Sámuel, Hajna
12 °C
23 °C

Agyelszívássá válhat a csatlakozás utáni vándorláshullám

2004.04.03. 17:50
Az uniós bővítés utáni kelet-európai bevándorlás lehetséges hatásait vizsgálta két gazdaságkutató. Szerintük az aggodalmak ellenére a bérek növekedéséhez is nagyban hozájárul majd a képzett kelet-európai munkaerő megjelenése a nyugat-európai munkaerőpiacon.
Csak hasznukra válhat a nyugat-európai országoknak, ha megnyitják határaikat a képzett bevándorlók előtt - idéz egy friss közgazdasági kutatást a BBC cikke. Helena Marques és Hugh Metcalf április elején közzétett tanulmányukban az uniós bővítéssel járó kelet-európai bevándorláshullám lehetséges hatásait vették szemügyre. Eredményeik alapján állítják, hogy a fizetések emelkedni fognak, nem pedig zuhanni, ahogy attól sokan tartanak. Figyelmeztetnek viszont arra is, hogy Európa déli államai vesztesként kerülhetnek ki az új szituációból.

Életszínvonal növekedés

A tanulmány fő megállapítása - miszerint a képzett bevándorlók számának növekedése életszínvonal növekedéshez vezet - szöges ellentétben áll a legtöbb politikus és néhány közgazdász vélekedésével. A legtöbb tehetős országban nem ellenzik a politikusok a szabadabb munkaerőbeáramlást néhány kulcsfontosságú szektorba, így támogatják például az egészségügy vagy az oktatás feltöltését képzett külföldi munkaerővel. De többnyire ellenzik a korlátozások nélküli bevándorlási politikát, attól tartva, hogy az olcsó munkavállalók kiszorítják "bennszülött" társaikat a munkaerőpiacról.

Rövidlátó politizálásnak tartja a két kutató ezeket a nézeteket, az általuk alkotott modell szerint ugyanis a nagyobb létszámú képzett dolgozók jótékony hatással lesznek azokra a "kifinomult ágazatokra", amik Európa vezető államainak gazdagságát termelik. A nagyvállalatok valószínűbben fektetnek be olyan országokba, ahol "túltermelés" folyik az egyetemeken, mivel ezek a cégek - leginkább gyógyszeriparban, a telekommunikáció és az információs technológia területén - nagyban függnek a humán tőkétől. Összességében az átlagbérek akár 5,6 százalékkal is emelkedhetnek Nyugat-Európában, amennyiben feloldanak minden bevándorlásra vonatkozó korlátozást.

A dél vesztes lehet

Ugyanakkor negatív hatással lehet a dél-európai államokra a migrációs hullám - teszik hozzá a kutatók. A spanyol, az olasz és a görög ipar egyre kisebb értékű, hemzsegnek az olyan vállalatok, amik inkább a költségek csökkentésére koncentrálnak a minőségi munkaerő alkalmazása helyett. A jólképzett munkavállalók megjelenése nem lesz előnyös a honos cégeknek, ráadásul egyidejűleg a helyi tanult munkavállalók szintén felkerekedhetnek követve nyugatra tartó keleti társaikat. A jelenség miatt akár 8,7 százalékkal is csökkenhetnek az átlagbérek - állítják a kutatók. Ezért a bővítés utáni uniós bevándorlási politika fő célja a déli államok gazdaságának megerősítése kellene legyen, ahelyett hogy különféle korlátozásokat vezetnek be a munkaerőbeáramlás szabályozására.

A kutatásnak még korántsincs vége: mint a legtöbb közgazdasági modell ez is meglehetősen leegyszerűsített, csak az új kelet-európai tagállamokból tételez fel bevándorlást, és csak a jól képzett - azaz diplomás - munkaerőre koncentrál, eltekint a nagytömegű képzetlen bevándorlóktól, akik miatt a kormányok leginkább aggódnak. A politikusok szerint ugyanis igaz, hogy az alacsony végzettségű, vagy képzetlen munkavállalók betölthetik az alacsony presztizsű, nem túl jól jövedelmező munkahelyeket, azonban a Marques-Metcalf kutatópáros modelljével ellentétben szerintük nem feltétlenül lesz jó hatással a gazdasági növekedésre a képzetlen tömegek beáramlása, inkább csak az állami kiadásokat növelik majd.