További EU cikkek
A költségvetés tervét szerdán mutatta be Michaele Schreyer biztos. Az év végéig még várhatóan módosuló terv 109,5 milliárd euró kiadással számol jövőre, ez a 25 tagállam bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,03 százaléka. Ez az összeg 4,7 milliárd euróval kevesebb annál, amit a többéves pénzügyi keret maximálisan megenged.
A tényleges kiadások 2005-re javasolt szintje 9,7 milliárddal haladja meg a 2004-es értéket. A növekedés alapvetően három okra vezethető vissza: az új tagállamok felvételének költségei plusz 3,9 milliárd euró, a közös agrárpolitika reformja plusz 1,3 milliárd euró, a strukturális alapok fokozott mértékű felhasználása pedig plusz 2,7 milliárd euró többletkiadást feltételez. Az Európai Bizottság szerint e három tétel teszi a növekedés több mint 80 százalékát. A kötelezettségvállalások 5,2 százalékkal 117,2 millió euróra nőnek.
A 25 tagú EU agrárkiadásai jövőre 50,7 milliárd euróra emelkednek, ami 4,42 milliárdos növekedést jelent 2004-hez képest. A megnövekedett költségek elsősorban a bővítésnek (2,1 milliárd euró), a közös agrárpolitika reformjának (plusz 1,3 milliárd euró), továbbá az euró és a dollár közötti árfolyam változásának köszönhetők. Egyedül az euró dollárral szembeni magas árfolyama miatt 240 millió euróval növelni kell az exporttámogatásra elkülönített keretet. A tíz csatlakozó összesen 3,6 milliárd eurónyi mezőgazdasági pénzre számíthat, ebből 1,9 milliárdot vidékfejlesztésre fordíthatnak majd.
A strukturális alapoknál 3,3 százalékkal emelkedik majd a pénzügyi kötelezettségvállalás szintje: a 42,4 milliárd euróból 7,7 milliárdot az új tagállamok számlájára utalnak majd. A 2005-ben a strukturális alapokból ténylegesen kifizetendő összeg 35,4 milliárd euró lesz, 14,8 százalékkal több, mint idén. A növekedés elsősorban annak tudható be, hogy az új tagállamokra fordított kiadások megkétszereződnek. A kohéziós alap kiadásai ugyanakkor viszonylag alacsonyabb szinten lesznek mind az új, mind a régi tagállamokban. Ez egyrészt a 2002 végi koppenhágai alku eredményét tükrözi, másfelől Írország jövőre elveszíti kohéziós alapokra való jogosultságát.
Az új tagállamok mintegy 600 millió eurót kapnak majd belső politikák címén, amit többek között a külső határok megerősítésére létrehívott Schengen-alap, az átmeneti intézményépítési keret és a litvániai és a szlovákiai atomerőművek (Ignalina és Bohunice) leszerelése "tölt ki". A 25-ök tekintetében a kifizetések szintjén egyébként csak 2,8 százalékos lesz a növekedés a belső politikák fejezetnél. Az Európai Unió jövőre alig valamivel több pénzt fordít majd külső segélyezésre, mint idén (kb. 5,2 milliárd euró). Michaele Schreyer elmondta, hogy 2005-ben az EU állampolgáronként 1 euró 10 centet költ majd bel- és igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos célokra, ami a dolog jelentőségéhez képest meglehetősen bagatell összeg.
Az előcsatlakozási támogatások, ha csökkenő mértékben is, de még jövőre is járnak a most belépő 10 országnak. Összegszerűen 1,538 milliárd eurót fognak nekik e címen kifizetni jövőre. Ezzel párhuzamosan Románia és Bulgária része is nőni fog (jövőre 1,55 milliárd euróra emelkedik) és Törökországnak is 300 millió euró áll majd a rendelkezésére a 2005-ös előcsatlakozási alapokból. A 2000-2006-os pénzügyi keretben eredetileg 2005-re szánt előcsatlakozási pénzből még így is megmarad 1,6 milliárd euró, az EU-nak tehát lesz kerete arra, hogy a törökök lakta Észak-Ciprusnak pénzt ajánljon.
Az uniós intézmények adminisztratív kiadásai csak 6,3 milliárddal (3,9 százalékkal) nőnek 2004-hez képest. A Bizottság a bővítés okán középtávon 700 új tisztviselői állást létesítését tervezi, az új posztok felét a nyelvi (fordítói és tolmács) szolgálat kapná. A kormányok képviselőiből álló Tanács előreláthatólag júliusban foglalkozik első olvasatban a büdzsével, majd októberben az Európai Parlament is első olvasatban tárgyalja azt. A második olvasat időpontja november és december lesz.