További EU cikkek
A központi probléma az adózással, hogy az Európai Uniónak - legalábbis egyelőre - nem sok keresnivalója van ezen a területen (brüsszeli zsargonnal: nincsen kompetenciája). Noha egységes piac van és részben közös pénz, az adópolitika majdnem teljesen tagállami hatáskör. Az EU nem mondja meg, hogy mennyi adót kell kivetni; harmonizáció is alig van, erről lásd alább.
Van viszont közös vámpolitika: a tagállamok közt nincsen vámhatár, csak kifelé. A külső vámokat egy 1970-ben hozott, azóta persze többször is módosított uniós irányelv szabályozza. A beszedett vám az Európai Unió költségvetésébe megy, nem az állami kincstárokba. A vám mértékéről az Európai Bizottság javaslatára a tagállamok döntenek.
Aktuális ügyek
A fontosabb ügyek, ahol a következő időszakban mozgolódás várható, a következők:
1. Az Európai Bizottság a múlt héten az áfa-fizetési rendszer egyszerűsítését javasolta. Ez egy adminisztratív reform, és főként azokat a cégeket érinti, amelyek egy másik tagállamban üzletelnek, és onnan kívánnak áfát visszaigényelni. Lesz egy internetes portál is, ahol az egészet el lehet rendezni.
2. A társasági adó alapjának harmonizálása. Ez nem adóharmonizáció; nem azt jelenti, hogy közös adókulcsok lesznek. Továbbra is minden állam maga állapítja meg, hogy mekkora legyen a társasági adókulcs. Az alap harmonizálása azt jelenti, hogy egységes szisztémát dolgoznak ki az adóalap kiszámolására. Az Európai Bizottság szerint ez azért jó, mert megkönnyíti a vállalatok számára, hogy összehasonlítsák az adóterhet államról államra. Ez elvileg növeli az adóversenyt, és így jót tesz a gazdaságnak. A kérdést jelenleg egy szakértői csoport vizsgálja, a konkrét javaslat lassan aktuális, de vitája akár évekig is elhúzódhat.
3. Az alkohol jövedéki adója. Az Európai Bizottság a minimumszint harmonizálását akarja, de a vita elakadt: 5-6 államban egyáltalán nincsen jövedéki adó a boron, és az erős borlobby mindent megtesz, hogy ez így is maradjon. Még akármeddig elhúzódhat, ugyanis a döntéshez, mint minden adózási kérdésben, teljes konszenzus kell.
4. A csökkentett áfájú termékek és szolgáltatások körének szűkítése. A Bizottság azon törekvése, hogy csökkentse a felmentésben részesülők körét, tavaly év végén elakadt, mert a tagállamok képtelenek voltak róla megállapodni. A kérdést újbóli elővétele lassanként aktuális lesz, egyelőre a Tanács mélyén sínylődik egy munkacsoportban.
5. Európai adó. Ilyesmi nem igazán van: egyedül a vám, az áfa egy része és a cukorilleték megy közvetlenül a közösségi költségvetésbe, de igazából ezek sem közvetlen adók, hiszen az államok gyűjtik be és utalják át őket az EU-nak; nem Brüsszel veti ki őket. De az Európai Bizottságon belül egyesek, főként Michaele Schreyer költségvetési biztos, szeretnének valamivel látványosabb és közvetlenebb EU-adót. Főként azért, hogy valamelyest függetlenítsék az EU-t a tagállami befizetésektől (tagdíjaktól), amelyek a közösségi költségvetés döntő részét adják, és amelyek a legmarkánsabb mutatják, hogy az EU az államok alávetettje. A hétévente megrendezett költségvetési vita ráadásul rendszeresen elfajul, hiszen senkinek nincs kedve fizetni. Formális javaslatot egyelőre nem tett a Bizottság.
Persze Kovácsnak nem csak ez lesz a dolga. Egyrészt lesznek új fejlemények, ahol bizottsági tagságánál fogva vezető szerepet játszhat. Másrészt az Európai Bizottság kollektív politikai testület, ahol a felelősség minden ügyben megoszlik a biztosok közt.
Magyarország felmentései
Magyarország a csatlakozási tárgyalások alatt egy sor területen átmeneti időre felmentést kapott. Ezek: csökkentett áfa a központi fűtésen 2007 végéig; csökkentett áfa a villanyon és gázon 2005. május 1-ig; csökkentett éttermi áfa 2007 végéig; 35 ezer euró éves forgalomig áfamentesség a kis- és középvállalkozásoknak; áfamentesség a nemzetközi utasszállításban; alacsonyabb cigarettailleték 2008 végéig; és különleges illetékrendszer a házi pálinkafőzőknek.
A meghallgatás
Kovács Lászlót jövő kedden hallgatja meg az Európai Parlament illetékes bizottsága. Erről csak spekulálni lehet, de a kérdések nagy része feltehetőleg - a tárca jellegéből adódóan - elég szakmai lesz. Ráadásul viszonylag kicsi a terület uniós joganyaga, viszont a meghallgatás mindenképpen három óráig fog tartani - a volt külügyminiszternek ezért alighanem egészen komplex szakkérdésekre is tudnia kell majd válaszolni a "felelés" vége felé, ahogy a képviselők hamar kifogynak az általános kérdésekből.
Az Európai Bizottság adózási szóvivője mindenesetre kereken elutasította, hogy kommentálja Kovács László jelölését a tárcához, mondván az Európai Parlament dolga, hogy ítéljen a jelölt alkalmasságáról.