Ausztria hazánkhoz hasonlóan tíz éves átmeneti rendezést harcolt ki magának ingatlanügyben. Az osztrákok nem a termőföldjüket féltették, hanem attól tartottak, hogy az ország nyugati részén egyes települések elnéptelenedhetnek, ha a németek felvásárolják a régi falusi házakat üdülőnek. Ugyan az átmeneti időszak még nem járt le, de semmi jel nem utal arra, hogy ezek a félelmek megalapozottak.
Magyarországon jelenleg túlkínálat van lakóparkokból, irodaházakból és raktárakból, kevés viszont a bérlakás, a nyugdíjasotthon és az olcsó szállás. Az ingatlanpiaci igények változására nem az EU-csatlakozás hat leginkább, hanem a társadalom átalakulása. Egyre több az országban az egyedül élő: az időseknek nyugdíjas otthonokra, a fiataloknak kis méretű, olcsó és könnyen fenntartható lakásokra vagy bérlakásokra lenne szüksége. Ez utóbbiakra elsősorban Budapest korábban elnépteledett belső kerületeiben, ahol a lakáshoz közel van a munka- és a szórakozási lehetőség.
A fővárosban az irodaépítések terén is fellendülést várnak a picakutatók, elsősorban a csatlakozás utáni gazdasági élénkülés miatt. A város jelenleg 1,3 millió négyzetméteres irodaingatlan-vagyonnal rendelkezik, ez azonban a méreteihez képest nagyon kevés: a valamivel kisebb Bécsben hétszer ekkora az irodák összterülete.