Judit
-2 °C
8 °C

Barrosónak sorsdöntőek az első hónapok

A megválasztása utáni első két-három hónap sorsdöntő lehet José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság újonnan megválasztott elnökének. Ekkor derül ki, hogy a portugál politikus milyen kabinetet tud összeállítani, és milyen viszonyt alakít ki a tagállamokkal. Sok tekintetben ekkor dől el, hogy milyen elnök lesz a következő öt évben.
A félig kormány, félig csúcsbürokrácia Európai Bizottság elnökének egész munkáját a kényes egyensúlyozás jellemzi. Egyfelől, mivel az a feladata, hogy a közös európai érdekeket védje és képviselje, gyakran kell szembeszegülnie a tagállamok akaratánval, akár a legnagyobbakéval is. Tudnia kell helyreutasítani, ha kell, Franciaországot és Németországot is.

Másfelől viszont támaszkodnia kell rájuk. Az unió tervezői nagyon ügyeltek, hogy csak annyira csorbítsák a tagállamok szuverenitását, amennyire feltétlenül szükséges, és nem minden esetben látták el a bizottságot a feladatai ellátásához szükséges hatalommal és függetlenséggel. A bizottság politikai hatalma korlátozott, a tagállamok támogatása nélkül könnyen válik béna kacsává.

Az első próba

Csak akkor lehet sikeres - a jogalkotásban, a külügyekben, a reformok véghezvitelében, de még a napi ügyvitelben is -, ha bírja a tagállamok támogatását. A legendás Jacques Delors - aki a nyolcvanas, kilencvenes években volt elnök, és akit az egységes piac és a pénzügyi unió atyjának tekintenek - az unió iránt elkötelezett Francois Mitterand-ra és Helmut Kohlra támaszkodhatott.

Az új Európai Bizottság
Bár az új bizottság névsora nem végleges, sok esetben tudható vagy sejthető, hogy melyik tagállam kit jelöl Brüsszelbe:

Ausztria: Benita Ferrero-Waldner külügyminiszter vagy Ernst Strasser belügyminiszter
Belgium: Louis Michel külügyminiszter, várhatóan segélypolitikai biztos
Ciprus: Markosz Kiprianu, jelenleg költségvetési biztos
Csehország: Vladimír Spida miniszterelnök
Dánia: Bertel Haardel bevándorlásügyi miniszter, kutatás vagy élelmiszerbiztonság, esetleg Mariann Fischer Boel a halászati tárcához
Észtország: Siim Kallas, jelenleg gazdasági biztos
Finnország: Olli Rehn, jelenleg vállalkozásügyi és informatikai biztos
Franciaország: Jacques Barrot, jelenleg regionális fejlesztési biztos, Párizs valamilyen fontos gazdasági posztot akar
Görögország: Sztavrosz Dimasz, jelenleg szociális és munkaügyi biztos
Hollandia: Cees Veerman mezőgazdasági miniszter, esetleg mezőgazdasági biztos
Írország: Charlie McCreevy pénzügyminiszter
Lengyelország: Danuta Hübner, esetleg kereskedelempolitika
Lettország: valószínűleg Sandra Kalniete, jelenleg mezőgazdasági és halászati biztos
Litvánia: valószínűleg Dalia Grybaskaite, jelenleg kulturális és oktatási biztos
Luxemburg: Viviane Reding, jelenleg kulturális és oktatási biztos
Magyarország: Balázs Péter, jelenleg regionális fejlesztési biztos, egyes otthoni spekulációk szerint Kovács László külügyminiszter
Málta: Joe Borg, jelenleg segélypolitikai biztos
Nagy-Britannia: Peter Mandelson volt írügyi miniszter, London valamilyen fontos gazdasági posztot akar
Németország: Günter Verheugen, jelenleg bővítési biztos, Berlin valamilyen fontos gazdasági posztot akar
Olaszország: Rocco Buttiglione Európa-ügyi miniszter
Portugália: José Manuel Barroso, a bizottság elnöke
Spanyolország: Joaquin Almunia, jelenleg gazdasági biztos
Svédország: valószínűleg Margot Wallström, jelenleg környezetvédelmi biztos
Szlovákia: Jan Figel, jelenleg vállalkozásügyi és informatikai biztos
Szlovénia: Janez Potocnik, várhatóan bővítési biztos

