További EU cikkek
A bizottság által kidolgozott, és október elején nyilvánosságra hozott Európai Növekedési Kezdeményezésnek két ága van: egyrészt az infrastruktúra nagyszabású fejlesztése (a transzeurópai közlekedési, energia- és távközlési hálózatok kiépítése), másrészt a kutatás-fejlesztési programok fokozott finanszírozása. Az Európai Bizottság 29 infrastruktúra-fejlesztési programot sorol fel tervezetében. Ezeket 2020-ig kellene megvalósítani, kivitelezésük 220 milliárd euróba kerülne.
Hogy újjáélessze a lelassult növekedést
László Csaba tájékoztatása szerint az EU-csúcs egyik fő napirendi pontjaként tárgyalt kezdeményezés eljutott abba a fázisba, amelyben egyaránt élvezi a gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin), az Európai Beruházási Banknak (EIB) és - most már - a tagállamok első számú vezetőinek a támogatását is.
A program, amelyet az Európai Bizottság két hete Európai Növekedési Kezdeményezés néven terjesztett elő hivatalosan is, azt célozza, hogy újjáélessze az utóbbi években lelassult európai növekedést, és segítsen az azt akadályozó strukturális problémák megoldásában, emlékeztetett a miniszter.
Kezdenek formát ölteni a kezdeményezés gerincét képező alapelvek. Ezek közé tartozik, hogy gyors cselekvésre van szükség, s ennek alapján a tagországok máris megállapították, hogy körülbelül 100 milliárd euró lehet az az összeg, amelyet új vagy már folyamatban lévő projektekre lehet költeni, közölte a miniszter. Ezek mindegyike olyan beruházás, amely javíthatja az uniós gazdaság hatékonyságát.
A fejlesztésekre koncentrál
A tagállamok egyetértenek abban, hogy az EIB-nek fontos szerep juthat ezek megvalósításában, és úgy látják, hogy a kezdeményezés szervesen illeszkedik az úgynevezett lisszaboni stratégiába. Ez utóbbit 2000 tavaszán hirdették meg azzal a céllal, hogy az évtized végére az unió váljon a világ legdinamikusabban fejlődő és legversenyképesebb gazdasági övezetévé. Megvalósítása azonban egyelőre a bizottság és a tagállamok saját bevallása szerint is akadozik.
László Csaba szerint a növekedési kezdeményezés a magyar gazdaságpolitika vonalához is illeszkedik, amennyiben a fejlesztésekre koncentrál. A tagállamok többsége ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ennek nem szabad fellazítania az államháztartási politikákat, vagyis a forrásokat a jelenlegi kiadásokon belül, a hangsúlyok átrendezésével kell előteremteni.
Kimondottan a kezdeményezés szellemében készült a jövő évi magyar költségvetés is. Míg az unióban a beruházásoknak a GDP-hez viszonyított aránya 2 százalék körül van, Magyarországon ez 3,4-ről 4,3 százalékra emelkedik jövőre. Ez körülbelül 200 milliárd forintnyi fejlesztést jelent, amelynek jelentős része út- és autópálya-építés, illetve -felújítás. Ide tartozik a budapesti metróépítés jövőre esedékes elindítása, az elsősorban vidékfejlesztési szempontból fontos Vásárhelyi-terv, továbbá körülbelül 20 milliárd forint önkormányzati többlet fejlesztési forrás - közölte László Csaba. Összességében jövőre 1-1,5 százalékkal nő a fejlesztések aránya a magyar gazdaságban - tette hozzá.