További EU cikkek
Önkéntes vállalás
A véleményt nyilvánítók szinte kivétel nélkül abban is egyetértettek, hogy ennek a kódexnek vagy ajánlásnak csak a tőzsdén jegyzett cégekre kell vonatkoznia, nem pedig a vállalati szféra egészére.
Széles támogatást kapott az az elgondolás is, hogy a tőzsdecégeken belül az igazgatótanácsi és a felügyelőbizottsági tagok javadalmazásáról kell szólniuk az ajánlásoknak, amint az az EU már létező számviteli direktíváiban is jellemző. Sokan javasolták azt, hogy az elnök és a vezérigazgató fizetését akkor is érintse az ajánlás, ha nem tagjai az igazgatótanácsnak.
Egyetértés övezte azt az elképzelést, hogy az ajánlást elfogadó cégeknek már előre nyilvánosságra kell hozniuk házon belüli juttatási és javadalmazási elveiket, ha úgy tetszik, fizetési politikájukat. Ez lehetővé tenné a részvényeseknek, hogy előre értékelhessék, mennyire ösztönző jellegű az igazgatók javadalmazási rendszere. Arról még vita van, hogy az ajánlás javasolja-e önálló napirendi pontként felvenni a következő évi fizetési politikát a rendes éves közgyűléseken, vagy ne.
Csak utólag
A vezetői fizetések és egyéb juttatások konkrét összegét viszont mindig csak utólag, az előző évre vonatkozóan kellene közzétenni a leendő ajánlás értelmében. A juttatások utólagos nyilvánosságra hozatala azért kívánatos, mert a részvényesek így tudják összehasonlítani a vezetők teljesítményét (a vállalat elé tűzött célok teljesülését, a részvényárfolyamok alakulását) díjazásukkal. A konzultációban részt vevők egy része azt is szükségesnek találta, hogy a különféle juttatásokat részletes bontásban tárják a nyilvánosság elé. Túlnyomó többségük támogatja viszont azt, hogy a juttatások között a részvényopciókra és egyéb, hosszú távú ösztönzőkre vonatkozó részletes adatok utólag mindenképpen váljanak publikussá.
A konzultáció tanulságait hasznosítva az Európai Bizottság az őszre tervezi a vállalatvezetők fizetéséről szóló ajánlásainak közzétételét. Elemzők szerint nem valószínű, hogy a kulcskérdésekben jelentősen eltérne a konzultáció során kialakult többségi véleménytől, mivel a fent említett legfontosabb témákban a válaszadók között széles körű egyetértés mutatkozott, s Brüsszel úgy értékeli, ez az egyetértés nagyrészt az ő elképzeléseit tükrözi vissza.
Gyuris Dániel, az FHB vezérigazgatója szerint a hitelintézet számára nem jelentene többletvállalást az uniós ajánlás elfogadása: az úgynevezett üvegzsebtörvénynek megfelelően a többségi állami tulajdonban lévő FHB-ra jelenleg is az ajánlással közel egyenértékű kötelezettség vonatkozik. A Matávnál a tiszteletdíjak mértékéről - a törvényi szabályozásnak megfelelően - a közgyűlés dönt, és ezen döntéseket a vállalat nyilvánosságra hozza. A társaság illetékesei lapunknak elmondták: jó kezdeményezésnek tartják az uniós országok tőzsdei cégeinél a tiszteletdíjak nyilvánosságra hozatalát szorgalmazó ajánlást, hiszen a részvényesek számára fontos, hogy a társaság gazdálkodása átlátható legyen. Németországban ennél rosszabb a helyzet: egy friss felmérés szerint az ottani tőzsdei cégek jó háromnegyede nem hajlandó nyilvánosságra hozni az igazgatótanácsi tagok jövedelmét.