További EU cikkek
Ezzel összhangban áll a kabinet programja is, a kormány tagjai többször is hangsúlyozták a gyors csatlakozás szükségességét.
Visszafogná a növekedést?
A szakértők egyrésze viszont úgy véli, hogy Magyarországnak az évtized vége előtt nem szabadna belépnie a Monetáris Unióba. A jegybank korábbi elnöke, Surányi György szerint a Monetáris Unió által előírt feltételek teljesítése nem feltétlenül teszi lehetővé Magyarország számára a hosszú távon is fenntartható gyors növekedést.
A maastrichti kritériumok az EMU-tagság feltételeként megszabják az infláció alacsony szintjét. E szerint a tagország éves fogyasztóiár-emelkedése legfeljebb másfél százalékponttal lehet több, mint az euróövezet első három legalacsonyabb inflációjából számolt átlag.
Surányi szerint Magyarország kiegyensúlyozott, gyors növekedéséhez 4-5 százalékos éves inflációra lenne szükség az elkövetkező években. A tizenkét tagú eurózónában októberben 2,1 százalékon stagnált a tizenkét havi infláció.
Először a gazdaságot kell felkészíteni
A korai EMU-csatlakozás több külföldi szakértő szerint sem ajánlott az Európai Unióhoz jövőre csatlakozó országoknak. Így vélekedett legutóbb Gertrude Tumpel-Gugerell, az Európai Központi Bank igazgatótanácsának tagja is.
A maastrichti kritériumoknak való megfelelés - különösen az államháztartási hiány lefaragására irányuló törekvések - és az emiatt szükséges megszorítások sokkolhatják a csatlakozni vágyó országok gazdaságait. Véleménye szerint - az úgynevezett koronázási elvnek megfelelően - a 10 potenciális új EU-tag, köztük Magyarország, először meg kellene, hogy feleljen a maastrichti pontoknak, és csak azután kellene, hogy gondolkodjon az európai közös deviza átvételén.
Hasonlóképpen nyilatkozott korábban Caio Koch-Weser, az EU gazdasági és pénzügyi bizottságának elnöke a Financial Times-nak. Azt mondta: a majdani tagállamok egy része már az árfolyam-mechanizmusba, az ERM-II-be történő belépésének időpontját is túl koraira tette. Az illetékes utalt az érintett országok tetemes államháztartási hiányára, egyes esetekben a magas munkanélküliségre, valamint arra, hogy most már nehéz olyan bevételekre szert tenniük, mint amilyenek korábban a privatizációból folytak be.
Az unió sem áll jól
A lehető leghamarabbi eurózóna-tagság - az úgynevezett lokomotív-elmélet - gyakorlatát korábban már az unión belül is sokan megkérdőjelezték. Jelenleg is súlyos probléma az euróövezet tagjai között az államháztartási hiány növekedése. Az EU-adminisztráció az újonnan csatlakozó országok eurózóna tagságáról ugyanakkor gyakran azért fogalmaz meg kritikákat, mert az egységes európai gazdaság elve már így is felbillenni látszik, az újonnan érkezők elmaradottabb gazdasága szerintük csak ronthat a helyzeten.