Judit
-2 °C
8 °C

Gallup: Magyarországon javul az EU megítélése

2003.12.22. 13:22
Legnagyobb arányban a svédek tartják rossznak az Európai Uniót, a legjobbnak pedig a luxemburgiak ítélik a tagságot - derül ki a Magyar Gallup Intézet és társintézeteinek kutatásából. Az EU-tagság megítélésén kívül a döntéshozatalról, az identitásról és a demokrácia működéséről érdeklődtek a kérdezőbiztosok.
Magyarország európai uniós taggá válását a 15 éves és annál idősebb népesség 56 százaléka jó, 10 százaléka rossz dolognak tartja. Ez jobb arány, mint a 2004-ben taggá váló tíz országban tapasztalt átlag (52% szemben 12%-kal), és még kedvezőbb arány, mint az európai uniós átlag. (A jelenlegi 15 tagország átlagában az emberek 48 százaléka tartja jó dolognak, hogy országa tagja az Európai Uniónak, 15 százaléka pedig rossznak tartja azt.)

A módszerről
Az egységes kérdőívekkel, személyes megkérdezéssel végzett vizsgálat során az egyes tagjelölt országokban 1000-1000, Cipruson és Máltán 500-500 tizenöt éves és annál idősebb személyt kérdeztek meg, a tizenhárom országban összesen 12165 főt. A terepmunkát helyi kutatóintézetek végezték október 11 és november 9. között a Magyar Gallup Intézettel együttműködve: a Gallup koordinálta az adatfelvételt, és végezte el az adatok elemzését. A minta összetétele a nemek aránya, az életkori csoportok, a régiók és a településtípus, valamint a képzettségi szint és a családi állapot szerint pontosan követi az egyes országok felnőtt (15 éven felüli) lakosságának összetételét.

A svédek rossznak tartják az EU-tagságot

Legnagyobb arányban Svédországban tartják rossznak, hogy az ország tagja az EU-nak (32%), de itt a tagságot jónak tartók vannak többségben (40%), az Egyesült Királyságban azonban a tagságot rossz dolognak tartók aránya 1 százalékponttal meghaladja azokét, akik azt jónak tartják (29% a tagságot rosszallók. 28% a helyeslők aránya). A tagságot a tagországok közül Luxemburgban, Írországban és Hollandiában helyeslik a legtöbben, a 2004-ben csatlakozók közül pedig Cipruson, Szlovákiában és Magyarországon.

Közös vagy nemzeti döntéshozatal?

A magyar megkérdezettek többsége - a svédekkel, a dánokkal, a britekkel és a finnekkel - azt szeretné, hogy országuk a nem EU-s államokkal ápolt külkapcsolatokat illetően önállóan döntsön. A közös külpolitikai döntéshozatal támogatói mind a 28 országban, tehát valamennyi tag- és tagjelölt országban abszolút többségben vannak (84 és 55 százalék között). Magyarországon viszonylag alacsony, 56 százalékos ez az arány.

A honvédelmi ügyekben való döntéshozatalt illetően a magyar közvélemény a leginkább megosztott a tizenhárom tagjelölt ország között, de nála megosztottabb két tagország is. A közös EU-s döntéshozatalt támogatók és a nemzeti döntéshozatal mellett állást foglalók aránya Franciaországban és Ausztriában közelebb van egymáshoz, mint nálunk: az ellentétes nézetet vallók aránya ebben a két országban 3, illetve 8 százalékpont.

Európai és nemzeti identitás

A Gallup kérdésére - a közeli jövőben milyen identitásúnak tekinti magát, csakis magyarnak, vagy magyarnak és európainak, vagy európainak és magyarnak, vagy csakis európainak - a magyarok abszolút többsége (51%) azt válaszolta, hogy csakis magyarnak tekinti magát. Az idén tavasszal alacsonyabb, 39 százalék volt ez az arány, a változás jelentős.

A magyarországi adat nem áll ellentétben az EU-s tagsággal: Ausztriában, Svédországban és Írországban a miénkhez közeli, 46, 48, illetve 49 százalék a csakis nemzeti identitásúak aránya, Görögországban és Portugáliában pontosan a miénkkel azonos mértékű, 51 százalék, Finnországban magasabb: 57 százalék, az Egyesült Királyságban pedig 61 százalék.

Elégedettség a demokrácia működésével

Magyarországon a 15 éves és annál idősebb lakosok közül minden harmadik (33%) elégedett ("inkább" vagy "nagyon") azzal, ahogy a demokrácia működik. Az abszolút többség, 62 százalék "nem nagyon" vagy "egyáltalán nem" elégedett vele. 2003 tavasza óta az elégedetlenek aránya 6 százalékponttal nőtt, az elégedetteké 9 százalékponttal csökkent. Összehasonlításul: a demokráciával országukban most elégedetlenek aránya a 15 EU-tagország átlagában alacsonyabb (43%), a 2004-ben csatlakozó tíz ország átlagában és a 13 tagjelölt ország együttes átlagában pedig valamivel magasabb (66, illetve 67%), mint Magyarországon.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!