Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

A kormány elismerte: egyre messzebb az euró

2006.02.12. 09:06
Elkészült a hazánk európai uniós prioritásairól és az ezzel kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló kormányelőterjesztés. Az Index birtokába került kormányzati összefoglaló szerint tavaly átmenetileg sikerült elkerülni az unió "mély válságát", de a kockázatok és az EU jövőjével kapcsolatos bizonytalanságok megmaradtak. A dokumentum szerint hazánk számára a schengeni övezethez és az eurózónához tartozás a legfontosabb feladat, emellett az hogy elkerüljük a támogatások felhasználásával kapcsolatos szigorításokat, valamint a szerencsejáték-, az egészségügyi és szociális szolgáltatások piacának megnyitását.
A miniszterelnökségi körökből az Index birtokába került, január 20-i datálású kormányelőterjesztés magyar szempontból értékeli a tavalyi második féléves - brit EU-elnökség alatti - időszak eseményeit, valamint felvázolja az idei első féléves, osztrák elnökségi programhoz kapcsolódó magyar tennivalókat és célokat. Az idei első félévre vonatkozó politikának három sarokpontját fogalmazzák meg. Eszerint hazánknak továbbra is alapvető érdeke a kibővített EU konszolidálása, a mielőbbi bekapcsolódás "az integráció belső köreibe" - tehát az euró- és a schengeni övezetbe -, valamint kezdeményező szerep vállalása a további bővítésben és a közös politikák fejlesztésében.

Euró: bevezetés vagy lemaradás

A három sarokpontból a legfontosabbnak a schengeni és a eurócsatlakozás számít. A kormányelőterjesztés leszögezi, hogy a schengeni csatlakozás előkészítése "strukturáltan folyamatban van", vagyis ezen a téren az integráció folyamata a tervek szerint halad.

Nem ilyen kedvező az euróbevezetéssel kapcsolatos helyzet, amelyet - a "mielőbbi" csatlakozást az euróövezethez - maga a dokumentum is "stratégiai kérdésnek" nevez. "Akár a tagállamok közötti gazdaságpolitikai koordináció erősítése, akár az adóharmonizációs törekvések előre vetítik annak a veszélyét, hogy az intézményesen is leginkább elkülönülő euróövezet tovább távolodik a kívül állóktól" - olvasható az előterjesztésben. A kormányzati dokumentum is elismeri: ez ahhoz vezethet, hogy a "felzárkózás idővel még nehezebbé és még távolibbá válik az euróövezeten kívüli tagállamok számára".

A kormányzati szakértők szerint az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjéhez való felzárkózás egyik legfontosabb feltétele "a makrogazdasági stabilitás, az egyensúly elérése és fenntartása". Az előterjesztés szerint az egyensúlyi követelmény "maradéktalan érvényesítése" Magyarország szempontjából különösen fontos - noha ennek ellenére (bár erre a dokumentum készítői nem térnek ki) az éves államháztartási hiányt 2002 óta nem sikerül a kormány által tervezett szintre csökkenteni, így a GDP-arányos deficit rendre 6 százalék körül alakul (az euró bevezetéséhez szükséges 3 százalék helyett).

A közös európai pénz bevezetése mellett a pénzügyi területen kiemelt fontosságú feladatként fogalmazza meg az előterjesztés annak elkerülését, hogy az Európai Parlament szigorítsa a támogatások felhasználásának kritériumait. Ezek a többek között a támogatás felhasználása és az elszámolás közötti időszakról szóló, valamint a vissza nem térítendő áfára vonatkozó esetleges szigorítások különösen az új tagállamok számára lennének hátrányosak. A vissza nem térítendő áfa finanszírozhatóságának megtartása például 900 milliárd forintnyi megtakarítást jelenthet a magyar államnak 2007 és 2013 között.

Piacnyitás csak részlegesen

Jelentős teret szentel a magyar uniós stratégiával foglalkozó anyag az uniós belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv tervezetének. Ennek az irányelvnek az elfogadása lehetővé tenné, hogy az EU határain belül országhatárokon túlnyúlóan, szabadon lehessen szolgáltatásokat nyújtani. A dokumentum leszögezi: "a hatástanulmányok tanulságai szerint Magyarország számára összességében kedvező gazdasági hatással jár a javaslat elfogadása".

Különösen úgy, hogy a magyar álláspont szerint ez csak egy részleges piacnyitás lenne. A magyar kormány ugyanis arra törekszik, hogy "a szerencsejáték-szolgáltatások, egészségügyi és szociális, valamint egyes, a közhatalom gyakorlásával, illetve az igazságszolgáltatáshoz szorosan kapcsolódó szolgáltatások (pl. közkegyzők)" kerüljenek ki az irányelvből, vagyis azokra ne vonatkozzon a piacnyitás.

A kormány kiemelt figyelmet szentel a munkaidő szervezéséről szóló irányelvnek is. A munkavállalói érdekképviseletek szándékaitól eltérően a magyar kormány azt a - jelenleg elfogadásra szánt - szövegjavaslatot támogatja, hogy az ügyeleti idő inaktív része nem minősüljön munkaidőnek, és lehetőség legyen ennek az inaktív időnek az átalanyalapú számítására.

Még várhatunk az amerikai vízumra

Hazánk továbbra is szeretné napirenden tartani a vízumkérdést, ám azt a kormányelőterjesztés készítői is elismerik: "a vízumpolitika nem jelenik meg elnökségi prioritásként". Franciaország jelentősen növelné a schengeni vízumdíjakat, a dokumentum szerint a magyar kormány láthatóan letett arról, hogy ezt a szándékot megakadályozza. Az előterjesztés ugyanis úgy fogalmaz: "a javaslat vitájában úgy veszünk részt, hogy - amennyiben megakadályozni nem tudjuk -, az olyan módosításokkal nyerjen elfogadást, amelyek révén a szomszédos országok állampolgárai kikerülhetnek a hatálya alól". Magyarország emellett vízumkönnyítéseket szeretne elérni Ukrajna, valamint Szerbia és Montenegró javára.

A magyar kormány emellett arról is letett, hogy a közeljövőben megoldódjon a vízummentes utazás az ezt még nem biztosító országokba (elsősorban az Egyesült Államokba, Kanadába és Ausztráliába). Az előterjesztés szerint ugyanis hazánk "szorgalmazza", hogy a vízummentes utazás lehetősége megvalósuljon, ugyanakkor azt is elismeri: "a következő félévben áttörés nem várható, de magyar szempontból fontos, hogy az elnökség napirenden tartsa a kérdést".