További EU cikkek
A vöröscsillagot is
Új tagállamokból származó konzervatív európai parlamenti képviselők, köztük Szájer József, az Európai Néppárt frakcióvezető-helyettese és a volt litván elnök Vytautas Landsbergis csütörtökön azt mondta a sajtónak, hogy ha az EU úgy dönt, hogy közösségi szinten szabályozza ezt a kérdést, akkor nem elég betiltani a horogkeresztet, így kell tenni a sarló-kalapáccsal és a vöröscsillaggal is.
"Ugyanúgy szembe kell néznünk kontinensünk náci és kommunista múltjával, (...) ismert és pontosan dokumentált, hogy a kommunista diktatúrák több tízmillió ártatlan ember halálát okozták, nem kevesebbet, mint a nácik, (...) ugyanilyen erkölcsi elbírálás alá kell helyeznünk a kommunizmust, a huszadik század másik szélsőséges ideológiáját" - írta Szájer és Landsbergis egy Franco Frattininek címzett levélben.
Szájer az Index kérdésére leszögezte, alapvetően rendben lévőnek találják a jelenlegi rendszert, amelyben minden egyes állam saját hatáskörében dönti el, hogyan kezeli ezeket a szimbólumokat, tekintettel az egyes országok eltérő történelmére, felfogására és szokásaira (többek közt Németországban, Franciaországban és Magyarországon vannak érvényes tiltó törvények). De ha mégis közösségi törvény lenne erről, akkor annak egyenlően kell kezelnie a két dolgot - tette hozzá.
A vöröscsillagot ne
Szocialista és liberális EP-képviselők azonnal reagáltak a felvetésre. Hegyi Gyula (szocialista) úgy vélte, hogy "a nácizmus az abszolút gonoszság az emberiség történelmében, amely nem hasonlítható a hagyományos diktatúrákhoz", ezért a náci és kommunista szimbólumokat máshogy kell elbírálni. "A vöröscsillag 100 éve az egész világon a munkásmozgalom jelképe, és a nyugat-európai és a dél-amerikai kommunistákat semmilyen felelősség nem terheli Sztálin bűntetteiért" - mondta.
Szent-Iványi István liberális képvielő pedig azt mondta, hogy "a szélsőséges, kirekesztő eszmék ellen nem jelképeik betiltásával kell fellépni". Szerinte "Európa magáról állítana ki szegénységi bizonyítványt, ha az idegengyűlölet és antiszemitizmus terjedésére csak a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozásával tudna felelni." A jobboldali honatyák szerint ebben az esetben indokolt a véleménynyilvánítás némi korlátozása.
Ez a kérdés egyébként nem először merül fel. Pár évvel ezelőtt Brüsszel egy általános rasszizmus- és idegengyűlölet-ellenes jogszabályt javasolt a tagállamoknak, ami magába foglalta volna a náci szimbólumok, valamint a holokauszt tagadásának tiltását. De a javaslat 2003-ban elakadt a Tanácsban, főleg brit és olasz ellenkezésre. Ők azzal érveltek, hogy ezeket a dolgokat legjobb az egyes tagállamokra bízni. A luxemburgi elnökség most újra elővette a javaslatot, de diplomaták jelezték, hogy a dolog alighanem jó sokáig el fog húzódni: a következő hónap napirendjén még nem szerepel a kérdés.
Antikommunisták
Az említett EP-képviselők (lettek, litvánok, csehek, szlovákok és egy magyar) csütörtökön egyébként megpróbáltak túllépni a szimbólumok kérdésén. Többen arra panaszkodtak, hogy az Európai Unió nem igazán építette be saját történelmi örökségébe a kommunizmus elutasítását, legalábbis nem olyan fokon, ahogyan ezt a nácizmussal megtette. "A mai napig vannak kommunista értelmiségiek Nyugat-Európában, akik azt mondják, hogy a kommunizmus csak azért bukott meg, mert nem volt elég jó a megvalósítás" - mondta az egyik képviselő.
Szájer József egy másik példaként azt említette, hogy az uniós külügyminiszterek nemrég közösen úgy döntöttek, hogy helyreállítják a kapcsolatot a kommunista Kubával. Nagyon valószínű, hogy hamarosan a Kínával szembeni fegyverembargónak is véget vetnek. Az embargót az 1989-es Tiananmen téri vérengzések után vezették be (egyébként jórészt csak szimbolikus, most is viszonylag nagy tételben exportálunk fegyvert Kínába, többek között az amerikaiak nagy aggodalmára). Szájer szerint ez teljesen elfogadhatatlan.