Eredetileg csak tanácsadó-konzultatív szerepe volt, de jelentősége az Unió működésében fokozatosan nő. Ennek első állomása volt 1979, amikor bevezették a képviselők közvetlen választását. Az Egységes Európai Okmány és mind a Maastrichti, az Amszterdami és a Nizzai Szerződés apránként bővítette jogkörét.
Ezek eredményeként jelenleg a Parlamentnek három fő hatásköre van. Részt vesz a közösségi jogalkotási folyamatban, politikai ellenőrzést lát el és szerepe van az Unió költségvetésének kialakításában.
A közösségi jogalkotás a szabályozott területtől függően különböző eljárásokkal történik. Hat olyan eljárás van, amelyekben a Parlament részt vesz. A jelenlegi tendencia azt mutatja, hogy egyre inkább szélesedik azon ügyek köre, amelyeket a parlamentnek jelentős beleszólást és vétójogot is biztosító együttdöntési eljárással döntenek el.
A politikai ellenőrzési hatáskör magában foglalja a Bizottság működésének demokratikus ellenőrzését, de emellett a Parlamentnek széles körű információkérési és vizsgálódási jogköre van.
A képviselőket az EU tagállamaiban közvetlenül választják, helyi választási szabályoknak megfelelően. Minden felnőtt korú uniós állampolgár választhat és választható. A képviselők mandátuma öt évre szól és nem az országuk, hanem a pártállásuknak megfelelő politikai frakciókba tömörülve dolgoznak, amelyeket az azonos politikai elveket valló pártok hoznak létre.
Egyelőre 626 képviselője van, az egyes országok a lakosságuk számával arányos számú képviselői hellyel rendelkeznek, de a 2004-es bővítés után ez a szám 732-re emelkedik. Magyarországnak 24 képviselője lesz a testületben.