Miklós
-7 °C
2 °C

Három ország engedi be a dolgozókat a csatlakozás után

Valószínűleg egyedül Írország fogja megnyitni teljesen, mindenfajta korlátozás nélkül munkaerőpiacát a tíz új uniós tagállam polgárai előtt a május 1-i EU-bővítést követően. Nagy-Britannia és Dánia is lehetővé teheti a teljes munkavállalást, viszont ők is korlátozni fogják az ezzel jár szociális támogatásokhoz való hozzáférést. Az összes többi állam várhatóan legalább 2 év korlátozást vezet majd be, vagyis ez alatt az idő alatt külön munkavállalási engedélyért kell majd folyamodnia az elhelyezkedni vágyónak.
Az uniós csatlakozási szerződés értelmében az olcsó munkaerő hirtelen beáramlásától tartó nyugat-európai államok, ha akarják, akkor kettő, de maximum hét évig korlátozhatják az új uniós tagállamok polgárainak jogát az automatikus munkavállaláshoz. Ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem vállalhatunk munkát az adott államban, csak azt, hogy külön engedélyt kell kérnünk - ahogyan eddig. Normális esetben ugyanis az EU-ban a szabad munkavállalás alapjog, mindenki oda megy dolgozni, ahova akar.

Elvileg mostanra kellett eldöntenie a 15 jelenlegi tagállamnak, hogy milyen korlátozásokat vezetnek be. Ez egyelőre nem történt meg, vagyis az itt felsoroltak nem mind véglegesek.

Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Németország: tiszta sor, a hivatalos döntés már megszületett: legalább kétéves korlátozás lesz, vagyis ennyi ideig még külön munkavállalási engedélyt kell kérni.

Olaszország, Spanyolország, Portugália, Görögország, Luxemburg: még nincs hivatalos döntés, de itteni illetékesek szerint gyakorlatilag eldöntöttnek tekinthető, hogy legalább kétéves korlátozás lesz.

Írország: az egyetlen állam, ami azonnal és teljes mértékben, mindenfajta korlátozás nélkül megnyitja munkaerőpiacát.

Nagy-Britannia és Dánia: mindkét ország teljes mértékben megnyitja munkaerőpiacát, viszont az ebből fakadó szociális támogatásokat - munkanélküli segélyt, esetleges családtámogatást, de nem nyugdíjat vagy egészségügyi biztosítást - nem akarja megadni. Egyelőre nem egyértelmű, hogy ezt megtehetik-e: brüsszeli illetékesek a múlt héten úgy vélekedtek, hogy azt nem teheti meg egy állam, hogy szelektíve kizárja az új tagállamok polgárait bizonyos, a munkavállalással járó jogokból-juttatásokból.

Hollandia: megnyitja munkaerőpiacát, de évi 22 ezer fős kvótát szab.

Mindez elég rosszul néz ki, főleg azért, mert a legtöbb ország egy percig sem gondolja komolyan, hogy az új tagállamok lakossága hordákban megindulna nyugatnak, munkát szerezni. Ezt semmilyen felmérés nem támasztja alá, de még az előző bővítések tapasztalata sem. Több tagállami illetékes teljesen nyíltan elismeri, hogy ők csak azért vezetnek be korlátozást, mert "a többiek is ezt csinálják". (Az osztrákok és a németek kezdték, a két ország, amelyiknek talán tényleg lehet félnivalója.)

Ráadásul eleinte mindenki olyan nyitottnak tűnt, és csak az elmúlt fél évben pánikoltak be. Főleg a kedvezőtlen közvélemény-kutatási mutatók miatt, amelyekből kiderül, hogy a jelenlegi tagországokban épphogy 50 százalék felett van a bővítés támogatottsága (és ha a közvélemény-kutató rámutat, hogy ez többek között szabad munkavállalással is jár, akkor inkább 50 alatt).

Amiért talán mégsem olyan rémes a helyzet, az az, hogy az újak állampolgárai így is kedvezőbb elbánásban részesülnek majd, mint a nem uniós állampolgárok (előnyben részesítenek minket a munkavállalási engedély kérelmezésekor). Továbbá május 1-e után már nem csak az adott állam budapesti (varsói, prágai stb.) nagykövetségénél lehet engedélyt kérni, hanem a helyszínen is (ami eléggé megkönnyíti a már kint tartózkodók dolgát). Aki pedig már 12 hónapja tartózkodik egy országban, az szabadon vállalhat munkát.

Tagállami diplomaták arra is rámutatnak, hogy az egyes államok által megszabott kvótákat nem mindig kell olyan nagyon komolyan venni: osztrák és német illetékesek szerint jelenleg 11 illetve 12 ezer magyar dolgozik ebben a két országban a hivatalos kereten felül, teljesen legálisan, egyénileg megadott engedéllyel.

Az unió tagállamainak elzárkózása választ kíván - véli Balázs Péter, az EU frissen kinevezett magyar biztosa. A diplomata a nagy uniós országok munkaerőpiacától elzárt lengyel és szlovák munkavállalók rohamától védené az országot. Balázs egy brüsszeli lapnak adott interjúban azt mondta, hogy a nemzeti nyelvhasználat korlátozásával és a mezőgazdasági támogatások megnyirbálásával faragná le az EU költségvetését.
Bővebben>>

Rohamra várva
Nem véletlen, hogy az Európai Unió tagországai a munkaerőpiacot védő intézkedéseket léptetnek életbe az újonnan csatlakozó tagországokkal szemben. Az 1369 eurós luxemburgi minimálbért a volt szocialista országok vállalati középvezetői is szívesen vennék, Hollandia, Belgium és Franciaország is vonzó célpont lehet. A munkaerőpiacát teljes egészében megnyitó Írország is viszonylag nagy rohamra számíthat a magyar nettó átlagbérnél 3,5-szer magasabb minimálbérével. A szintén ezer euró feletti minimálbért fizető Nagy-Britannia az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés korlátozásával igyekszik elejét venni a "kedvezményturisták" inváziójának, Hollandia és Belgium szintén adminisztratív eszközökkel korlátozza munkaerőpiacát. De még az unió legszegényebb országában, Portugáliában is a magyar átlagbér másfélszeresét fizetik ki minimálbérben.

Németországban, Ausztriában, Olaszországban nincs központilag megállapított minimálbér, az ágazatok szakszervezetei kollektív szerződésekben állapítják meg az általában ezer euró körüli összeget. Hasonló a helyzet a három skandináv tagállamban is.

A csatlakozó, a tagjelölt és a tagállam országok minimálbérei:
Bulgária - 56 euró
Románia - 73 euró
Litvánia - 116 euró
Szlovákia - 118 euró
Lettország - 125 euró
Észtország - 138 euró
Törökország - 189 - euró
Csehország - 199 euró
Lengyelország - 201 euró
Magyarország - 212 euró
Portugália - 416 euró
Szlovénia - 451 euró
Spanyolország - 526 euró
Málta - 535 euró
Görögország - 605 euró
Írország - 1073 euró
Nagy-Britannia - 1105 euró
Franciaország - 1154 euró
Belgium - 1163 euró
Hollandia - 1248 euró
Luxemburg - 1369 euró
Németországban, Ausztriában, Olaszországban és Svédországban, Finnországban nincs törvényileg meghatározott minimálbér.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!