További EU cikkek
Így nem tisztázódott az sem, hogy a leendő uniós külügyminiszter milyen szerepet töltsön be az Európai Bizottságban és együtt bukjon-e a testülettel, ha azt lemondatja az Európai Parlament, és hogy ő elnökölje-e a külügyminiszterek tanácsülését, vagy fennmaradjon a testületben rotációs elnökségi rendszer.
A másik fő téma az volt, hogy a jövőben lehessen-e az alkotmány konkrét uniós politikákat érintő részét rugalmasabban, azaz kormányközi konferencia összehívása nélkül módosítani. Ezt a lehetőséget az olasz elnökség javasolta, de a BruxInfo értesülései szerint csak az Európai Bizottság, Franciaország és Belgium támogatta. Megegyezés erről a javaslatról sem született, de lehet még több olyan ország, amelyik nem zárkózik el teljesen tőle. A tagállamok többsége viszont kifogásolta, hogy a javaslat csökkentené a nemzeti parlamentek szerepét az alkotmánymódosítási folyamatban.
Nem vártak sokat
Az EU Observer értékelése szerint a huszonötök nem is igazán reménykedtek abban, hogy megegyezés születik a mostani találkozón. Inkább arra várnak, hogy az olasz elnökség állítsa össze az intézményi reformokat érintő "kompromisszumcsomagot", amit majd Nápolyban vitatnak meg a jövő hetén (november 28-án) kezdődő külügyminiszteri "konklávén". Az viszont már okot ad némi türelmetlenségre, hogy a kormányközi konferencia október 4-i kezdete óta ez volt a harmadik eredménytelen külügyminiszteri találkozó.
Egyre valószínűbb, hogy a konferencia átnyúlik a következő évre. A BruxInfo szerint kedden Kovács László és Eduard Kukan szlovák külügyminiszter nyilatkozott ilyen értelemben, és korábban is több diplomata jelezte, hogy elképzelhető, hogy az ír elnökségre marad a nem intézményes kérdések rendezése.
Egyezkedés a partvonalon
A tagállamok egy sor kérdést kétoldalú találkozókon vitattak meg, és ilyen egyeztetésekre a nápolyi forduló előtt is sor kerül majd. Hétfőn a brit és a lengyel küldöttség állapodott meg a tanácsi szavazati rendszerrel kapcsolatban. A BruxInfo szerint Jack Straw megígérte a lengyel külügyminiszternek, hogy a maguk részéről nem küzdenek majd keményen az új szavazati rendszerért, ami a nizzai megállapodásban rögzített szavazati arányoknál lényegesen kisebb súlyt adna Lengyelországnak és az ügyben mellette küzdő Spanyolországnak a tanácsban. Franco Frattini olasz külügyminiszter is kijelentette néhány hete, hogy ha nem sikerül meggyőzni a spanyolokat és a lengyeleket, akkor "marad Nizza". A BruxInfo értékelése szerint jelenleg nem látszik megoldás erre a kérdésre, így valószínűleg ez is az utolsó pillanatra marad majd. Hivatalosan a kérdés jó ideje nem téma a kormányközi konferencián, de a kétoldalú egyeztetéseken rendszeresen felbukkant.
Többen ellenzik a kisebbségek jogainak védelmét
Kovács László külügyminszter tovább folytatta hadakozását a kisebbségekre vonatkozó magyar javaslat elfogadtatásáért, de ezúttal eredménytelenül - írja a BruxInfo. Ana Palacio spanyol külügyminiszter a jelenlegi formájában a baszk függetlenségi törekvések miatt nem fogta el a javaslatot, de ígéretet tett arra, hogy "gondolkodik" valamilyen "kompromisszumon".
A konferencián megfigyelő státuszban jelenlévő Románia szerint kisebbségek kollektív jogainak említése helyett a "kisebbséghez tartozó személyek jogairól" kellene rendelkeznie az alapdokumentumnak. A lettek ezúttal szóban jelezték, hogy az ország lakosságának egyharmadát kitevő, állampolgársággal sem rendelkező oroszok miatt nem fogadhatják el a javaslatot. Korábban hivatalosan szlovákia is állást foglalt a magyar ötlet ellen.
Hogyan tovább?
A rendezetlen kérdések nagy száma miatt az EU Observer szerint maratoni hosszúságú egyezkedés várható a kormányközi konferencia idei utolsó, december 12-13-án tartandó fordulóján. A hírportál szerint ez több diplomatában felidézi a nizzai szerződés körüli, 2000-ben lezajlott tortúra emlékét, amikor is öt napig húzódó, rendkívül rossz hangulatú alkudozás után született meg egy olyan szerződés, ami végül senkinek sem felelt meg.