Mária
-7 °C
3 °C

Az EP rászólt a szerbekre a magyarverések miatt

2004.09.16. 17:34
Az Európai Parlament csütörtökön felszólította a szerb hatóságokat, hogy tegyenek meg mindent a vajdasági magyarellenes incidensek leállítása érdekében, amennyiben az ország folytatni akarja az Európai Unióhoz való közeledést.
A magyar konzervatív, szocialista és liberális képviselők nyomására elfogadott, csaknem az összes európai parlamenti párt által támogatott határozat emlékezteti Szerbia-Montenegrót, hogy az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartása előfeltétele az európai integrációnak. "Világossá akarjuk tenni a szerbek számára, hogy csírájában kell elfojtaniuk ezeket az incidenseket" - mondta Gál Kinga európai néppárti képviselő. Az EP egyúttal döntött egy tényfeltáró delegáció kiküldésérő az észak-szerbiai tartományba.

"Ha Belgrád csatlakozni akar az Európai Unióhoz, tudniuk kell, hogy ezen ügy alapján is el fogjuk őket bírálni" - szögezte le csütörtök délutáni felszólalásában Berndt Posselt (konzervatív, német), aki csak egy volt 14 nem magyar nemzetiségű európai honatya közül, akik nevüket adták a határozathoz. Mindössze hatan szavaztak a javaslat ellen, többségükben kommunisták.

A magyar felszólalók csaknem mindegyike hangoztatta, hogy céljuk nem Szerbia megbüntetése, hanem annak világossá tétele, hogy az állam csak akkor csatlakozhat az európai közösséghez, ha valódi demokratikus és liberális reformokat visz végbe, és garantálni tudja a Vajdaság etnikai sokszínűségét. Ennek szellemében az EP külügyi bizottsága a hét elején Tabajdi Csaba szocialista képviselő javaslatára elfogadott egy módosító indítványt, ami 5 millió euróval növeli a szerbiai demokratikus erőknek nyújtott támogatást a 2005-ös uniós költségvetésben.

Az EP keményebb vonalat követ, mint a Bizottság vagy a tagállamok

Az Európai Parlament csütörtöki határozata - amely kéthetes pártközi egyeztetés és lobbizás eredménye - lényegesen keményebb, mint a tagállamok külügyminiszterei által hétfőn hozott döntés, amely mindössze felkéri a belgrádi állami és uniós képviseleteket, hogy készítsenek jelentést a vajdasági helyzetről.

Figyelemreméltó, hogy a parlamenti ülésen részvevő Günter Verheugen bővítési biztos felszólalásában meglehetősen tartózkodó volt: mindössze annyit mondott, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a vajdasági eseményeket. Verheugen megfontoltságra intett, különösen a szeptember 19-i vajdasági tartományi választások fényében. Verheugen elítélte a magyarellenes incidenseket, de úgy vélte, hogy a szerb hatóságok fel fognak lépni az ügyben.

A bővítési biztos visszafogottsága az ülés után heves reakciót váltott ki Tabajdi Csabából, a határozat egyik szponzorából, aki azt mondta: "Ez jellemző az Európai Unióra. Máig nem tudják helyén kezelni a kisebbségi kérdést. Remélhetőleg az Európai Parlament nyomást tud gyakorolni a tagállamokra, hogy lépjenek végre egy olyan ügyben, ami az EU határától 15 kilométerre történik."

Szintén a vajdasági ügyhöz tartozik, hogy Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szombaton Brüsszelben együtt ebédelt Vojislav Kostunica szerb elnökkel, és megkérte, hogy tegyen lépéseket a vajdasági kérdésben. Megfigyelők szerint ugyanakkor még mindig meglehetősen nagy különbség van az Európai Parlament és a tagállamok plusz a Bizottság közt az ügy megítélésében: az EP lényegesen határozottabb vonalat követ, mint a Bizottság és az egyes fővárosok.

Verheugen utóbb újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy nem fél attól, hogy a bővítéssel egy csomó kelet-európai külpolitikai és etnikai konfliktus bekerül az EU-ba, mint például a vajdasági magyarok ügye. "A bővítésnek valóban az az egyik hozadéka, hogy kiszélesednek azok a témakörök, amikkel az Unió foglalkozik. De ez így helyénvaló" - mondta.

Ami az EP-határozat súlyát illeti: bár mindenfajta bővítési kérdésben a tagállamok szava a legfontosabb, az Európai Parlament rengeteg akadályt tud a folyamat útjába gördíteni, ha úgy találja, hogy egy ország nem alkalmas a fölvételre vagy akár csak az EU-hoz való közeledésre. A szerb integráció jelenlegi, nagyon korai szakaszában a határozatnak mindenesetre elsősorban üzenet- és figyelemfelhívó értéke van.