Miklós
-7 °C
2 °C

Kevesebben könnyebb

Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozó államok már képviseltetik magukat az EU döntéshozó szerveiben, mégis gyakori panasz, hogy mivel szavazati joggal és ezért valódi befolyással nem rendelkeznek, a jelenlegi tagok nemigen veszik figyelembe érdekeiket és álláspontjukat. Ebből eddig még nem származott komoly kár - de még származhat.
Szeptember elején némi sikert könyvelhetett el Magyarország (és több más csatlakozó állam) az Európai Parlament egyik viszonylag kevés figyelemmel követett bizottságában. A megfigyelői státuszú, vagyis felszólalási joggal igen, szavazati joggal nem rendelkező új képviselők nyomására a közegészségügyi bizottság úgy döntött, hogy az év végéig jegeli a vitát egy új irányelvről, amelynek elfogadása elég sokba került volna a csatlakozó államoknak.

Örülünk, hogy részt vehetünk

A generikus gyógyszerek gyártásával összefüggő új jogszabály elfektetése jó kimenetelű példa egy - előre talán nem teljesen felmért - problémára. A csatlakozási szerződés aláírása és a teljes jogú taggá válás közötti időben a csatlakozó államok képviselői ott lehetnek az Unió legfontosabb döntéshozói fórumaiban - az államokat képviselő Tanácsban és az európai szavazók által választott Parlamentben -, de szavazati jog és így tényleges befolyás nélkül nemigen érdekel senkit, amit ott mondanak.

"Noha örülünk, hogy megfigyelőként részt vehetünk a Tanács ülésein, ahol néha még oda is figyelnek ránk, sajnos véleményünket nem mindig veszik figyelembe" - mondta szárazon Juhász Endre, az európai ügyekért felelős tárcanélküli miniszter egy külügyminiszteri vitán még júliusban.

Diplomaták később többek között a gyógyszerügyet hozták fel példaként, ami különösen azért volt kellemetlen, mert ez a jogszabály, ha jelenlegi formájában fogadják el, nagyjából semlegesítené azokat az eredményeket, amelyeket hazánk a csatlakozási tárgyalásokon ebben a kérdésben elért, és becslések szerint kár több tízmilliárd forinttal növelheti a magyar gyógyszerkassza hiányát.

A gyógyszerügy mindenesetre - egyelőre - jól alakul, mert a csatlakozó államok érdekeire általában érzékenyebb Európai Parlament hajlandó volt a vita jegelésére, elvben lehetővé téve, hogy a plenáris szavazásra csak akkor kerüljön sor, amikor már a mi képviselőink is szavazhatnak.

Amíg még lehet

A mostani és a 2004-ben csatlakozó tagországok diplomatái szerint ugyanakkor a kérdés korántsem egyedülálló, noha a gyógyszerügyhöz mérhető súlyú probléma nem merült fel. "Egyértelműen megfigyelhető tendencia, hogy a régiek minél több jogalkotási ügyet le akarnak tudni, amíg még lehet, még mielőtt belépünk - mondja egy csatlakozó állam neve mellőzését kérő diplomatája. - Tizenöt állam egyszerűen könnyebben tud egyezkedni, mint huszonöt. Ki akarják használni, hogy most még viszonylag kevesen vannak."

Egy másik példa: a Romániával és Bulgáriával folyó csatlakozási tárgyalásokról kizárják a most belépő államokat. Ez éppen Magyarországnak elég kellemetlen, mert Romániával határos ország lévén igencsak érdekli, hogy a románokat milyen feltételekkel veszik fel az EU-ba. A magyar kormány már fel is vetette, hogy részt akar venni a román csatlakozási tárgyalásokban, legalább a rendes tájékoztatás szintjén (jelenleg nemcsak beleszólásunk nincs, de még az illetékes munkacsoportban sem vagyunk jelen, tehát alig-alig tudjuk, hogy hogyan zajlik a minket is érintő folyamat).

Az Unió döntéshozó rendszere egyébként három pilléren nyugszik. A nemzetek felett álló Európai Bizottság javasolja a jogszabályokat, amiket aztán a tagállamokat képviselő Tanács és az európai szavazók által választott Parlament párhuzamosan, egymással egyeztetve tárgyal meg és fogad el. A három intézmény közül egyelőre csak az utóbbi kettőben vagyunk képviselve, ott is szavazati jog nélkül.

A nagy teszt

A problémakör szakértők szerint korántsem új. Gyakorlatilag valamennyi bővítést ehhez hasonló izgalom előzött meg, a már tagok igyekeztek minél több fontos reformot átnyomni a jogalkotó gépezeten az újak belépése előtt. Ennek egyszerűen a döntéshozatali rend az oka: az államokat képviselő Tanács a döntések túlnyomó többségét konszenzussal hozza, vagyis minél kevesebb a tag, annál könnyebb dönteni. (Persze ez akkor is igaz volna, ha nem a konszenzusos döntés volna a rend: minél kevesebb a tag, annál kevesebb érdeket kell figyelembe venni. De ez a rendszer kiélezi a helyzetet.)

A nagy teszt az Unió alkotmányát végső formába öntő kormányközi konferencia lesz. Az október elején kezdődő konferencia olyan súlyos kérdésekkel foglalkozik majd, amelyek az EU intézményes rendjét, alapvető működését érintik. Az uniós alkotmányt, ha a konferencia végső megállapodásra jut, jövő tavasszal fogják aláírni, lehet, hogy már csatlakozásunk után. De a tárgyalások úgy folynak, hogy még nem vagyunk teljes jogú tagok. A tavaly decemberi koppenhágai uniós csúcstalálkozó elvben garantálta, hogy az alkotmányozó konferencián a csatlakozó államok is teljes joggal vehetnek részt. Hamar ki fog derülni, hogy ez igaz-e.