Straub Brüsszelben lobbizott a kedvező piaci szabályozásért

A Matáv-vezér az ETNO, a volt monopolista európai távközlési vállalatok érdekképviseleti szervezetének egy fogadásán volt Brüsszelben, de előtte találkozott az Európai Bizottság IT-ért és részben távközlésért is felelős tárcájának két vezetőjével, Jan Figel uniós biztossal és Fabio Colasanti főigazgatóval.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság és az Európai Bizottság a következő hónapokban fogják elvégezni a magyarországi távközlési piac felmérését (az NHH határideje elvileg szeptember 1-je). Ez hosszútávon alapvető hatással lehet az összes szolgáltatóra és az egész magyar távközlésre, ugyanis a felmérés alapján fogják javasolni, hogy milyen piacszabályozó intézkedésekre lehet szükség.

Kedvező szabályozás

A Matáv konkrétan abban érdekelt, hogy a piacfelmérés eredményeképpen őket ne sújtsa túlságosan szigorú szabályozás. Straub azzal érvelt, hogy a kelet-európai és magyar távközlési szektor sajátosságai miatt az EU távközlési szabályozását nálunk eltérő módon kellene alkalmazni.

Például Magyarországon annyira alacsony a vezetékes telefon elterjedtsége, és olyan sok mobiltelefon van, hogy lehet, hogy a piacfelmérés során a vezetékes és mobiltelefonálások piacát a nyugat-európai gyakorlattal szemben jobb volna egy kalap alá venni, hiszen a vezetékes és mobilszolgáltatók egymással is versenyeznek - tehát a két piac a gyakorlatban nem különül annyira el.

A Matáv haszna ebből nyilvánvaló: míg a vezetékes piacon az ország nagy részén gyakorlatilag monopóliummal rendelkezik, addig csak egy a nagyok közül, ha a mobilpiacot - a Pannont és a Vodafone-t - is figyelembe vesszük. Ennek pedig komoly hatása lehet arra, hogy a magyar hatóság és az Európai Bizottság milyen piacszabályozó intézkedéseket javasol, akár a Matávval szemben.

Straub hivatalosan egyébként nem volt ennyire határozott: az Indexnek a találkozók után azt mondta, hogy ezeknek a szempontoknak pusztán a "figyelembe vételét" kérte, nem is annyira a két piac egybemosását. A Matáv-elnök kitért a szélessávú piac helyzetére is: szerinte a távközlési cégeknek állami vagy közösségi támogatást kellene kapniuk a szélessávú hozzáférés elterjesztéséhez, mert az országnak vannak olyan térségei, ahova egyszerűen nem éri meg kihúzni a drótot.

A magyar piacon nincs igazi verseny?

Az Európai Bizottság - a piacfelmérést majdan jóváhagyó uniós hatóság - hivatalosan nem kommentálta a vállalat brüsszeli tapogatózását (ami egyébként teljesen bevett és szabályos lobbitevékenység). De egy névtelenségbe burkolózó versenyügyi illetékes azt mondta az Indexnek, hogy Straub érvei a magyar sajátosságokról nem biztos, hogy teljesen megállják a helyüket, és az sem biztos, hogy az következik belőlük, amiket ő sugall.

"Teljesen világos, hogy az egyes nemzeti piacok eltérnek - ezért végzi a piacfelmérést a nemzeti hatóság. Ha ez a felmérés jó, közgazdaságilag helytálló érveken alapszik, akkor az nekünk megfelel. De ami például a vezetékes telefonok alacsony elterjedtségét illeti, az nem kizárólag magyar vagy kelet-európai sajátosság, jellemzi például Portugáliát is. Szerintünk nem biztos, hogy annyira eltérő ez a régió."

Ami a mobil- és a vezetékes piac egy kalap alá vételét illeti, "nem egyértelmű az sem, hogy a mobiltelefonok valóban olyan nagy versenytársai a vezetékes telefonoknak. Ez függ a vezetékes és a mobil előfizetések számától, valamint a percdíjak változásától az elmúlt években" - mondta ez az illetékes.

Egy másik tisztviselő utalt rá, hogy a piacelemezést lehet csűrni-csavarni, de a puszta tény, hogy a Matávnak évek óta stabilan kolosszális nyeresége van, indikatív lehet abból a szempontból, hogy a magyar távközlési piacon nincsen igazi verseny, hiszen a magas profit normális esetben versenytársak piacralépését, és ezáltal fokozottabb versenyt eredményezne. Az uniós szabályozásnak pedig végső soron ez a célja: tiszta versenyt biztosítson, mert a fogyasztóknak ez a jó.