Mint elmondta, az EP-választásról szóló törvényjavaslatot a kormány, az egyeztetésen konszenzussal elfogadott módosító javaslatokat pedig a négy párt közösen terjeszti az Országgyűlés elé. Ennek értelmében a külképviseleteken működő választási bizottságok három választott tagból és a pártok delegáltjaiból állnak majd.
Három variáció a bizottságok összeállítására
Áder János, a Fidesz frakcióvezetője elmondta: három lehetőséget látnak arra, hogy az egyes jelölő szervezetek hogyan tudnának delegáltakat küldeni a bizottságokba. Szavai szerint a külföldön élő, és magyar állampolgársággal, valamint szavazati joggal rendelkezők, és a Magyarországról, a jelölő szervezetek költségén kiküldött tagok delegálását a kormánypártok is támogatták.
A Fidesz felvetette azt is, hogy azok a külföldön élő magyar állampolgárok is közreműködhessenek pártdelegáltként a külképviseleteken zajló választásokon, akik nem rendelkeznek szavazati joggal, de ezzel kapcsolatban különböző alkotmányossági és jogi szempontokat kell még megvizsgálnia a belügyi és az igazságügyi tárcának. A megyegyezés értelmében azonban erre vonatkozóan is elkészít a kormány egy kodifikációs javaslatot.
Így is százmilliós összeg az államnak
Avarkeszi Dezső, a szocialista frakció közjogi munkacsoportjának tagja kérdésre válaszolva elmondta, a külképviseletek alkalmazottai nem lehetnek a bizottságok tagjai. Hetvenkét külképviseletre kellene választott bizottsági tagokat küldeni, ami százmilliós nagyságrendű kiadást jelent az államnak.