Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Könnyítenék az uniós határátlépést

Az Európai Parlament jóváhagyott egy jogszabály-javaslatot, ami a bővítés után megkönnyítené az átkelést a külső határ közvetlen közelében élők számára, valamint a belső határok mellett élőknek addig, amíg a tagállamok közti határellenőrzést teljesen el nem törlik 2007-ben.
Az Európai Bizottság által tavaly augusztusban beterjesztett jogszabály-javaslat két különböző helyzetre vonatkozik: az egyik az új tagállamok és déli, keleti szomszédjaik (például Magyarország és Ukrajna) közti határforgalom, a másik pedig az új tagállamok, illetve az új és a régi tagállamok (például Magyarország és Ausztria vagy Magyarország és Szlovákia) közti határforgalom.

Az első helyzet világos: Brüsszel meg akarja akadályozni, hogy "új vasfüggöny" ereszkedjék le az Európai Unió és a többi kelet-európai ország közt, ahol sok esetben most igen élénk határforgalom van. A második esetben azért van könnyítésre szükség, mert a belső határellenőrzést a régi és új tagállamok, illetve az új tagállamok közt csak valamikor 2007-ben szüntetik meg teljesen. Ott elvileg a normális határátlépési szabályok maradnának érvényben addig.

Speciális vízum a határ mentén élőknek

A könnyítés lényege, hogy speciális vízumokat bocsátanának ki a határ két oldalán 50-50 kilométeres sávban élők számára. Ez a speciális vízum többszöri határátkelést tenne lehetővé, legalább egy évig volna érvényes, és egy alkalommal 7-14 napos tartózkodást tenne lehetővé. Ingyenes lenne, vagy legalábbis olcsóbb, mint a 35 eurós, klasszikus Schengen-vízum. Az kaphatja meg, aki meg tudja indokolni, hogy rendszeresen át kell járnia a határon, mondjuk családi, üzleti kapcsolatai miatt. Adott esetben útlevél nélkül is lehetne használni.

A javaslat azt is lehetővé tenné, hogy a szomszédos államok speciális kishatári átkelőket nyissanak, csak a határ mentén élők számára. Ilyenek persze eddig is voltak, például a magyar határon is, de azokat régi formájukban elvileg meg kell szüntetni a csatlakozás miatt. Ez a jogszabály megmentené őket a kishatárforgalom számára.

Az Európai Parlament kedden jóváhagyta a javaslatot, elfogadva több módosító javaslatot is. Az egyik, amit Szent-Iványi István megfigyelő nyújtott be, hétről 14 napra emelné az egyszeri ott-tartózkodás idejét. Egy másik, ami Szájer József nevéhez fűződik, rugalmasabbá tenné a határsáv meghatározását, figyelembe véve a településszerkezetet is. De mivel az EP-nek csak véleménynyilvánítási joga van ebben a kérdésben, a módosító javaslatok elfogadása nem feltétlenül jelenti azt, hogy végül benne is maradnak a papírban.

A tagállamok még tárgyalnak

Ami azt illeti, egyelőre szinte semmi más sem biztos. A tagállamokat képviselő Tanácsban ugyanis még csak munkacsoporti szinten tart a dosszié, és szinte csak az alapvető politikai megegyezés van a kérdésről, a részletek hátravannak. Az egyik központi probléma, hogy akárhogy csűrik-csavarják is, a könnyített határátlépési rendszer potenciálisan meggyengítheti a keleti végek védelmét. "Úgy kell könnyíteni [a határátlépést], hogy ne gyengítsük meg a schengeni rendszert" - magyarázza egy tanácsi illetékes, aki bízik benne, hogy az év végéig megszületik a megoldás.

A csatlakozó országokban egyébként a terv egészével szemben is vannak aggodalmak, noha alapvetően támogatják elfogadását. Egyrészt a költségek miatt - speciális vízumbélyegek legyártása, például -, másrészt azért, mert néhányan attól tartanak, hogy ennek a rendszernek a bevezetése ürügyet szolgáltathat a régi tagállamok számára, hogy megpróbálják elhalasztani a határellenőrzés újak és régiek közti teljes megszüntetését (a mostani céldátum 2007 vagy 2008).