Illés
15 °C
35 °C

Európa-Amerika csúcs a békülés jegyében

A múltbeli nézeteltérések lezárása és a transzatlanti szövetség felújítása mellett tettek hitet az Egyesült Államok és Európa vezetői keddi brüsszeli találkozójukon, megpróbálva kisebbíteni a még mindig fennálló véleménykülönbségek jelentőségét.

"Ha együtt tudunk működni, sok mindent elérhetünk, mert megvan hozzá az erőnk, az ambíciónk és a legitimitásunk" - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Tanács soros elnöke George W. Bush amerikai elnök mellett állva a 25 európai vezető és Bush kedd délutáni találkozóját követően. "A szabadság és a demokrácia van mindkettőnk zászlajára írva."

"Amerikának erős Európára van szüksége" - udvarolt vissza a csaknem egyhetes európai látogatásra érkezett amerikai elnök vendéglátóinak, megpróbálva enyhíteni az itteniek aggodalmát, miszerint az agresszív külpolitikát folytató Bush-adminisztráció jobban szereti megosztani európai szövetségeseit, mint a hagyományoknak megfelelően támogatni az integrációt.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint "már-már kijelenthetjük, hogy áttörés érlelődik az amerikai-európai kapcsolatokban".

A mintegy másfél órás Bush-találkozó az Európai Unió és előtte a NATO vezetőivel (nagyrészt ugyanazok a tagok) azokra a témákra próbált fókuszálni, amelyekben Európa és Amerika legalább egy picit egyetért és ahol gesztusokat tudnak tenni egymásnak (nincs sok). Különösen nagy figyelmet kapott a lendületet kapott közel-keleti békefolyamat (az amerikaiak extra pénzt ígértek a palesztinoknak); Irak (az Európai Unió hétfőn jóváhagyott egy képzési programot iraki rendőröknek és bíróknak); és Libanon (mind Amerika, mind az EU ki akarja szorítani a szíriai megszállókat az országból).

A látogatás az üzenet

Diplomaták és uniós illetékesek szerint a találkozó legfontosabb üzenete maga a találkozó volt: Bush látogatása Brüsszelben és az Európai Unió intézményeiben gesztusértékű volt, a tartalmi kérdésekre kevesebb energiát fordítottak. Azokat a témákat, ahol nagyon nagy a véleménykülönbség, csak nagyon óvatosan vetették fel és nem foglalkoztak velük túlságosan sokáig.

Ilyen téma Irán (az Egyesült Államok nem hajlandó résztvenni az európaiak vezette tárgyalásokban, amelyeknek célja, hogy Teherán lemondjon atomfegyver-programjáról); Kína (az Európai Unió az amerikai aggodalmak ellenére is fel akarja függeszteni Kínával szembeni fegyverexport-embargóját); a globális felmelegedés (Amerika hallani sem akar a kiotói jegyzőkönyvről); sőt Szíria is (az EU nemrég írt alá egy kereskedelmi egyezményt Damaszkusszal, míg Washington szankciókat akar).

Gyurcsány Ukrajnáról beszélt Bush-nak - kicsit sajátosan
A találkozó úgy ment, hogy tizenegy európai vezető beszélt egy-egy témáról Bush-nak, hogy ne tartson túl sokáig az ülés és ne fulladjon káoszba. Gyurcsány Ferencnek az EU-Ukrajna viszony jutott, valószínűleg azért, mert Magyarországnak van a legmarkánsabb ukránpolitikája az Unióban (a többiekkel szemben Budapest határozottan kitart amellett, hogy Kijevnek világos EU-tagsági perspektívát kell adni).

Gyurcsány, akinek elvben az lett volna a szerepe, hogy az aktuális, közös európai álláspontot (jószomszédi kapcsolatok) ismertesse Bush-sal - különösen, hogy ennek a csúcstalálkozónak részben az EU egységének demonstrálása volt a célja -, úgy oldotta meg a feladatot, hogy a magyar álláspontot adta elő (a tagság lehetősége Ukrajnának).

Filozófiai véleménykülönbségek

George W. Bush hétfőn délután előadott beszéde, amely megerősítette szándékát egy erős európai szövetség mellett, ugyanakkor sok tekintetben felvillantotta azokat a filozófiai véleménykülönbségeket is, amelyek részben megmagyarázzák a konkrét vitákat. Bush beszédének jó kétharmada-háromnegyede markáns neokonzervatív idealizmusának megerősítése volt.

Az elnök a szabadság és a demokrácia az egész világon való elterjesztésének fontosságáról beszélt, mert, mint mondta, végeredményben ez az egyetlen garanciája a Nyugat biztonságának. Ugyan hozzátette, hogy ezt nem erő alkalmazásával akarja megvalósítani, mégis ez az a gondolat, amitől a legtöbb európai ideges lesz. Bush ugyanakkor úgy gondolja, hogy grandiózus és idealista vállalkozásában Európának is partnernek kell lennie.

"Hosszútávon nem élhetünk békében és biztonságban, ha a Közel-Kelet gyilkos ideológiákat és a leghalálosabb fegyvereket használó terroristákat termel. Az elnyomás és a reménytelenség status quo-ja és a diktatúrák hazug stabilitása csak még nagyobb tragédiákhoz vezethet. Országaink és a Közel-Kelet jövője összefügg - a mi békénk az ő reményüktől és szabadságától függ" - jelentette ki hétfőn Brüsszelben elmondott beszédében.

Bush hétfőn este négyszemközt vacsorázott legfajsúlyosabb európai ellenlábasával, a francia elnök Jacques Chirac-kal. Az Európai Unió állam- és kormányfőivel folytatott délutáni megbeszélését követően felkeresi az Európai Bizottság főhadiszállását, ahol négyesben vacsorázik Jean-Claude Junckerrel, José Manuel Barroso bizottsági elnökkel és Javier Solanával, az EU külpolitikai főképviselőjével. Másnap továbbutazik Németországba, majd Pozsonyba, ahol a szlovák vezetők mellett találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.