Judit
-2 °C
8 °C

Leosztották az első brüsszeli kétmilliárdot

2003.10.06. 10:31
Papíron már megvan, hogy pontosan mennyi uniós felzárkóztatási támogatásra jogosult Magyarország 2004 és 2006 között, és azt a pénzt nagyjából milyen területeken fogja elkölteni. A múlt heti megállapodáson közel 2 milliárd euró felosztásáról született döntés. Ehhez még hozzá kell adni további 1,1 milliárd eurót, amelyet környezetvédelmi és közlekedési beruházásokra kapunk az Európai Uniótól. Kérdés - nyilatkozta a Bruxinfónak a területért felelős uniós biztos -, hogy fel tudjuk-e venni ezt a sok pénzt.
Az említett körülbelül 2 milliárd euró a Bruxinfo értesülései szerint a következőképpen oszlik meg. A legtöbb pénzt - a források 62,1 százalékát - beruházások finanszírozására fordíthatja hazánk, amit az európai regionális fejlesztési alapból folyósítanak. A támogatások 22 százaléka az európai szociális alapból, közel 16 százaléka a mezőgazdasági orientációs alapból és 0,22 százaléka a halászati alapból származik majd. Az öt program közül a gazdasági versenyképességre jut a források legnagyobb aránya, 21 és fél százaléka. Az úgynevezett strukturális alapokból támogatott projektek költségeinek 75 százalékát az Unió fedezi, 25 százalékát pedig a hazai költségvetés teremti elő.

Miként szakértők emlékeztetnek rá, ettől kezdve már csak Magyarországon - a benyújtott projektek minőségén és a magyar hatóságok gyorsaságán - múlik az, hogy sikerül-e lehívni a hazánk számára 2004 és 2006 között "megpántlikázott", jelenlegi árakon számolva körülbelül 3 milliárd eurót. "Azt szeretném, ha egyetlen euró sem maradna vissza Brüsszelben. Európa újraegyesítése nagyrészt ezeknek a programoknak a sikerétől függ" - szögezte le a Bruxinfónak adott interjújában Michel Barnier regionális politikáért felelős uniós biztos.

Az uniós követelményeknek nem megfelelő projektek mellett az olajozatlanul működő intézményi háttér lehet a másik banánhéj, amelyen a pénzek időben történő lehívása elcsúszhat. Ha a pályázatok kiírásáért és elbírálásáért, illetve az ellenőrzésért felelős szervek lassú tempóban végzik a munkájukat, akkor annak könnyen pénzveszteség lehet a vége. A krónikusan gyenge pontok közé tartozik a pénzügyi ellenőrzés is - ezt Magyarország esetében két európai bizottsági jelentés is keményen bírálta.

A támogatások kifizetésének megkezdésével egyébként nem kell majd megvárni a jövő év május elsejei csatlakozást. A közösségi támogatási keretbe illeszkedő projektekre ugyanis január 1. és május 1. között minden költség elszámolható. A pályázati felhívásokat az EU közbeszerzési szabályaival összhangban már idén ki lehet írni és ezek gyors elbírálása esetén a végső kedvezményezettek akár már januárban megkaphatják az első kifizetési részletet. A költségvetésnek ezt meg kell előlegeznie, hiszen az Európai Uniótól a dolgok jelenlegi állása szerint 2004 júniusában vagy júliusában utalják át a Nemzeti Alap számlájára az első kifizetést. A legoptimistább forgatókönyv szerint a strukturális alapokból finanszírozott beruházásoknál akár már áprilisban meg lehet tenni az első kapavágást - vélik szakértők.

Miközben bizottsági tisztviselők alapvetően elégedettek a felkészülés jelenlegi ütemével a csatlakozó országokban, felhívják a figyelmet arra, hogy még rengeteg munka van hátra. Majdnem minden országon számon kérik például a közbeszerzési szabályok és a környezetvédelmi előírások uniós normáknak megfelelő módosítását.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Budapest Te Csodás!

Karácsonyi pompába öltözött utcák, színes adventi vásárok, gazdag kulturális élmények, ez mind Budapest.