További EU cikkek
A britek nem engednek a vétóból
Ez a javaslat viszont valószínűleg Nagy-Britannia heves ellenkezését váltja majd ki a hétvégi tárgyaláson. A szigetország képvielői a korábbi tárgyalási fordulók során is ellenezték a minősített többségi döntéshozatal kiterjesztését az uniós adó- és külügyek területén, sőt, az egész alkotmány leszavazásával is fenyegetőztek emiatt. Ehhez az EUpolitix.com információi szerint az Írország is csatlakozott, amely szintén nem akar fejet hajtani a közösség többségének akarata előtt adóügyekben.
Nem kedvez a briteknek az sem, hogy az uniós alkotmány jövőbeli módosítását is egyszerűbbé tenné az olasz elnökség, azt javasolava, hogy a tagállamok egyhangú döntéssel bármilyen területen eltörölhessék a nemzeti vétó lehetőségét, kivéve a közös védelempolitikát érintő döntéseket. Az alkotmány belső politikáival kapcsolatos fejezeteinek módosítását viszont csak a nemzeti parlamentek jóváhagyásával tennék lehetővé, amiben engedményt tettek a brit követeléseknek.
Maradhat a kölcsönös védelmi kötelezettség
Az olasz elnökség benne hagyta az alkotmánytervezetben azt a passzust is, ami külső támadás esetén kölcsönös segítségnyújtásra kötelezi az uniós tagállamokat - írja az EUObserver.com. Ezt a rendelkezést a közösség semleges országai - Ausztria, Finnország, Svédország, Írország és Málta - nem tudták elfogadni, mert többük alkormányát sértené ez a kötelezettség, az olasz javaslat ezért mentesíti őket alóla.
Haladék a szavazati rendszer reformjának?
Az intézményi reform tanácsbeli szavazati súlyokat érintő része várhatóan a hétvégi tárgyalások legérzékenyebb pontja lesz, mivel Lengyelország és Spanyolország hajthatalanul ragaszkodik a Nizzai Szerződésben rögzített rendszerhez, amely a kétszer akkora lakosságú Németországhoz hasonló mértékű szavazati súlyt biztosítna nekik a döntéshozatalban. Leszek Miller lengyel kormányfő az EUpolitix.com beszámolója szerint úgy nyilatkozott: kiáll a lengyel érdekek védelme mellett, és egyre kevésbé hajlandó engedni követeléseiből.
Franciaország és Németország viszont a konvent által kidolgozott alkotmányervezetben szereplő kettős többségű szavazati rendszer bevezetése mellett tart ki a végsőkig. Mivel az ellentét egyelőre feloldhatatlannak tűnik, és akár az alkotmány elfogadását is veszélyeztetheti, lehet, hogy a tagállamok egyszerűen elhalasztják a döntést, és csak 2009, a nizzai szavazati rendszer próbaideje után foglalkoznának vele újra - írja az EUObserver.com. Ezt a "randez-vous" koncepciónak elkeresztelt lehetőséget eredetileg Jack Straw brit külügyminiszter javasolta a november végén tartott nápolyi konklávén, és a lengyel diplomácia is támogatta.
Francia-német szövetség
A francia-német páros egyszerre készül az alkotmányos elképzeléseikért folytatandó kemény küzdelemre és a tárgyalások esetleges kudarcára. Jacques Chirac francia elnök és Gerhard Schröder német kancellár tegnapi párizsi találkozóján megerősítette, hogy nem fogadnak el "bármilyen megállapodást" az alkotmányról, és együtt veszik fel a kesztyűt a hétvégi konferencián érdekeik megvédéséért. Schröder hangsúlyozta, ha eredménytelenül végződik a találkozó, a két ország szorosabb együttműködése révén valósítja meg a szorosabb integrációt. Az EUObserver.com információi szerint pénteken találkoznak Tony Blair brit miniszterelnökkel is, hogy megpróbálják elsimítani az ellentéteket még a konferencia megkezdése előtt.