Már az idén életbe léphet a sugárzásnak kitett munkavállalók védelmével foglalkozó európai uniós irányelv, miután az Európai Parlament e témával
foglalkozó jelentéstevője, a magyar Őry Csaba (Fidesz-MPSZ) az uniós
intézmények között erről született megállapodás elfogadását kérte a
képviselőktől a jelentés plenáris vitájában, Strasbourgban hétfőn.
Megerősítette, hogy a jogszabályból a tél elején befejeződött intézményközi egyeztetésen kikerültek a legvitatottabb, a napsugárzásra vonatkozó részek, az irányelv így már csak a mesterséges optikai sugárzással foglalkozik. Az egyeztetési eljárás várakozáson felül gyors és sikeres volt - értékelte az interneten is nyomon követhetővé tett vitában a magyar raportőr, akinek
jelentéséről immár harmadik olvasatban kedden szavaz az EU képviselőtestülete.
Az irányelv kiemelt céljai közé tartozik a bőr és a szemek károsodásának korai felismerése, valamint a hosszú távon jelentkező egészségügyi problémák megelőzése. A tagországok által tervezett jogszabály szerint határértékeket kell megállapítani, megszabva például, mennyi időt szabad egyhuzamban a napon dolgozni. A munkaadóknak külön kockázatelemzést is kell majd végezniük
munkavállalóik egészsége érdekében. Az irányelv biztosítaná a dolgozók tájékoztatáshoz, képzéshez, konzultációhoz és egészségügyi ellenőrzéshez való jogát is.
Őry Csaba bevezetőjében emlékeztetett arra: eltérő a mesterséges és a természetes sugárzás ügye, ezért az EP az előző olvasatnál a napsugárzással kapcsolatos teljes kompetenciát a tagállamok hatáskörébe utalta. Ez viszont uniós illetékességet sértett, az alapító római szerződés egy cikkelyének alkalmazását nem tette volna lehetővé a területen. Ezért volt szükség egyeztetési eljárásra,
amelyen a jogszabályt a kormányokat képviselő tanács úgy módosította, hogy az irányelv hatálya a természetes forrásból eredő optikai sugárzásra ne terjedjen ki, mivel - Őry Csaba fogalmazása szerint - "ezen a területen nincsenek meg a minimumkövetelményekre vonatkozó összeurópai megegyezés alapjai".
A mesterséges sugárzás tekintetében nincs véleménykülönbség, így már az idén célszerű az irányelv életbe léptetése e területen - tette hozzá a képviselő.
Jelezte, sikeresnek értékeli az egyeztetést, mivel a tanács a parlament által második olvasatban javasolt módosítások túlnyomó többségét változtatás nélkül elfogadta, a fennmaradó kérdésekben pedig kielégítő kompromisszum született.
Az irányelv a munkavédelmi célú jogszabályok azon sorába illeszkedik, amelyek között már megszületett a vibrációval, a zajártalommal és az elektromágneses mezők jelentette veszéllyel foglalkozó szabály.
Az optikai sugárzással foglalkozó irányelv sorsát ugyanakkor több fontos EU-tagországban roppant érdeklődés övezte, Németországban tavaly a választási kampány témájává vált. A nyugat-európai bulvársajtó élesen bírálta az eredeti
irányelvtervezetet, attól tartva, hogy annak alkalmazása nyomán eltűnhetnek például a hiányos öltözékű hölgyek a vendéglátóiparból.
Számos munkaadói szervezet is elutasította a tervet, nehezen betarthatónak tartva annak egyes előírásait. A képviselők mindazonáltal a mostani vitában is úgy foglaltak állást, hogy nem a bulvársajtó kívánságait, hanem a munkavállalók érdekeit kell szem előtt tartani a jogalkotásnál.
Az intézményközi megállapodás szövege szerint "ahol a sugárzás szintje meghaladja a határértéket, az érintett munkavállalók számára a nemzeti törvények és gyakorlat szerint lehetővé kell tenni, hogy orvosi vizsgálaton vegyenek részt. Amennyiben az egészségügyi megfigyelés eredményeképpen valamelyik munkavállalóval kapcsolatban a mesterséges optikai sugárzásból eredő betegséget vagy az egészségre káros hatást azonosítanak, ugyanezt az eljárást kell követni".
Vladimír Spidla, az Európai Bizottság e témáért is felelős tagja hétfőn egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy az irányelv életbe lépésével nem ér véget a munkavállalók védelmét célzó folyamat. Az új jogszabály szerinte kiegyensúlyozott, megfelel a rugalmasság és az arányosság elveinek, és nem sérti a cégek versenyképességgel kapcsolatos érdekeit.