Mária
-7 °C
3 °C

Brutális lobbizás a befolyásos bizottsági posztokért

Kapcsolódó cikkek (1)
Megkezdődött a lobbizás annak érdekében, hogy az adott tagországok EU-biztos jelöltjei "befolyásos" tárcát kapjanak az újonnan felálló Európai Bizottságban. A bizottság elnökének a szakmaiság követelményeinek, a tagállamok közti hatalmi egyensúlynak és kollégái elvárásainak egyaránt meg kell próbálnia megfelelnie. Sok politikus amiatt került az "unió kormányába", mert a tagállamok azokat küldik Brüsszelbe, akiktől meg akarnak szabadulni.
A 24 biztos elosztása a tárcák - uniós zsargonban főigazgatóságok - között az új bizottsági elnök legelső és legfontosabb feladata. Barrosónak a szakmaiság követelményeinek, a tagállamok közti hatalmi egyensúlynak és kollégái elvárásainak egyaránt meg kell próbálnia megfelelni.

A legbrutálisabb lobbizás körülbelül hat tárcáért fog folyni: a legbefolyásosabb a versenyügyi, a külkereskedelemi, a gazdasági és pénzügyi, a belsőpiaci, az agrár és a regionális politikai főigazgatóság. A legnagyobb tagállamok már bejelentették igényüket a legfontosabb gazdasági tárcákra.

Az új Európai Bizottság
Ausztria: Benito Ferrera Waldner, külügyminiszter
Belgium: Louis Michel, külügyminiszter
Ciprus: Markosz Kiprianu, költségvetési biztos
Csehország: Vladimir Spidla, volt miniszterelnök
Dánia: Mariann Boel Fischer, halászati miniszter
Észtország: Siim Kallas, gazdasági és pénzügyi biztos
Finnország: Olli Rehn, vállalkozásügyi és informatikai biztos
Franciaország: Jacques Barrot, regionális politikai biztos
Görögország: Sztavrosz Dimasz, munkaügyi biztos
Hollandia: Neelie Kroes, volt közlekedésügyi miniszter
Írország: Charlie McCreevy, pénzügyminiszter
Lengyelország: Danita Hübner, kereskedelmi biztos
Lettország: Ingrida Udre, a parlament elnöke
Litvánia: Dalia Grybauskaite, kulturális és oktatásügyi biztos
Luxemburg: Viviane Reding, kulturális és oktatásügyi biztos
Magyarország: Kovács László, külügyminiszter
Málta: Joe Borg, segélyügyi biztos
Nagy-Britannia: Peter Mandelson, volt ipari, kereskedelmi és északírügyi miniszter
Németország: Günter Verheugen, bővítési biztos
Olaszország: Rocco Buttiglione, Európa-ügyi miniszter
Portugália: José Manuel Durao Barroso, volt miniszterelnök
Spanyolország: Joaquin Almunia, gazdasági és pénzügyi biztos
Svédország: Margot Wallström, környezetvédelmi biztos
Szlovákia: Jan Figel, vállalkozásügyi és informatikai biztos
Szlovénia: Janez Potocnik, bővítési biztos

Egyelőre megjósolhatatlan, hogy a következő magyar biztosnak, Kovács Lászlónak melyik tárca jut. Jelenlegi biztosunk, Balázs Péter, a rendkívül fontos regionális politikai főigazgatóság élén áll. De az új tagállamokból származó "biztosgyakornokok" többségét fontos tárcához osztották be, és egyébként sincs garancia, hogy ez így marad - Barroso úgy rendezkedik, ahogy akar.

Oda a nemzetek feletti jelleg?l

A németek és a franciák már hónapok óta szorgalmazzák, hogy az új bizottságban jöjjön létre egy "szuperbiztosi" poszt, ami felelős az uniós gazdaságpolitika egészéért. Barroso ezt elutasította, mondván minden biztosnak egyenlőnek kell lennie. Megfigyelők szerint a portugál politikus elnökségének első komoly tesztje lesz, hogy ellen tud-e állni a nagy tagállamok agresszív lobbizásának.

Az új bizottságban, az intézmény története során először, minden tagállamból egy személy lesz jelen. Eddig az öt nagy tagállam kettő-kettő biztost küldött Brüsszelbe, de a bővítés miatt ez megváltozott, hogy ne legyen túl nagy a testület. Egyesek szerint ez oda vezethet, hogy az új bizottság veszít nemzetek feletti jellegéből és a tagállamok közti osztozkodás és verseny áldozatául fog esni.

Különösen a nagy tagállamok kisebbségbe kerülése az érdekes és potenciálisan veszélyes fejlemény. Az elmúlt pár év tapasztalata azt mutatja, hogy a legnagyobbak nem tűrik jól, ha a kicsik leszavazzák őket, és egy uniós döntés legitimációját is csökkenti, ha a nagy tagállamok nem állnak mögötte.

A Barroso-féle testület abban is új, hogy nagyon sok benne a fajsúlyos politikus: minden harmadik biztos volt miniszterelnök, külügyminiszter vagy pénzügyminiszter. Az előző bizottságban a technokraták voltak többségben.

Megoszlanak a vélemények, hogy ez jó vagy rossz. Egyesek szerint a bizottság "elpolitizálódása" gyengíteni fogja nemzetek feletti jellegét, ami pedig szükséges a közös európai érdek pártatlan képviseletéhez és alakításához. Mások szerint viszont a sok nehézsúlyú politikus jelenléte megnövelheti a bizottság befolyását, mert javíthatja a kapcsolatot a fővárosok és Brüsszel közt.

Kádertemető?

A sok politikus jelölésének az egyik oka az lehet, hogy a szokottnál jobban érvényesült az európai politika egyik gyengesége: a tagállamok azokat küldik Brüsszelbe, akiktől meg akarnak szabadulni. A listát végignézve jópáran így kaphatták meg az állást, ami egyszerűen abból fakad, hogy a biztos jelölése az adott állam kormányának a feladata. Az új, egyelőre nem érvényes uniós alapszerződés ezen javítana egy kicsit: minden állam három embert jelöl majd, és a bizottság elnöke közülük választ ki egyet.

Az eredeti Prodi-féle bizottságból nagyon kevesen maradtak meg. A cseréket és az újakat leszámítva csak hárman: Günter Verheugen bővítési biztos, Margot Wallström környezetvédelmi biztos és Viviane Reding kulturális és oktatási biztos. Utóbbi kettő várhatóan marad a helyén, Verheugen pedig valamilyen fontos gazdasági posztot akar.

José Manuel Barroso augusztus utolsó hetében jelenti be a bizottság végleges felállását, a tárcákkal együtt. Az Európai Parlament szeptember elején hallgatja meg a biztosjelölteket. A hivatalba lépéshez az egész Bizottságot jóvá kell hagynia Strasbourgnak. Eddig mindössze egyszer fordult elő, hogy egy biztosjelöltet elutasítottak volna az eurohonatyák.