Natália
-3 °C
7 °C

Elfogadták az európai alkotmányt

Két és fél év tárgyalássorozatára tettek pontot péntek este a Huszonötök vezetői, amikor brüsszeli találkozójukon megállapodtak az uniós alkotmányról. A megegyezést az tette lehetővé, hogy minden tagállam elfogadta az új szavazati rendszert, ami növeli a nagyobb országok befolyását, de egyúttal a döntéshozatal hatékonyságát is.
Másfél napi kétoldalú és plenáris tárgyalás, de főként több oldalnyi, hihetetlenül komplex matematikai formula után az EU soros, ír elnöksége este nyolckor közölte, hogy lényegében megszületett a megegyezés az alkotmányozás legfogósabb, jó egy éve vitatott eleméről, a szavazati rendszer reformjáról. A szavazati reform volt az utolsó probléma, ami megosztotta az államokat.

#alt#
Berti Ahern, ír kományfő, és az EU soros elnöke a csúcs után
fotó: EPA
A reform lényege, hogy némileg növeli a négy legnagyobb ország - Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország - súlyát az uniós döntéshozásban, ellensúlyozandó, hogy a bővítés alaposan megszaporította a kis és közepes méretű tagok számát. Az új szisztéma emellett - matematikailag - hatszor hatékonyabb döntéshozást tesz lehetővé az EU-ban, amelyet egyes aggodalmak szerint már az elakadás veszélye fenyegetett, különösen a bővítés miatt.

Az új rendszer szerint egy javaslat akkor kerül elfogadásra az EU fő döntéshozó szervében, a tagállamokat képviselő Tanácsban, amikor a tagok 55 százaléka - legalább 15 állam - igennel szavaz, és az igennel szavazók egyúttal az uniós összlakosság 65 százalékát képviselik.

Vesztettek a spanyolok és a lengyelek

A megállapodás legnagyobb vesztese Spanyolország és Lengyelország, akik több mint fél évig sikeresen fel is tartották a megállapodást. Az ő relatív súlyuk esik a legnagyobbat, különösen a négy legnagyobb országéhoz képest. Magyarország és a többi közepes állam súlya szintén csökken némileg, de diplomaták szerint ezt ellensúlyozza, hogy az új szisztéma hatékonyabb döntéshozáshoz és így hatékonyabb EU-hoz vezet.

A szavazati szisztéma emellett tartalmaz különböző garanciákat arra, hogy a kisebbek akaratát ne lehessen egykönnyen figyelmen kívül hagyni. Például legalább négy országra lesz szükség ahhoz, hogy valamilyen döntést blokkoljanak, még akkor is, ha esetleg három nemmel szavazó ország önmagában akkora népességsúlyt képvisel, hogy az alapszabály szerint meg tudná akadályozni a döntést.

Még évekig tarthat a ratifikáció

Az európai alkotmány a szavazati reform mellett persze egy sor más dolgot is tartalmaz. Alapvetően egyszerűsíti és tisztázza az EU-t alkotó nemzetközi szerződések komplex hálózatát; jogerőre emeli az Alapvető Jogok Európai Chartáját; az új szavazati renddel és a nemzeti vétó korlátozásával hatékonyabbá teszi az uniós döntéshozást; növeli az Európai Parlament hatalmát, a közösségi jogalkotás 80-90 százalékában téve egyenrangúvá a tagállamokkal; állandó elnököt állít az Európai Tanács, a tagállamok vezetőinek negyedéves fóruma élére; és uniós külügyminiszteri posztot hoz létre.

Az európai alkotmány életbe lépésére lehet, hogy évekig is várni kell, mert mind a 25 tagállam parlamentjének ratifikálnia kell a dokumentumot. Több országban még népszavazás is lesz, például az erősen euroszkeptikus Nagy-Britanniában.

Medgyessy: Komoly siker

Medgyessy Péter magyar miniszterelnök a találkozó vége után megvédte az alkotmányt azokkal szemben, akik szerint az túl bonyolultra és az emberek számára érthetetlenre sikeredett. "Az alkotmány nem általános fogyasztásra született; az a fontos, hogy az általa megnyíló keretek az emberek számára hasznosabb körülményeket teremtsenek. Hasznát az emberek azon tudják majd legjobban lemérni, hogy javult-e az EU működőképessége. Az alkotmány megszületése az európai Magyarország számára komoly siker" - mondta. Hozzátette, hogy a szavazati reformra talált formula garantálja az Unió működőképességét és az érdekek kiegyensúlyozott képviseletét.