kérni a tagállamoktól. A bizonytalanság hátterében emellett belpolitikai kérdőjelek is vannak: ma még senki nem tudja egészen biztosan, hogy hogyan alakulnak Magyarországon a dolgok, nem akarja-e majd valaki más ezt a fontos uniós posztot magának Pestről.
BMW-s gyakornokok
Balázs mindenesetre hosszú távra akar berendezkedni. "Úgy fogok dolgozni, mintha örökké tartana ez a hat hónap, ezt is örömmel vállaltam" - mondja. Ez egyébként nem csoda: az első magyar biztos jó helyre fog kerülni, a rendkívül befolyásos és fontos regionális főigazgatóság élére, a francia Michel Barnier mellé. (A tíz új biztos a ciklus hátralévő félévére nem kap önálló tárcát. Meglévő posztokra rakják be őket, egyfajta gyakornoknak a régi biztosok mellé, hogy kitanulják picit, hogyan működik az EU végrehajtó szerve. Lásd bővebben itt.)
A nagykövetet valószínűleg ez sem lepte meg: már jó ideje Michel Barnier-nál nyomult, talán nem véletlenül. Jó franciatudása is beszámított abba, hogy erre a posztra került, és erre a képességre saját bevallása szerint keményen épített is. "Az alkotmányozó Konventben direkt mindig franciául beszéltem, mert tudtam, hogy azzal kelthetem fel a figyelmet" - mondja pimasz őszinteséggel, hozzátéve, hogy Barnier-vel már akkor jó viszonyba próbált kerülni. (A regionális ügyekért felelős biztos egyúttal a Bizottság képviselője is volt az új uniós alkotmány megalkotásával megbízott Európai Konventben, ahol Balázs viszont a magyar kormány embere volt).
Egyelőre nem világos, hogyan telik majd a következő fél év. A Financial Times "BMW-s gyakornokok"-nak nevezte az új tagállamokból származó biztosokat, akiknek nem lesz még igazi feladatuk és politikai felelősségük, egészen amíg az új Európai Bizottság novemberben fel nem áll. "Egyelőre bemutatkozom és kérek olvasnivalót" - mondja Balázs, elismerve, hogy nem tudja még, milyen lesz a munkamegosztás közte és Barnier között, az új, 30 fősre duzzadt Európai Bizottságban. "Majd kialakul."
Egyes elképzelések szerint a tanoncbiztosokat különböző szakterületekhez irányítják majd a hozzájuk tartozó tárcán belül. A területeket majd váltogatják, hogy minél több mindent kitanuljanak, mire novemberben élesben indul a dolog. És bár saját tárcájuk nem lesz, viszont azonnal teljes szavazati joggal bírnak majd a Bizottság egészében, ahol a politikai döntéseket hozzák.
Az Európai Bizottság létszámának megugrása az egyik probléma, ami a bővítéssel jár. Minden tagállamnak jár egy biztos, de 25 taggal az EU vezető testülete sokak szerint túl nagyra nő, túl nehezen kezelhető, talán kevésbé hatékony lesz. Ráadásul novemberig nem is 25 tag lesz, hanem 30, mert az öt legnagyobb államnak egyelőre két biztosa van. "Egy 30 tagú testület fog körülülni egy iszonyú nagy asztalt. Az újaknak érdekük lesz demonstrálni, hogy ez menni fog. Nem beszélni, ha nem muszáj, ha mégis, akkor értelmeset mondani" - mondja Balázs. A nagykövet azt mondja, hogy jól ismeri a legtöbb biztost, arra számít, hogy a régiek gyorsan befogadják majd az újakat. "Ma voltam Wallströmnél [a környezetvédelmi biztos], majdnem megölelt".
Közösségi érdek
A regionális fejlesztési főigazgatóság élén lenni nem rossz dolog, pláne nem egy viszonylag szegény országból származó biztosnak. Ez a tárca a felelős az uniós költségvetés durván negyven százalékára rúgó felzárkóztatási alapokért. Fontos ugyanakkor, hogy az uniós biztosok nem a tagállamokat képviselik: az ő dolguk a közösségi érdek figyelembe vétele és védelme. Az Európai Bizottság elvben független testület, az Unió kvázi kormánya, nem a nemzeti érdekek védelmének a terepe. Balázs ebben nem lát problémát: "Én nagyon magyarnak érzem magam, és ezzel együtt szeretnék az Unió javára munkálkodni. Ezt összhangba tudom hozni a magyarságommal" - mondja.
Ez lehet, hogy így van, viszont nem lesz olyan könnyű, amint maga is elismeri. "Nagy várakozás lesz mind az EU, mind az ország részéről egyfajta nemzeti karakter megjelenítésére. Minden oldalról úgy fognak ránk nézni, hogy ez a magyar biztos, ez a lett biztos stb." - mondja válaszul arra a kérdésre, hogy fogja-e tudni kezelni a valószínűleg elkerülhetetlen hazai nyomást, hogy az Unió vezető testületének munkájában azért ne feledkezzen meg a specifikus magyar érdekekről se. Az uniós biztosok arra esküsznek fel, hogy teljesen kihagyják a számításból hazájuk vélt vagy valós érdekeit, de a valóság ennél árnyaltabb.
Pláne, hogy Michel Barnier, Balázs istápolója a következő fél évben a Bizottságban, nem csak regionális politikáért, de volt Konvent-képviselőként az alkotmányos reformért is felelős. Az Unió alapszerződésének átfogalmazása egy olyan terület, ahol a nemzeti érdekeket valószínűleg a legnehezebb elfelejteni. Az új alapszerződést tavaly decemberben nem sikerült elfogadni, és a vita a legnyersebb, legkeményebb hatalmi kérdéseken bukott meg. Balázs azt mondja, hogy Barnier révén valószínűleg igen közel lesz ehhez a témához, ami - szintén volt Konvent-képviselőként - kedvére is való.
Nagy tülekedés lesz
Egy picit visszatérve arra, hogy mi lesz hosszútávon, Balázs a szokásosnál is óvatosabban fogalmaz, de érezteti, hogy ambiciózus. A legtöbb megfigyelő arra számít, hogy a többségükben kicsi vagy közepes új tagállamokból származó biztosok legfeljebb közepes jelentőségű tárcákat kapnak majd az új Európai Bizottságban. Azt viszont már most sejteni, hogy Michel Barnier a következő Bizottságban nem lesz regionális politikáért felelős biztos, helyére pedig kell majd valaki.
A regionális tárca nagyon nagy falat egy új, nem túl nagy államból származó biztos számára. De elvben nem teljesen lehetetlen megszerzése: az egyik legfontosabb tárcát, a mezőgazdaságit, a mostani ciklusban is egy új, kicsi tagország, Ausztria embere (Franz Fischler) kapott. Talán éppen azért, mert kicsi ország polgáraként könnyebben megengedheti magának, hogy felülemelkedjen a nemzeti érdekeken. Legalábbis van, aki ilyen vonalak mentén gondolkodik. "Arra [a posztra] nagy tülekedés lesz, és nem csak a régiek részéről" - jósolja Balázs Péter.