Gallup: Magyarországon javul az EU megítélése
További EU cikkek
|
A svédek rossznak tartják az EU-tagságot
Legnagyobb arányban Svédországban tartják rossznak, hogy az ország tagja az EU-nak (32%), de itt a tagságot jónak tartók vannak többségben (40%), az Egyesült Királyságban azonban a tagságot rossz dolognak tartók aránya 1 százalékponttal meghaladja azokét, akik azt jónak tartják (29% a tagságot rosszallók. 28% a helyeslők aránya). A tagságot a tagországok közül Luxemburgban, Írországban és Hollandiában helyeslik a legtöbben, a 2004-ben csatlakozók közül pedig Cipruson, Szlovákiában és Magyarországon.
Közös vagy nemzeti döntéshozatal?
A magyar megkérdezettek többsége - a svédekkel, a dánokkal, a britekkel és a finnekkel - azt szeretné, hogy országuk a nem EU-s államokkal ápolt külkapcsolatokat illetően önállóan döntsön. A közös külpolitikai döntéshozatal támogatói mind a 28 országban, tehát valamennyi tag- és tagjelölt országban abszolút többségben vannak (84 és 55 százalék között). Magyarországon viszonylag alacsony, 56 százalékos ez az arány.
A honvédelmi ügyekben való döntéshozatalt illetően a magyar közvélemény a leginkább megosztott a tizenhárom tagjelölt ország között, de nála megosztottabb két tagország is. A közös EU-s döntéshozatalt támogatók és a nemzeti döntéshozatal mellett állást foglalók aránya Franciaországban és Ausztriában közelebb van egymáshoz, mint nálunk: az ellentétes nézetet vallók aránya ebben a két országban 3, illetve 8 százalékpont.
Európai és nemzeti identitás
A Gallup kérdésére - a közeli jövőben milyen identitásúnak tekinti magát, csakis magyarnak, vagy magyarnak és európainak, vagy európainak és magyarnak, vagy csakis európainak - a magyarok abszolút többsége (51%) azt válaszolta, hogy csakis magyarnak tekinti magát. Az idén tavasszal alacsonyabb, 39 százalék volt ez az arány, a változás jelentős.
A magyarországi adat nem áll ellentétben az EU-s tagsággal: Ausztriában, Svédországban és Írországban a miénkhez közeli, 46, 48, illetve 49 százalék a csakis nemzeti identitásúak aránya, Görögországban és Portugáliában pontosan a miénkkel azonos mértékű, 51 százalék, Finnországban magasabb: 57 százalék, az Egyesült Királyságban pedig 61 százalék.
Elégedettség a demokrácia működésével
Magyarországon a 15 éves és annál idősebb lakosok közül minden harmadik (33%) elégedett ("inkább" vagy "nagyon") azzal, ahogy a demokrácia működik. Az abszolút többség, 62 százalék "nem nagyon" vagy "egyáltalán nem" elégedett vele. 2003 tavasza óta az elégedetlenek aránya 6 százalékponttal nőtt, az elégedetteké 9 százalékponttal csökkent. Összehasonlításul: a demokráciával országukban most elégedetlenek aránya a 15 EU-tagország átlagában alacsonyabb (43%), a 2004-ben csatlakozó tíz ország átlagában és a 13 tagjelölt ország együttes átlagában pedig valamivel magasabb (66, illetve 67%), mint Magyarországon.