Judit
-2 °C
8 °C

Blair filozofálna, míg Róma ég

Tony Blair filozófiai vitára hívta az EU többi vezetőjét csütörtökre a Hampton Court palotába. A tárgy Európa jövője - de közben nincs közös költségvetés, éledeznek a protekcionizmus és idegengyűlölet démonai és általában: sodródik az egész szervezet.
A globalizáció és Európa helye az új, gazdasági farkastörvények vezérelte világban, amelyben Amerika, India és Kína nyomasztó dinamizmusa mellett öregesnek és lassúnak látszik az Óvilág - erről fognak filozofálni az Európai Unió vezetői csütörtökön a London melletti Hampton Court palotában.

Az informális, a szokásoktól eltérően csak egynapos csúcstalálkozót Tony Blair brit kormányfő, az Európai Tanács soros elnöke hívta össze, azzal a céllal, hogy új lökést adjon a sodródó szervezetnek, amely az elmúlt időszakban csapást csapás után szenvedett el: az uniós alkotmány elutasítása Franciaországban és Hollandiában, a költségvetési tárgyalások zátonyra futása, a gazdaság évek óta tartó stagnálása és az, hogy az unió látszólag képtelen az alapvető reformokra.

"Nagyon komoly kihívásokkal szembesülünk Kína, India, Amerika és Japán részéről. Az európai gazdaságnak képesnek kell lennie arra, hogy levetkezze bizonytalanságait és megragadja a globalizáció nyújtotta lehetőségeket. De ehhez reformra van szükség" - mondta Blair. "Célunk az, hogy megőrizzük európaiságunkat a modern világban - egy olyan világban, ahol példa nélküli sebességre gyorsult a tőke és az emberek áramlása."

Az EU tovább szenved

De Blair dolgát sok minden megnehezíti: kelet-európai vezetők nehezményezik, hogy a brit kisujját sem mozdítja a 2007-2013-as költségvetés tető alá hozása érdekében. Ehelyett filozofálgatni akar, holott az EU finanszírozásának kérdése megkerülhetetlen, ha valaki komolyan akar beszélni az európai gazdasági élénkítéséről. A németek, franciák és más latin országok bőkezű szociális rendszereiket féltik az angolszász típusú, ultrakompetitív turbókapitalizmus térnyerésétől. A régivágású föderalisták attól tartanak, hogy Blair szabadkereskedelmi zónát akar csinálni Jean Monnet, Robert Schuman és Alcide de Gasperi álmából.

Közben az EU tovább szenved: az általában igen kulturált Európai Parlamentben szokatlan agresszivitással ölik egymást a baloldaliak és a piacpárti liberálisok és konzervatívok egy Bolkestein-direktíva nevű javaslat miatt, ami a maradék piackorlátozó intézkedést is eltörölné az EU-n belül, rászabadítva az olcsó és viszonylag hatékony kelet-európai vállalatokat a zsíros nyugat-európai piacokra - az ottani protekcionista szakszervezetek és baloldali politikusok legnagyobb aggodalmára.

A direktíva persze elakadt bizottsági szinten. Közben a parlamenti baloldal magyarázatot követelve maga elé idézi José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság blairista, reformpárti elnökét, mert egyik biztosa múltkor azt találta mondani, hogy Svédország uniós jogot sértett, amiért az ottani szakszervezetek szabályosan tönkretettek blokádjukkal egy lett építőipari céget. A cégnek csak annyi volt a bűne, hogy olcsóbb volt, mint a szocialista bérmegállapodások fojtogatta helyi versenytársak. Ráadásul egyelőre remény sincs rá, hogy feloldják az új tagállamok dolgozóival szemben a nyugat-európai korlátozásokat. Miféle közös piac ez?

Wanted: EU President

Mit tehet Blair? Nem sokat. Először is nem túl hiteles. Tartott egy lelkesítő beszédet júniusban, azóta nagy csönd. Brüsszelben mindenki azt kérdezgeti, hogy hova tűnt. Az EP-ben konkrétan "Wanted: EU President" körleveleket küldözget egy osztrák képviselő, aki amúgy nem arról híres, hogy szeret magából bohócot csinálni. Blair egyik legfontosabb szövetségese, az újabban remek ötletekkel előálló Barroso európai bizottsági elnök meg lóg a levegőben - Brüsszel önmagában gyenge, a tagállamok támogatása nélkül kevésre képes. Blair különösen a kelet-európaiakat idegesítette fel: számukra létérdek, hogy legyen költségvetés, méghozzá legkésőbb az év végén, különben hatalmas összegeket buknak.

De alig van ideje. Az Európai Unió intézményei - direkt - nem alkalmasak a radikális irányváltásokra. A szervezet rettenetesen lomha. Egy tagállam pont fél évig elnök, aztán jön az új. Akkor lehet sikeres az Európai Tanács élén, ha jól kitalálja, hogy mi az az egy-két dolog, amit el akar intézni. Blairnek a költségvetésre kellene fókuszálnia, mert minden más szöveg az európai gazdaság megreformálásáról csak mellébeszélés.

Az EU jogkörei igen korlátozottak, sokkal kevesebb befolyása van a gazdaság irányításába, mint azt a legtöbben képzelik. A feladatok többsége az államokra hárul (a miniszterelnökök többségét érzésem szerint egyébként nem is érdekli annyira ez a Blair-soirée: van elég bajuk odahaza nyugdíjreformmal, egészségügy-privatizációval, miegyébbel - nagyon helyes). Ezek a csúcstalálkozók amúgy sem alkalmasak értelmes vitákra: egyszerűen túl sokan vannak a teremben. Viszont ha nincs uniós költségvetés 2007-2013-ra, akkor majdnem minden más értelmét veszti. Ha a 25 elnök és miniszterelnök értelmes beszélgetést tud folytatni Európa jövőjéről a csütörtöki Hampton Court-i partin: remek. Még használhat is. De aztán vissza dolgozni.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Pihenjen Szép kártyával!

Egy kis lazítás Önnek is jár! Íme a Szép kártya elfogadóhelyek.