Az unió egységesen szabályozza az e-kereskedelmet

A múlt évhez képest közel kétszeresére emelkednek az európai online kiskereskedelmek és az utaztatók bevételei az eMarketer becslései szerint. Az eladások a tavalyi 33,4 milliárd dollárról idén akár 60,7 milliárd dollárra is nőhetnek. A 2003-ra jósolt gyarapodás egy évvel később megismétlődhet, hiszen 2004-re már 114,1 milliárd dolláros bevétel várható Európa online életében. A növekedés valószínűleg azután sem áll meg, mivel a szakemberek 2005-re 178,6 milliárd, míg 2006-ra 243,4 milliárd dollárt jeleznek előre az európai kasszákba.

Az e-nagykereskedelem bevételei a következő három évben megtriplázódhatnak Európában. Az informatikai ráfordítások a következő három évben elérik a 615,8 milliárd dollárt.

Tapasztalt uniós felhasználók

Franciaországban, Németországban, és az Egyesült Királyságban az internet felhasználók negyvenegy százaléka már legalább három éves online tapasztalatokat tudhatott háta mögött tavaly. Svédország, Dánia, Finnország, és Norvégia a tízes élmezőnyben végezett az e-businessre való felkészültség tekintetében, míg Kelet-Európából Csehország áll az élen a lista huszonhetedik helyén.

Az Európai Unió tizenkét tagországában már alkalmazzák azokat az elektronikus kereskedelmi irányelveket, amelyek a szabályozott, rendezett online szolgáltatások fellendülését szolgálják. Az irányelv célja, hogy a vállalkozásoknak és fogyasztóknak törvény által garantált védelmet biztosítson az online szolgáltatások használata során, és egységes szabályok alkalmazását szorgalmazza.

Áfát kell fizetni

Július elsején életbe lépett az az uniós direktíva, amely megköveteli az EU-n kívüli cégektől, hogy fizessenek forgalmi adót európai ügyfeleik felé értékesített áruik és szolgáltatásaik után.

Az új szabályok értelmében az elektronikus úton forgalmazott termékek (szoftverek, zeneletöltések, előfizetéses, vagy igény szerinti műsorszórás) után az eladónak be kell fizetnie az áfát a vásárló országának államkincstárába. Az új rendelkezések miatt vélhetően többet kell majd fizetniük az európai fogyasztóknak. Az új szabályzás egyúttal azt is jelenti, hogy az EU-n kívüli cégeknek át kell szervezniük a térség felé történő számlázást. A rendelkezés csak az e-kiskereskedelmi eladásokat érinti, az e-nagykereskedelmi ügyletekre nem vonatkozik.

A szabályzásban tavaly állapodtak meg, miután úgy tűnt, ki kell egyenlíteni a játékteret az EU-ban működő kereskedelmi webhelyek és az azon kívül ténykedők között. Sok uniós cég számolt áfát elektronikusan teljesített szolgáltatásai után, mostantól viszont ezt nem kell megtenniük, amennyiben az EU országok körén kívülre szállítanak. Az e-kereskedelmi ügyletek több mint 90 százaléka cégek között zajlik, így nem esnek a szabályozás alá. A kisebb cégek a borsos átalakítási költségek miatt mérlegelik, úgy járnak-e jobban, ha frissítik rendszerüket, vagy alkalmanként fizetik a büntetést a rendelkezések figyelmen kívül hagyása miatt.

Magyarországon 1999-ben indult el az online áruházak létrehozása. Mára a vállalatok 8 százaléka kínálja, adja el áruit, szolgáltatásait az interneten. A számítógépes hálózaton érkezett megrendelések forgalma tavaly elérte a 354 milliárd forintot, míg az e-boltok forgalma mintegy 6 milliárd forintot tett ki. Magyarországon a lakosság 1,6 százaléka, az internet használók 6,6 százaléka vásárolt már interneten.