További EU cikkek
Ahhoz, hogy valaki megpályázzon egy brüsszeli állást, elvileg csak egy viszonylag egyszerű nyelvi feltételnek kell megfelelnie: az Európai Unió 20 hivatalos nyelve közül legalább kettőt kell bírnia, ideértve az új tagállamokban beszélt nyelveket is (elvileg tehát elég, ha valaki mondjuk magyarul és csehül tud). De egy új felvételi kiírás (az EU Hivatalos Lapja, 2005. július 20.), ami 750 reménybeli eurokratának szól, hozzáad egy extra nyelvi feltételt: az indulóknak ismerniük kell legalább egyet a régi tagállamokban használt tizenegy hivatalos nyelv közül.
Első ránézésre ennek nincs túl nagy jelentősége, hiszen aki Brüsszelbe akar menni dolgozni, az biztosan beszél legalább angolul és/vagy franciául - enélkül a gyakorlatban nem boldogul. Másrészt viszont a szabály mégis előnyhöz juttatja a felvételin a régi tagállamok állampolgárait, hiszen azt jelenti, hogy amíg például egy dán megírhatja a felvételit a saját anyanyelvén is, addig egy szlovénnek egy idegen nyelvet kell használnia.
Példátlan, elfogadhatatlan
Tabajdi Csaba magyar európai parlamenti képviselő példátlan, nyilvánvaló és elfogadhatatlan diszkriminációnak nevezte a felvételi szabályokat, és tiltakozó levelet írt José Manuel Barroso európai bizottsági és Josep Borrell európai parlamenti elnöknek, valamint az összes többi EP-képviselőnek, felkérve őket, hogy lépjenek fel az ilyen jelenségek ellen. "Egy évvel a csatlakozás után ezt nem lehet szó nélkül hagyni" - mondta Tabajdi, aki szerint a régi tagállamok ahol csak lehet, diszkriminálni próbálják az újakat.
Az EU személyzetin irodáján, az EPSO-nál az Indexnek elismerték, hogy a kiírás diszkriminatív, de azzal védekeztek, hogy összességében nem olyan rossz a helyzet. Luc Gillis szóvivő emlékeztetett, hogy az EPSO-t a csatlakozási szerződés kötelezi arra, hogy egy adott számú embert felvegyen az új tagállamokból, ezzel biztosítva az európai közszolgálat "földrajzi kiegyensúlyozottságát". Mint mondta, ennek eleget is fognak tenni, például olyan felvételik kiírásával, amelyekre viszont csak az új tagállamokból lehet jelentkezni (ilyen egyébként már volt is pár).
A brüsszeli magyar állandó képviseleten (nagykövetségen) azt mondták, hogy figyelemmel kísérik az ügyet, és kapcsolatba is léptek az EPSO-val, hogy változtassák meg a feltételeket. Illetékesek azt mondták, hogy az EPSO még nem adott hivatalos választ a csehekkel együtt átadott kérésre, de informális közölték: úgy korrigálják majd a problémát, hogy mindenkinek kötelezően egy másik nyelven kell majd megírni a felvételit. Az EPSO-szóvivő azt mondta, hogy ő erről nem tud semmit, és leszögezte: a felvételi szabályokkal és követelményekkel kapcsolatos mindenféle változtatás, ideértve ezt is, csak akkor lesz érvényes, ha megjelenik a Hivatalos Lapban.
Új tagállami eurokraták
Mindenesetre: diszkrimináció vagy nem, az új tagállami és magyar eurokraták rekrutálása nem megy rosszul. Az előírások szerint 2004 és 2010 közt mintegy félezer magyart kell felvenni az unió brüsszeli és luxemburgi intézményeibe, köztük egy csúcshivatalnokot (főigazgatót), hat igazgatót és 27 középvezetőt. Összesen 3441 embert vesznek fel az új tagállamokból, Magyarországé a második legnagyobb kvóta. Április végi hivatalos adatok szerint a 2004-2005-re előirányzott 1529 emberből már 1081-et felvettek, köztük 173 magyart, ami a lengyelek után a legnagyobb szám.