Jusztina
11 °C
22 °C

Leszek Miller nem enged a huszonhétből

2003.12.17. 13:23
A lengyel miniszterelnök egy interjúban azt közölte, hogy "fenyegetések" hatására nem fog engedni álláspontjából az uniós alkotmány ügyében, és egyébként sem hiszi, hogy országát a szavazati arányok ügyében tanúsított hajthatatlansága miatt megtorlás érhetné.
Leszek Miller, a Financial Timesnak adott, szerdán közölt interjúban kijelentette: Varsó álláspontja szilárd ésszerűségeken alapszik. A lengyel vélemény módosulhat, de nem fenyegetések, hanem csak érvek hatására - tette hozzá. A miniszterelnök kijelentette: a brüsszeli nyomás ellenére a januárban kezdődő soros ír EU-elnökség alatt sem kíván engedni a nizzai szerződésben meghatározott szavazati arányokból.

Nem tart retorziótól

A vita középpontjában az áll, hogy a nizzai csúcs résztvevői Spanyolországnak és Lengyelországnak egyenként 27 voksot juttattak az Európai Tanácsban, Németországnak pedig - amelynek nagyobb a lakossága, mint a másik két országé együtt - csak 29-et. Leszek Miller a Lengyelországnak kiosztott voksok védelmében a brüsszeli csúcson - spanyol támogatással - meghiúsította a kibővített unió működésére kidolgozott alkotmánytervezet elfogadását.

A helikopter-balesetben megsérült, betegágyában nyilatkozó Miller azt mondta a brit üzleti napilapnak: nem hiszi, hogy Lengyelországot bármiféle retorzió érhetné. "Ha ez megtörténik, az nagyon súlyos válsághoz vezetne az unión belül, és tápot adna a szkepticizmusnak sok csatlakozó országban."

Két sebességű Európa

Miller közölte: nem hiszi azt sem, hogy a hat legnagyobb uniós befizető ország által a bizottságnak küldött minapi levél, amely szerint az EU-költségvetést tíz évre a jelenlegi jövedelemarányon kellene befagyasztani, Lengyelország ellen irányulna. A kormányfő szerint a javaslatot a gazdasági körülmények indokolták, és nincs köze a brüsszeli csúcs kimeneteléhez. Miller szerint ezt a levelet mindenképpen megírták volna, függetlenül a brüsszeli fejleményektől.

A lengyel politikus kijelentette: nehéz lenne elképzelni, miként valósulhatna meg az eredeti alapító tagállamok saját, szorosabb integrációja a szélesebb unión belül, ahogy ezt Belgium és Németország a brüsszeli kudarc után fölvetette. Hozzátette: ha megvalósul a két sebességű Európa, Lengyelország a belső maghoz csatlakozna, de előbb "meg kell tudnunk, hogy ez a kezdeményezés miből is áll".