Párizs hat legbelsőbb kerülete és néhány nagy forgalmú külvárosi csomópontja körül 99 úttorlaszt állítottak fel, 600 közlekedési rendőrt vezényeltek az utcákra. A határvonalat csak a tömegközlekedési eszközök, a környezetet nem szennyező villanyautók, s mindenekelőtt a kerékpárosok, görkorcsolyázók és a gyalogosok léphetik át. A Szajna északi rakpartjáról teljes egészében elterelték a gépkocsiforgalmat, a város nagyobb főútvonalain csak egy sávon közlekedhettek a járművek és a haladási sebességet 15-30 km/órában maximálták.
A korlátozások mellett a lakosokat segítő rendelkezéseket is hoztak: sűrűbben járnak a buszok, a villamosok és a Szajnán a kompok, a kerületi polgármesteri hivatalokban pedig ingyen lehet kerékpárokat bérelni.
Franciaországban a gépjárműforgalom jelentős környezeti terhelést okoz, mivel a háztartások 80 százalékában van autó, egyharmadukban egynél több, az autók száma 1980 óta kétmillióval növekedett. Augusztusban az egészségügyi katasztrófa egyik súlyosbító tényezője volt, hogy a kánikula szélmentes napjaiban veszélyes mértékben felszaporodott a levegőben az ózon, amely a gépkocsik kipufogógázával keveredve légzőszervi károsodásokat idéz elő. Szakértők szerint ez jelentősen hozzájárult a halálesetek nagy számához.