További EU cikkek
A legbrutálisabb lobbizás körülbelül hat tárcáért fog folyni: a legbefolyásosabb a versenyügyi, a külkereskedelemi, a gazdasági és pénzügyi, a belsőpiaci, az agrár és a regionális politikai főigazgatóság. A legnagyobb tagállamok már bejelentették igényüket a legfontosabb gazdasági tárcákra.
|
Egyelőre megjósolhatatlan, hogy a következő magyar biztosnak, Kovács Lászlónak melyik tárca jut. Jelenlegi biztosunk, Balázs Péter, a rendkívül fontos regionális politikai főigazgatóság élén áll. De az új tagállamokból származó "biztosgyakornokok" többségét fontos tárcához osztották be, és egyébként sincs garancia, hogy ez így marad - Barroso úgy rendezkedik, ahogy akar.
Oda a nemzetek feletti jelleg?l
A németek és a franciák már hónapok óta szorgalmazzák, hogy az új bizottságban jöjjön létre egy "szuperbiztosi" poszt, ami felelős az uniós gazdaságpolitika egészéért. Barroso ezt elutasította, mondván minden biztosnak egyenlőnek kell lennie. Megfigyelők szerint a portugál politikus elnökségének első komoly tesztje lesz, hogy ellen tud-e állni a nagy tagállamok agresszív lobbizásának.
Az új bizottságban, az intézmény története során először, minden tagállamból egy személy lesz jelen. Eddig az öt nagy tagállam kettő-kettő biztost küldött Brüsszelbe, de a bővítés miatt ez megváltozott, hogy ne legyen túl nagy a testület. Egyesek szerint ez oda vezethet, hogy az új bizottság veszít nemzetek feletti jellegéből és a tagállamok közti osztozkodás és verseny áldozatául fog esni.
Különösen a nagy tagállamok kisebbségbe kerülése az érdekes és potenciálisan veszélyes fejlemény. Az elmúlt pár év tapasztalata azt mutatja, hogy a legnagyobbak nem tűrik jól, ha a kicsik leszavazzák őket, és egy uniós döntés legitimációját is csökkenti, ha a nagy tagállamok nem állnak mögötte.
A Barroso-féle testület abban is új, hogy nagyon sok benne a fajsúlyos politikus: minden harmadik biztos volt miniszterelnök, külügyminiszter vagy pénzügyminiszter. Az előző bizottságban a technokraták voltak többségben.
Megoszlanak a vélemények, hogy ez jó vagy rossz. Egyesek szerint a bizottság "elpolitizálódása" gyengíteni fogja nemzetek feletti jellegét, ami pedig szükséges a közös európai érdek pártatlan képviseletéhez és alakításához. Mások szerint viszont a sok nehézsúlyú politikus jelenléte megnövelheti a bizottság befolyását, mert javíthatja a kapcsolatot a fővárosok és Brüsszel közt.
Kádertemető?
A sok politikus jelölésének az egyik oka az lehet, hogy a szokottnál jobban érvényesült az európai politika egyik gyengesége: a tagállamok azokat küldik Brüsszelbe, akiktől meg akarnak szabadulni. A listát végignézve jópáran így kaphatták meg az állást, ami egyszerűen abból fakad, hogy a biztos jelölése az adott állam kormányának a feladata. Az új, egyelőre nem érvényes uniós alapszerződés ezen javítana egy kicsit: minden állam három embert jelöl majd, és a bizottság elnöke közülük választ ki egyet.
Az eredeti Prodi-féle bizottságból nagyon kevesen maradtak meg. A cseréket és az újakat leszámítva csak hárman: Günter Verheugen bővítési biztos, Margot Wallström környezetvédelmi biztos és Viviane Reding kulturális és oktatási biztos. Utóbbi kettő várhatóan marad a helyén, Verheugen pedig valamilyen fontos gazdasági posztot akar.
José Manuel Barroso augusztus utolsó hetében jelenti be a bizottság végleges felállását, a tárcákkal együtt. Az Európai Parlament szeptember elején hallgatja meg a biztosjelölteket. A hivatalba lépéshez az egész Bizottságot jóvá kell hagynia Strasbourgnak. Eddig mindössze egyszer fordult elő, hogy egy biztosjelöltet elutasítottak volna az eurohonatyák.