Ha a tagállamok nem szívelnek egy bizottsági elnököt, egész munkáját elszabotálhatják. Így járt annak idején Romano Prodi, és könnyen így járhat José Manuel Barroso is, ha sokat keménykedik. Az első próba a bizottság összeállítása: a nagy tagállamok nem is olyan burkoltan követelik maguknak a fontos tárcákat, és Barrosónak úgy kell megőriznie függetlenségét - és a függetlenség látszatát - a posztok elosztásában, hogy közben nem bánt meg túl sok embert.

Nem lehet ugráltatni

Egy hónap szereplései alapján nem könnyű megállapítani, Barroso mennyire kemény és egyúttal mennyire kooperatív politikus. Az európai parlamenti meghallgatásokon határozottan jó benyomást keltett, olyan embernek tűnt, akit nem lehet ugráltatni, aki nem adja meg magát könnyen. A parlament nagy része keményen támadta portugál miniszterelnöki múltjáért, de Barroso semmiért sem mentegetőzött: sem az iraki háború támogatásáért, sem megszorító költségvetési politikájáért (amiket otthon sem volt könnyű keresztülvinnie).

Közben végig hangoztatta, hogy a konszenzusban és az együttműködésben hisz. Sőt, sokan éppen azért kritizálták a parlamentben, mert gyakran úgy tűnt, túlságosan tetszeni akar. A szocialista frakciónak arról beszélt, mennyire elkötelezett a szociális Európáért, a zöldeknél a környezetvédelemért lelkesedett, a liberálisok előtt meg a gazdasági reformok fontosságáról tartott előadást. Bár mindig csak olyan dolgokban kötelezte el magát, amikért utóbb nehéz lenne felelősségre vonni.

Mindezt elég meggyőzően adta elő, Barroso remek kommunikátor. A portugálon kívül jól tud három nyelven (angolul, franciául és spanyolul), rengeteget képes beszélni, talán túl sokat is, viszont nem kószál el a témától, jól összpontosít a fontos dolgokra, ezért elég meggyőző és sokszor meglehetősen szórakoztató is.

Barroso pörög - ellentétben az elmúlt öt évben csúnyán megöregedett Romano Prodival, akinek megaludt a szájában a tej, ráadásul teljesen érthetetlenül beszélt minden nyelven, olaszul tudók szerint az anyanyelvén is. Barroso egyelőre nagyon lelkes, tele van energiával, személyisége betölti a helyiséget, ahol éppen tartózkodik, és látszik, hogy élvezi a dolgot.

Új helyzet

Kérdés, hogy meddig. Az állandó egyensúlyozásban és folyamatos csatározásban ki lehet fáradni, és nem ő lesz az első, akit a gyakran kedvetlen, sőt, ellenséges tagállamok felőrölnek. Ez attól is függ, milyen biztosai lesznek.

A kabinetben kicsit új helyzet van, mert a nagy tagállamoknak (Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Spanyolország) eddig két biztosuk volt, és most a bővítés miatt csak egy lesz. Ez és egy sor egyéb tényező meggyengítetheti a bizottság nemzetek feletti jellegét, a tagállami érdekek játszóterévé válhat, holott egyáltalán nem ez a feladata. Ennek már most is vannak jelei, és a helyzet a valószínűleg romlani fog.

Barrosónak minden energiájára és humorára szüksége lesz, hogy összefogja és hatékony testületté tegye a bizottságot, amelyet az utóbbi tíz év gyenge elnökei, viharai és az ellenséges tagállamok meglehetősen leamortizáltak. Ráadásul nehéz időszakban: a következő év fő feladata az unió új, hétéves költségvetésének elkészítése lesz, ami hagyományosan a legnehezebb feladatok közé tartozik. Tíz új tagállammal a szokottnál is nehezebb lesz.

Visszatérés a paradicsomba

Egy újabb kaland előszobájába léptünk, mikor kis kocsink megindult Christchurch felé.

Varázslatos Szicília

Baboci2006 felhasználónk jóvoltából vadonatúj fotók segítségével visszatérhetsz a nyárba!