További EU cikkek
A magyarok nem féltik nemzeti identitásukat az Európai Uniótól, többségük azonban jelentős áremelkedésektől, nagyobb mértékű korrupciótól és munkanélküliségtől tart - mondta el a Gfk Hungária Piackutató Intézet igazgatója szerdai sajtótájékoztatóján. Kozák Ákos a Gfk Custom Research Worldwide tíz uniós tagállamban (Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Lettország, Litvánia, Észtország, Lengyelország, Magyarország, Málta, Ciprus) elvégzett legfrissebb felmérését ismertette Budapesten.
A 2005 októberében, 10 országban, 9300 ember megkérdezése után született adatsor ismertetésekor az intézet igazgatója kiemelte, hogy emelkedett a nemzeti identitástudat növekedését érző magyarok száma, annak ellenére, hogy a csatlakozás előtt sokan voltak, akik tartottak attól, hogy az unióban el fog tűnni a magyar identitástudat.
A felmérés általános tanulsága, hogy az új tagállamokban élők bizakodóak az unióban adódó tanulási- és munkalehetőségekkel kapcsolatban, viszont többségük jelentős áremelkedésektől, munkanélküliségtől és a nagyobb mértékű korrupciótól tart.
Kozák Ákos a felmérés egyik legnehezebben értelmezhető adatsoraként említette az árak növekedésével kapcsolatos érzéseket. Mint mondta: ha csak az adatokat vesszük figyelembe, akkor nehezen érthető, miért vélik szinte egyöntetűen úgy az újonnan csatlakozott országok polgárai, hogy nőttek az árak, miközben a hivatalos áremelkedési adatok nem ezt mutatják. Az általános közérzet Magyarországon is ez az árakkal kapcsolatban, noha nemrég jelentették be az ÁFA csökkenését és az infláció kedvező alakulását. Kozák Ákos szerint ez az érzékcsalódás a magyarok "bérpiacon elfoglalt relatív pozícióinak kivetítésével" függhet össze. Tapasztalatunk az, hogy az unióhoz régebben csatlakozott országok polgárai több mindent kapnak a pénzükért, de ennek nem az az oka, hogy nálunk gyorsan nőnek az árak, hanem az, hogy a béreink relatívan alacsonyabbak.
A magyarok nagy része fél munkahelye elvesztésétől: a válaszadók 48 százaléka szerint csökkent, 36 százaléka szerint nem változott, s csak 4 százaléka szerint nőtt a hazai munkahelyek biztonsága.
A felmérés kitér az egészségügyi ellátással kapcsolatos vélemények alakulására is. A magyar válaszadók 33 százaléka szerint csökkent, 56 százaléka szerint nem változott, s mindössze 6 százaléka szerint növekedett az egészségügyi ellátás javulását érzékelők aránya.
A tíz vizsgált tagországban általánosnak nevezhető a rossz hangulat a korrupció jelenléte miatt. Az intézet igazgatója ezt a jelenséget szintén egyfajta érzékcsalódásként határozta meg, mivel annak ellenére, hogy nincsenek erre utaló tényadatok, az emberek mégis a korrupció növekedését érzik.