További EU cikkek
|
Barroso bejelentését, hogy visszavonja Bizottsága jelölését, hatalmas üdvrivalgás és taps követte a parlamenti ülésteremben. A lelkesedés azonban akkor hágott a tetőpontjára, amikor a 25 tagállam kormányát képviselő és láthatóan megdöbbent holland Európa-ügyi miniszter emelkedett szólásra, és beismerte, hogy "értjük és tudomásul vesszük a helyzetet". Az európai biztosokat a tagállamok vezetői jelölték, ezért az EP elutasítása nem is annyira Barroso elnökjelölt, mint inkább a tagállamok vereségeként értékelhető.
A Bizottság visszavonása után azonnal megindult a spekuláció, hogy mi lesz a következő lépés: az uniós szerződések ugyanis nagyon homályosan fogalmaznak a konfirmációs szabályokról, és egyáltalán semmit nem írnak arra az esetre, ha a Parlament nem hajlandó megszavazni a Bizottságot.
A tagállamok vezetői a hét végén találkoznak Rómában, hogy aláírják az Unió alkotmányos szerződését; az eredetileg csupán ünnepi eseménynek szánt találkozóra most Barroso is elutazik, és vélhetőleg arra fogja kérni a Huszonötöket, hogy alakítsák át az elutasított Bizottságot. A legtöbbet kritizált Rocco Buttiglione, az olasz biztosjelölt, alighanem távozni kényszerül, legalábbis a belügyi tárca éléről, ahova eredetileg került volna.
Az új Bizottság jelölésére és a szavazásra leghamarabb november közepén kerül sor - akkor van a következő plenáris ülés -, addig a jelenlegi elnök Romano Prodi és testülete marad hivatalban ügyvivőként.
A Bizottság átalakítása várható
A Bizottság de facto elutasítása azt is jelenti, hogy ismét megkérdőjeleződött Kovács László magyar biztosjelölt sorsa. Kovács nem szerepelt túl jól a parlamenti meghallgatásokon, de hamar kikerült a reflektorfényből, ahogy a parlamenti baloldal Buttiglionét kezdte támadni.
Hans-Gert Pöttering, a jobboldali Európai Néppárt frakcióvezetője, aki támogatta Barrosót és Bizottságát, délben azonban leszögezte, hogy elfogadhatatlan, hogy ezek után Barroso csak egy biztosjelöltet cseréljen ki. "Mindazokat meg kell vizsgálnia, akiknek problémáik voltak a parlamenti meghallgatásokon, köztük Kovács Lászlót [és másokat]"- mondta.
A szocialisták vezetői szintén a Bizottság alapos átgondolását követelték, mondván most már aligha lesz elég Rocco Buttiglione áthelyezése vagy kirúgása (ahogy eredetileg követelték). Kovács László maga szerda reggel azt mondta az Indexnek, hogy "nem tudja", Gyurcsány Ferenc miniszterelnök újra őt jelöli-e európai biztosnak. Ez feltehetőleg függ attól is, hogy Barroso mekkora átalakítást kér majd a tagállamok vezetőitől, akik végső soron felelősek a Bizottság összetételéért (Barroso csak a tárcák elosztásáról dönt).
Jólértesült források szerint az egyik lehetőség az, hogy Buttiglionét visszavonja az olasz kormány, és a jelenlegi olasz biztost, Mario Montit jelöli a helyére. Monti a versenyügyi tárcát vezetné - ahogy jelenleg -, az őt eredetileg váltani szándékozó, de szintén sokat támadott Neelie Kroes (holland) pedig Buttiglione helyére kerülne a belügyi tárca élén.
Elemzők szerint az események arra világítottak rá, hogy az Európai Bizottság, az EU egyik legfontosabb és mindenképpen leglátványosabb testületének jelölését archaikus, már-már működésképtelen és nem is túlságosan demokratikus szabályok irányítják. A felelősség megoszlik a 25 állam vezetője, az Európai Parlament és a Bizottság elnöke közt, végeredményben mindannyiuk számára rendkívül csekély mozgásteret biztosítva. A szerdai események azonban mindenképpen a Parlament megerősödését jelzik.