A becslések szerint Magyarországról 70-120 ezren keresnek majd munkát az Európai Unió tagállamaiban, az uniós országokból 60-100 ezer munkavállaló érkezése feltételezhető. Ettől azonban a szakértők nem várnak jelentős átrendeződést a munkaerőpiacon. Azokban a szakmákban, amelyek iránt az EU-ban is nagy a kereslet, gyorsabb lesz a hazai bérfelzárkózás.
A nagyobb arányú munkaerőmozgás az uniós tagállamokra sem jellemző. A közösség 200 milliós munkaerőpiacán 3-4 millió munkavállaló van, akiknek csupán 1,5-2 százalék keres más tagállamban munkát. A csatlakozás viszont kedvez a magyar munkavállalóknak, mert mert a közösség alapvető fontosságúnak tartja a foglalkoztatási szint emelését, aminek a hatása nálunk is érvényesül majd.
Egyes kutatások szerint várhatóan átlagosan évi 0,5 százalékkal emelkedik a foglalkoztatottak száma a következő években. A nemzeti fejlesztési terv viszont 1-1,5 százalékos foglalkoztatotti létszámbővülést prognosztizál. A csatlakozás után a várakozások szerint a megnövekvő tőkebeáramlás és a fokozódó beruházások hatására nő majd az új munkahelyek száma, de felerősödik a foglalkoztatotti létszám ágazatok és szakmák szerinti átrendeződése, ami munkahelyek megszűnéséhez is vezet.
A foglalkoztatás várhatóan csökken a mezőgazdaságban, lényegében stagnál majd az iparban és nő a szolgáltató szektorban. Feltételezhetően az ipari szektoron belül a húzóágazatokat az építő- és építőanyagipar jelenti. Az informatikai és távközlési beruházások is kismértékben növekednek majd a csatlakozást követően.