Salamon
7 °C
14 °C

Kilábalt az EU a válságból

2007.06.23. 13:05
Az Európai Unió kilábalt az alkotmányos szerződés népszavazásos elutasítása miatt két éve keletkezett intézményes válságból, miután a tagországok brüsszeli állam- és kormányfői találkozóján megállapodás született az új reformszerződés tervezetéről.

A helyenként kompromisszumos egyezséggel átdolgozott szerződés a 18 EU-tagállamban (köztük Magyarországon) törvényesen is megerősített, Hollandiában és Franciaországban viszont elutasított alkotmány helyébe lép, remények szerint 2009-ben. A benne foglalt intézményes változások lehetővé teszik, hogy az unió a jelenlegi 27 taggal, illetve annál többel is gördülékenyen működjön, így megnyitja az utat a további bővítés előtt is.

Gyurcsány üdvözölte a szerződést

"Európa újra nekiindult a szorosabb integráció felé" kommentálta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a csúcsértekezleten történteket a maratoni tárgyalások után, szombat hajnalban. Gyurcsány szerint magyar szempontból a megállapodás sikernek tekinthető, mert sikerült megtartani mindazokat az elveket, és értékeket, amelyek miatt Magyarország annak idején ratifikálta az eredeti EU-alkotmányt. Hangsúlyozta, a magyarok számára fontos, hogy az Európai Unió elismerje a kisebbségi jogokat, s a most elfogadott szerződésben e tekintetben a Magyarország által kezdeményezett és megfogalmazott mondatok szerepelnek.

A szombat hajnali megállapodás értékelése már az első kommentárok szerint is kettős: egyfelől minden résztvevő üdvözölte, hogy a kompromisszum megszületett, a reformfolyamat ismét sínre került, másfelől többen nyíltan vagy burkoltan sajnálatukat fejezték ki, hogy a jóval ambiciózusabb és könnyebben kezelhető alkotmányos szerződésből nem minden valósul meg. A mostani találkozón a reformszerződés alapjait, vázát határozták meg, az alkotmányra alapozó szövegezés a várhatóan július második felében kezdődő kormányközi konferencián kezdődik, és ősz közepére be is fejeződhet. Ezt követi a ratifikációs folyamat, amelynek egyes tagországokban népszavazás is része lehet.

Engedmények a lengyeleknek

A leendő reformszerződés egyebek között két és fél éves rotációval létrehozza az egyszemélyi EU-elnöki tisztséget, főképviselő néven egy önálló csúcsdiplomáciai posztot létesít, a joganyag szerződéses részévé teszi az alapvető jogokat biztosító uniós chartát, 2014-től úgynevezett kettős többségi (a támogató országok számát és lakosságát egyszerre figyelembe vevő) döntéshozatali rendszert léptet életbe, növeli a nemzeti parlamentek szerepét, segít kiterjeszteni az uniós belső piac versenyének szabadságát, valamint fokozza a szociális védelmet az unióban. A szerződés a politikusi remények szerint nagyobb tekintélyhez segíti az EU-t a nemzetközi színtéren is.

A kompromisszum kidolgozásához a soros német elnökség Brüsszelben jelentős engedményeket tett Lengyelországnak, amely ellenezte a szavazati súlyok számára hátrányos újraosztását, de külön egyezségre volt szükség az egyebek közt az alapjogi charta kötelezővé tétele ellen viaskodó Nagy-Britanniával és az alkotmányelemeket módszeresen kiszűrni akaró Hollandiával is. Varsót az utolsó előtti pillanatban Berlin az EU-n belüli elszigeteléssel is megfenyegette, de végül francia és brit közreműködéssel sikerült visszaállítani a teljes egységet.

Jövőre ratifikálhatunk

Gyurcsány Ferenc is megerősítette, hogy Magyarország 8-9 országgal együtt az utolsó órák vitáihoz még számos módosító javaslatot dolgozott ki. Közölte azt is, hogy ha az ezután következő kormányközi konferencián megszületik a szerződés végleges szövege, akkor szerinte nem lehet akadálya, hogy a dokumentumot jövőre Magyarországon a parlament ratifikálja.

Nemzeti szempontból is sikerként üdvözölték a kompromisszumot a mostani brüsszeli viták főszereplői: Merkel mellett Lech Kaczynski lengyel elnök, Tony Blair brit miniszterelnök, a gazdasági érdekek nemzeti védelmének lehetőségét kiharcoló Nicolas Sarkozy francia elnök és Jan Peter Balkenende holland kormányfő. Főleg a megállapodás gyakorlati fontosságát méltatta az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Durao Barroso, valamint külön nyilatkozatban az Európai Parlament jelentéstevője, Elmar Brok is. A csúcsértekezlet végkövetkeztetése megerősíti egyébként a belső határok nélküli uniós országövezet, a schengeni zóna december végi kiterjesztését is – ez Magyarországot is magában foglalja.