További EU cikkek
A jelenleg hatályban lévő Nizzai szerződés közel a kétszer akkora lakossággal rendelkező Németországgal azonos szavazati súlyt biztosítana a lengyeleknek a Miniszterek Tanácsában. Franciaország és Németország viszont szeretné a kettős többségű szavazati rendszert az alkotmány végső változatába foglalni, ami a tagállamok lakosságszámát is figyelembe venné a döntéshozatalban, ezáltal a nagyobbaknak kedvezne.
Egyelőre titkos az olasz mentőötlet
Varsó törekvéseit Madrid is kitartóan támogatta, mivel nekik is kedvezne a nizzai szisztéma. Az MTI beszámolója szerint Ana Palacio spanyol külügyminiszter ma a lengyeleknél jóval békülékenyebb hangnemben nyilatkozott, és kijelentette: országa "nem kíván sem válsággerjesztő, sem vétógép lenni", és kész bármilyen javaslatot érdemben megvitatni a holnap kezdődő brüsszeli csúcsértekezleten.
Az Európai Tanács soros elnöke, Silvio Berlusconi pedig az MTI beszámolója szerint éppen egy ilyen javaslatot tartogat a tarsolyában, amit egyelőre hét pecsétes titokként őriz, és csak az "utolsó pillanatban" kívánja elővenni, ha máshogy nincs lehetőség a megyegyezésre. Ez a lehet a magyarázata annak, hogy az alkotmánytervezetről az olasz elnökség által kedden elkészített összegző javaslatban nem volt szó a szavazati rendszerről.
Mi lenne az igazi kudarc?
Joschka Fischer német külügyminiszter csütörtökön úgy nyilatkozott a parlament alsó házában, hogy Németország előnyben részesítené az alkotmány elfogadásának elhalasztását is, semmint hogy számára kedvezőtlen eredménybe beleegyezzen. "Az eredmény nélküliség ebben az évben lényegesen jobb a rossz eredménynél, ami a munkát Európában hátráltatná vagy akadályozná" - közölte a német diplomácia vezetője az MTI beszámolója szerint.
A csúcstalálkozó előtt űgy tűnik, nagyjából egyenő esély van az alkotmányos szerződés elfogadására, a tárgyalások kudarcára vagy a döntés valamilyen formában történő elhalasztására, ami azonban valójában csak két lehetőség, mivel a halasztást a legtöbb ország kudarcnak tekintené - írja az MTI. Ebből a szempontból azonban nem mindegy, hogy az egész alkotmány elfogadása tolódik későbbre, vagy csak bizonyos kérdések - akár a tanácsbeli szavazati rendszer - rendezését odázzák el.